Rengeteg magyar dolgozik különféle raktárakban Angliában, mai szerzőnk, Ágnes is közéjük tartozik. A története talán annyiban más, hogy egyszer már dolgozott a szigetországban, igaz, akkor Skóciában szállodákban, aztán megpróbálkozott ismét Magyarországgal, de végül úgy döntött, visszatér, ezúttal már Angliába. Most onnan írt és küldte a képeket is.
„Először még 2012-ben jöttem ki, akkor még Skóciába, amiről csak annyit, hogy azt látni kell… Gyönyörű helyekre jutottam el, amire csak úgy, backpackerként nem lett volna lehetőségem.
Hotelekben dolgoztam szobalányként, az egyikben még mosogatós is voltam. Bentlakásos hotelek voltak, ami azért éri meg, mert szállásra és ételre nem kell költeni, szóval amit megkeresel, szinte az egészet félre tudod lakni.
Fizikai munkáról volt szó, naponta több szobát is ki kellett takarítani, meg a WC-pucolás sem egy álommeló, de ez van.
Visszatérés Angliába
Aztán most kb. 1,5 év kihagyás után vissza tértem Angliába. Jelenleg Lutonban élek. Mint legelőször, most is ügynökségen keresztül jöttem ki. Egy közeli raktárban biztosítottak munkát és szállást (ahhoz nincs elég bátorságom, hogy Magyarországról intézzem magamnak, vagy hogy kijöjjek a semmibe és lesz ami lesz).
Körülbelül egy hónapot dolgoztam abban a raktárban, ahova kiközvetítettek. Headset alapján kellett összegyűjteni a termékeket, lényegében ennyiről szólt a munka.
A probléma ott kezdődött, hogy nagyjából a második héttől egyre kevesebb órát kaptunk, mert 4-6 óra munka után hazaküldtek vagy akár az egész napodat lemondták (szerencsére velem egyszer se történt meg az utóbbi).
Így elküldtem az önéletrajzomat egy itteni ügynökséghez, hogy szeretnék raktárban dolgozni. Szinte azonnal hívtak, hogy be kellene mennem az irodájukba.
Így kaptam munkát az Amazonnál. Egy most nyílt raktárjukba kerültem, ahol most már több mint egy hónapja dolgozok. Először egy 1 napos tréningen vettem részt, a nap végén tesztet töltöttek ki velünk, ami a munkába állás feltétele.
Most heti 4-5 napot dolgozok, napi 10 órában. Elvileg most van lehetőség még túlórázni is, szóval elég rendesen lehet félre tenni.
Picker és packer
Pickerként és Packerként dolgozom. Pickerként egy scanner útmutatása alapján kell összegyűjteni a termékeket. Sok ész nem kell hozzá, viszont nagyon sokat kell sétálnunk, hogy teljesítsük az Amazon által elvárt 1 óra alatt összeszedett áru számát. Packerként pedig az összegyűjtött árut csomagolom be és adom fel a vevőnek.
Most sokan vagyunk, de ez csak a karácsonyi időszakra szól. Szeretnék maradni januárban is, még nem tudom, mi lesz. Sok a magyar is és egyelőre úgy érzem, hogy egy jó kis társaság van itt.
Egyébként nagyon sokféle nemzetiségű ember dolgozik a raktárban (angol jóval kisebb arányban van jelen). Ebből következik, hogy sokféle nyelvet lehet hallani munka közben és ezért már szóltak is, hogy munka közben az angolt használjuk (amit persze szinte senki nem tart be).
Az is igaz, hogy sok a lengyel, általánosságban nagyon sokan vannak egész Nagy-Britanniában és tényleg egy összetartó nép, amit azért irigyelek. Eddigi munkáim során most itt először fordult elő azt hiszem, hogy találkoznom kellett valakivel, aki kifejezetten nem bírja a magyarokat.
Az történt, hogy két lány beszélt munka közben és a mögöttük lévő román „úr” szólt a team leadernek, hogy miattuk nem tud a munkájára koncentrálni, de előtte még az egyik lánynak odaszólt, hogy Hungarian sucks. A team leader szólt a lányoknak, hogy kevesebbet beszéljenek, de ő sajnos nem szólt emiatt a beszólás miatt.
Jobb esélyekkel indulni
A feljebb lépésről nagyon nem tudok mit írni. Nekem eddig erre nem volt még lehetőségem, itt, az Amazonnál most azért hajtok, hogy megtartsam jövőre is a munkám.
Amennyit tudok, próbálok félretenni. Szeretnék jobb esélyekkel indulni jövőre, hogy ne legyenek megélhetési gondjaim (bár anno egy kisebb összeget félretettem, de sajnos az se volt elég, hogy megéljek otthon). Szeretnék jövőre beiratkozni egy nyelviskolába vagy egyetemre, hogy az angolt tanulhassam.
Ha tanácsolhatnék valamit a többieknek, hogy mi kell ide, az annyi lenne, hogy gyakorolják az angolt, hogy kevésbé érezzék, hogy külföldi vagy és nincsenek nyelvi akadályaid. A másik pedig az, hogy akarj dolgozni. Az, aki dolgozni akar, annak valahogy mindig lesz munka. Ha nem is azonnal, de itt megtérül a belefektetett munka.
Nagy kérdés, hogy megpróbálok-e még egyszer hazaköltözni. Otthon átlagos fizetésem volt, de nem tudtam megélni belőle. Itt az étellel nem kell spórolnom, és ha csak szépen lassan, részletekben, de minden mást is megengedhetek magamnak.”
A moderálási alapelveket itt találod, további angliai írásokat itt olvashatsz.
Utolsó kommentek