Az utóbbi hetekben elég sok téveszme keringett a neten az új személyi igazolvánnyal kapcsolatban, én több helyen is olvastam, hogy a „külföldi cím” feliratot viselő (értelemszerűen a határátkelők esetében elterjedt) változat nem teljes értékű darab, például az EU-n belüli utazásra. (Erről már korábban volt is szó itt.) A mai poszt még ennél is többről szól, hiszen Dorotka a végleges csehországi letelepedés mellett döntött, amihez el kellett intéznie pár ügyet, tapasztalatait pedig szerencsére meg is írta.
„Mivel lassan három és fél éve élek Csehországban, és egyre inkább úgy tűnik, hogy ez a távoli jövőt tekintve is így marad, ezért idén januárban a „végleges külföldi letelepedés” opció mellett döntöttem, így volt egy-két köröm az illetékes hivataloknál.
Az írásom a kijelentkezéssel kapcsolatos tapasztalataimról fog szólni, előrebocsátom azonban, hogy nem útmutatót készülök írni, „elintézendő ügyeink külföldre költözés előtt” témában; egyrészt ehhez nincs sem elegendő információm, sem tapasztalatom, másrészt pedig azt hiszem, a külföldre költözők között meglehetősen speciális eset az enyém, így általánosításra sem kifejezetten alkalmas.
Két oka van annak, hogy megírtam ezt a posztot: az egyik, hogy Határátkelő megkért rá :), a másik pedig, hogy korábban megígértem, hogy utánanézek, mi a helyzet most, 2016-ban a külföldön élő magyar állampolgárok és a személyi igazolványok kérdését illetően.
Állandó lakcímem lett külföldön
Az egész ügy onnan indult, hogy csehországi állandó lakcímet igényeltem pár hónappal ezelőtt.
Erre elsősorban az itteni társadalombiztosítás miatt volt szükség, mivel eddig csak olyan szerződésekkel dolgoztam Csehországban, amiknek értelmében a munkahelyem nem fizette a biztosításom, ezért az elköltözésem után továbbra is Magyarországon voltam biztosított: magyar munkaviszony hiányában havonta fizettem magam után az ún. egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Ugyan Csehországban is lehetséges fizetni önmagunk után, akkor is, ha az állandó lakcímünk másik országban van, viszont az így fizetendő összeg sokszorosa annak, amit a cseh lakcímmel rendelkezőknek kell fizetniük.
A cseh állandó lakcím megszerzéséhez két év regisztrált csehországi tartózkodást kellett igazolnom (EU-s állampolgárok esetében ez egyébként öt év, nekem azért volt csak kettő, mert családegyesítés céljából jöttem Csehországba és a férjem cseh állampolgár).
Idén januárban kaptam meg végül az új állandó lakcímemet tartalmazó igazolványt, és rögtön bejelentkeztem az egyik biztosítóhoz is (Csehországban kötelező biztosítottnak lenni, viszont több biztosító közül lehet választani).
Január végén pedig Magyarországra utaztam, hogy megtegyem a bejelentést, miszerint végleges külföldi letelepedés céljából elhagyom az országot. Ezt három irányba kell megtenni: a lakcímnyilvántartás felé (okmányiroda vagy kormányablak), a NAV felé és az OEP felé.
Ami a lakcímnyilvántartást illeti, a kijelentkezés és a végleges külföldi letelepedés bejelentése történhet a külképviseleteken, Magyarországon pedig bármelyik kormányablaknál vagy a lakóhely szerinti okmányirodában.
Visszakaptam a személyimet
Viszonylag egyszerű eljárásról van szó (ha nem számítjuk a kötözködő hivatalnokokat, a keresztkérdéseket, illetve az ügyintézők próbálkozásait, hogy jobb belátásra térítsenek bennünket a költözést illetően): egy egyoldalas nyomtatványt kell kitölteni, amelyben a személyes adatokon kívül az új, külföldi lakcímet kell megadni, majd az ügyintéző elveszi a magyar címet tartalmazó lakcímkártyát és nagyjából 20 perc alatt kiállítja az újat, amin nem szerepel a konkrét lakcím, csupán a „külföldi cím” felirat.
A korábbi jogszabályok értelmében a külföldön élő magyar állampolgároknak nem lehetett személyi igazolványuk, így a kijelentkezés során ezt is elvették és érvénytelenítették, egyben ellenőrizték, hogy az illető rendelkezik-e érvényes útlevéllel.
Ezért lepett meg, hogy az eljárás (és az útlevél meglétének ellenőrzése) után én visszakaptam a személyimet és az ügyintéző közölte, hogy az továbbra is érvényes.
Ezzel kapcsolatban később írtam a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának, ahonnan azt a választ kaptam, hogy változás történt abban a jogszabályban, ami a külföldön élő magyar állampolgárok személyi igazolványra való jogosultságát szabályozta.
Az új rendelet
Az a rendelet, aminek értelmében a végleges külföldi letelepedést választó állampolgároknak nem lehetett személyi igazolványuk, 2016. január 1-jével érvényét vesztette, a jelenleg hatályos szabályozás (414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet) pedig így szól:
7. § (1) Állandó személyazonosító igazolvány annak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó magyar állampolgárnak, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállású személynek adható, aki személyazonosságát és a személyazonosító igazolványban szereplő adatait az e rendeletben meghatározott okiratokkal igazolja.
18. § (1) Ha a kérelmező a kérelem benyújtásakor rendelkezik vagy a kérelem benyújtását megelőző évben rendelkezett érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal, azt a kérelemhez be kell mutatnia.
(2) Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, illetve ha a menekült vagy az oltalmazott jogállású kérelmező az útlevélen kívül más, személyazonosságot igazoló érvényes okmánnyal nem rendelkezik, és a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző évben sem rendelkezett ilyen érvényes okmánnyal, a kérelmezőnek a kérelemhez be kell mutatnia:
a) doktori cím viselésére irányuló szándék esetén – ha a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban a doktori címe nem szerepel – a doktori cím viselésére jogosító okiratot, külföldön szerzett doktori cím esetén az annak honosítását tanúsító okiratot, vagy ezek hiteles másolatát,
b) a magyarországi letelepedés szándékával külföldről hazatért magyar állampolgár vagy a külföldön élő magyar állampolgár esetén a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,
c) a bevándorolt, a menekült, az oltalmazott és a letelepedett jogállású kérelmező esetén a bevándorlási engedélyt, a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését igazoló okiratot, a letelepedett jogállást igazoló okmányt, továbbá a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt,
d) a menekült és az oltalmazott jogállású kérelmező esetén – ha első személyazonosító igazolvánnyal történő ellátására kerül sor – fényképét, amelynek hátoldalán a menekültügyi hatóság feltünteti a kérelmező menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismeréséről szóló hatósági határozatának számát, továbbá a fényképnek a menekültként vagy oltalmazottként elismert személlyel való azonosságát bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja.
(3) Ha a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy a személyazonosságát igazoló más érvényes okmánnyal nem rendelkezik, de a kérelem benyújtásakor rendelkezik a magyar hatóság által kiállított születési anyakönyvi kivonattal és a névviselés megállapítására alkalmas, magyar hatóság által kiállított házassági anyakönyvi kivonattal, azt a kérelemhez bemutathatja.
Vagyis idén januártól lakóhelytől függetlenül, minden magyar állampolgárnak lehet személyi igazolványa, így azok is újra igényelhetnek, akiknek korábban – külföldre költözés miatt – le kellett adniuk.
Azt is megtudtam továbbá, hogy az új rendelkezésnek köszönhetően nekem nem is kellett volna külön útlevelet csináltatnom a kijelentkezés miatt. (Más kérdés, hogy amikor az útlevelet előrelátóan megrendeltem már tavaly nyáron, még valószínűleg maguk a törvényhozók sem tudták, hogy ilyen változtatásokat fognak véghezvinni decemberben, ez már csak így megy…)
Útlevélre ezentúl azoknak lesz szüksége, akiknek a célországa csak azt fogadja el. Tapasztalataim szerint Csehországban mind a hatóságok, mind a különböző hivatalok, biztosítók gond nélkül elfogadják a személyit is.
…és akkor az adóhatóság
Az adóhatóságtól való kijelentkezésről sajnos nem tudok általánosságban beszámolni, mint már írtam, az én esetem valószínűleg a ritkábbak közé tartozik. Mivel Magyarországon soha nem volt munkaviszonyom, így adóbevallást sem adtam le soha, adóügyekkel kapcsolatban tehát semmi teendőm nem volt.
Egyedül a már említett egészségügyi szolgáltatási járulék miatt kellett felkeresnem a NAV-ot. A járulék fizetését a 16T1011 űrlap segítségével lehet felfüggeszteni (az űrlap száma évenként változik, mert az első két számjegy mindig az adott évre utal), amit elvileg elektronikus úton is ki lehet tölteni és el lehet küldeni, de én személyesen, az ügyfélszolgálaton adtam le.
Az űrlap mellé be kellett mutatnom a külföldön létrejött biztosításról szóló igazolást, amit a külföldi biztosító állít ki, ennek a neve S041 (megjegyzem, hogy ez a nyomtatvány kell abban az esetben, ha az ember maga után fog külföldön járulékot fizetni, amennyiben viszont külföldi munkahelye és azzal együtt járó biztosítotti jogviszonya van, úgy A1-es nyomtatványra van szükség).
Mi a helyzet az OEP-el?
A fentiek után még egyetlen kérdés maradt bennem: vajon milyen bejelentési kötelezettségem van (lett volna) az OEP felé? Ami információ az OEP-től rendelkezésemre állt (itt érhető el), abból én azt hámoztam ki, hogy a külföldi biztosítás létrejöttét elméletileg be kellene jelentenem, méghozzá ugyanannak a kormányhivatalnak az egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó osztályán, ahol a lakcímemről való kijelentkezést is intéztem.
Itt viszont érdekes módon sem az OEP által kért bejelentő lapot nem tudták prezentálni, sem arról nem hallottak, hogy náluk lehetne ezt a bejelentést megtenni, így annyit sikerült ott helyben elérnem, hogy a külföldi biztosításom létrejöttével érvényét vesztett Európai Egészségbiztosítási Kártyámat leadhattam.
A kártyát ők visszajuttatták az OEP-nek és kiállítottak egy igazolást is arról, hogy a külföldi letelepedésem okán nem vagyok már biztosított (de ennek semmi köze nem volt az elvileg kitöltendő űrlaphoz), ezt egy példányban csatolták a leadott kártyához is.
Én ezzel elintézettnek tekintem a dolgot, de megmondom őszintén, hogy egyáltalán nem vagyok róla meggyőződve, hogy manapság ez a szabályos menete az OEP-től való kijelentkezésnek.
Szívesen venném (és kíváncsian várom) ezért mindazoknak a tapasztalatait, akik nemrég hagyták el véglegesen Magyarországot és már a jelenlegi, kormányablakos rendszerben vitték véghez a kijelentkezést.”
(Fotó: kormany.hu/Árvai Károly)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!
Utolsó kommentek