Elég kevés téma van, ami annyi vitát váltana ki úgy általában véve is, mint az egészségügy, különösen, ha az angolt és a magyart kell összehasonlítani. Mindkettő mellett és ellen is lehet érveket felhozni (jó pár alkalommal ez már meg is történt), és a mai egyik ajánlott poszt is ezzel foglalkozik, ráadásul a benne dolgozó szemszögéből. A második ajánlóban Kolumbiát és Magyarországot hasonlítjuk össze (nem minden tanulság nélkül), végül pedig Amszterdamba látogatunk egy nagyon érdekes versenyre.
(fotó: uhbristol.nhs.uk)
Kezdjük akkor az egészségüggyel, egészen pontosan a fogászattal, annál is inkább, mert a London Budapest Metro blog szerzője belülről figyeli a rendszer működését és a pácienseket is, és meg is van a véleménye róluk.
„Én lajstromozom a kategóriákat, ez még nem csökkenti sem a jómadarak számát, sem a hajam nem nő tőle vissza, de szolgáljon intésül mindannak, aki hasonló állást keres-talál és feddésnek azoknak, akik magukra ismernek itt-ott.
- Kedves beteg, aki reszket a fogorvostól és odázza az egyre tolakodóbb fogfájást egészen odáig, amikor is az szépen berobban és van, vagyis csak lenne, ha tudná, fogaknak csikorgatása. Ilyenkor ká beteg felspanolva telefonál, hogy neki Sürgősségi időpontot m-u-sz-á-j adnunk. A gond csak az, hogy ezt a telefont dél felé ejti meg, mikor már betelik a naptár aznapra. Tessék kora reggel hívni, ha baj van, nem kényelmeskén, csipát ebédre kitörölve.
- Ugyanígy Süüürrrgősssségi telefonáló, aki meg van győződve arról, hogy az esete életveszélyes és mi direkt szemétkedünk vele, hogy visszautasítjuk. Valamelyik ordibál és követelődzik, valamelyik – kedvencem – elkezd sóhajtozni és megkérdi: De mi van, ha meghalok?, felviszi a hangsúlyt és vár, hátha erre azonnal be tudjuk foglalni. Ezek felnőtt emberek...
- Segély-infúzióra rácuppant emberszabású társaink pedig tovább tökéletesítik a ,,Hogyan éljünk vissza a rendszer lehetőségeivel" életvitelt, mégpediglen ha az orvos napja teli van, akkor kijelenti, hogy ja, akkor legyen az időpont Sürgősségi (tudni illik, ha valaki ezt mondja, akkor 24 órán belül kötelességünk időpontot adni). Túróst, nem kijelenti, üvölt és veri az asztalt.
- Aztán jönnek a késők, kérdem én, miért van az, hogy a fizető vendégek nagyja szépen ide tud érni, míg a segélyes munkanélküli 5-10 perc késéssel téved be, esetleg ráérősen telefonálgat is közben, és természetesen fel van háborodva, hogy már nem tudjuk fogadni. Vagy amikor aznap mondják le az időpontot vagy el sem jönnek.
- A gyerekek. (...) Leamortizálják a berendezést, túlüvöltik a fúró hangját, nyitva hagyják a csapot a budiban, cipővel taposnak a széken. (...) Örökzöld favoritom marad, amikor kicsi lány foghúzás után 10 perccel már ugrabugrált és szerepelt, míg az orvos anyu száját próbálta helyre tenni. Addig ugrált, amíg a lenyelt vértől rosszul nem lett és belehányt a lelkem a doki kézmosójába.
- Ott vannak a piszkos anyagiak. Újaknak mondom, Angliában a körzeti orvos ingyenes, a fogorvos normál esetben nem az. Ezt páran személyes sértésnek veszik és kivonulnak, amikor kiderül, hogy kemény 18 font, 80 pence-t kérnénk egy kivizsgálásért. Valszeg egy hét alatt többet költenek el nasira, de ez mellékes.
- Nem jó móka az alkoholista páciens, aki a vécén is tütükézik vizit előtt.
- Elég undi, mikor betrappolnak és a recepciósnak kezdik mutogatni sárga, odvas, fityegő foguk, csuklóig nyúlkálva szájukban, mintha mi ott tudnánk mit tenni. Elgondolkozom, ha urológián dolgoznék, a gatyájuk tologatnák le?
El ne rettentsen senkit ez a kis összefoglaló. Mindezek ellenére a betegek zime-zöme normális, jön, köszön, kitát, öblöget, köp, fizet, távozik, örülünk, ha segíthetünk, tényleg. (…)
Csak mondom, aki még csak most kezdi angol életét, kösse föl a gatyát, lát majd egyet s mást, ha pedig beteg a porhüvely, legyen drága, viseltesse magát európai módra az NHS-ben!”
Ha ennyi nem volt elég, olvasnátok még, akkor azt ide kattintva tehetitek meg.
Kolumbia vagy Magyarország - avagy hol jobb az élet?
A címben szereplő kérdésre az ember hajlamos azonnal rávágni válaszként azt, hogy Magyarországon, pláne, ha már elmúlt 20 éves, vagy Kolumbiáról elsőként a drogkartellek ugranak be neki. Ez persze nem is csoda, hiszen az ország máig a Föld második legnagyobb drogtermelője. De milyenek (és főleg: mennyiben kerülnek) a hétköznapok? – erre ad választ a Mirador blog.
(fotó: Mirador blog)
„Keresetek
2014-es adatok szerint Kolumbia GDP/fő mutatója 8076 US$ volt, ami jócskán kevesebb a magyarnál (13 480 US$). Fontos azonban megjegyezni, hogy amíg Magyarországon az elmúlt 15 évben csak 2,8-szorosára nőtt a nemzeti össztermék (133 milliárd dollár), addig Kolumbiában 3,8-szorosára (378 milliárd dollár). (...)
Mindez persze nem sokat jelent, hiszen mezei polgárként az számít, mennyit ér az ember keresete egy hónapban. A kolumbiai minimálbér 644 350 peso, ami mostani árfolyamon számolva 207 US$-nak felel meg, szemben a magyar minimálbérrel, ami 68 775 Ft, kb. 250 US$.
A magyar pénz egy év alatt 20%-ot, a kolumbiai pedig 60%-ot romlott a dollárral szemben, így elmondható, hogy az elmúlt egy évtized sikerországának számító Kolumbia monetáris válságban van. (…)
Egy kolumbiai nagyvárosban élő
- diplomás ápoló nettó 180 000
- sürgősségi orvos nettó 320 000
- egy titkárnő nettó 72 000
- egy kezdő ügyvéd nettó 90 000
- általános iskolai tanár nettó 110 000
- építészmérnök nettó 270 000
forintot keres egy hónapban. Nagy különbség tehát nincs a magyar és a kolumbiai keresetekben, bár ha mindezt az egy évvel ezelőtti dollár árfolyamon számoljuk (ami jó eséllyel év végére visszaáll), akkor a kolumbiai béreket magasabbnak tekinthetjük.
Kolumbiában az elmúlt 15 évben folyamatosan csökkent a munkanélküliek száma. Amíg 2000-ben a munkanélküliségi ráta 20 % volt, addig 2015 elején már csak 9,9 %. Magyarországon ez az érték 7,3 %, de ugye tudjuk, hogy a jónak mondható ráta a közmunkának és a kivándorlásnak tudható csak be. (...)
Adózás és vállalkozás
Nem meglepetés, hogy Kolumbiában is kevesebb az adó, így könnyebb vállalkozni, mint Magyarországon.
Az ÁFA mértéke 16 %, de azt kizárólag késztermékekre kell megfizetni. (...) Ún. fogyasztási adót fizettetnek minden egyes mobilhívás (4 %), vendéglátás (8 %) és autóeladás (16 %) után, az ÁFA kiegészítőjeként.
Kolumbiában létezik SZJA (25 %), de azt havi bruttó 3 740 000 pesóig (kb. 340 000 Ft) nem kell fizetni. Van egy társadalom biztosításnak nevezhető CREE (9 %), ezt kizárólag a szellemi munkát végzőktől szedik be.
Van egészségügyi hozzájárulás (8,5 % a munkáltató + 4 % a munkavállaló részéről) és nyugdíjjárulék (12 % a munkáltató + 4 % a munkavállaló részéről), de ezek kijátszhatók, mivel aki megbízási szerződéssel (max. 3 hónap) van állásban, nem kötelezhető annak megfizetésére.
Az iparűzési adó 0,4 és 1,2 % között mozog, attól függően, hogy milyen szektorban működik a vállalkozás.
A bankadó 0,4 % minden egyes tranzakcióra, az ingatlan adó pedig 0,3-3,3 %, de ezt kizárólag Bogotában vetik ki.
Létezik ún. alkalmi bevétel adó, amit olyan hirtelen nyereség (pl. lakás eladás) után szednek be, ami meghaladja a 29 256 690 pesót (kb. 2 650 000 Ft). A különbözet után 10 % adót kell fizetni. (...)
Alkalmazottként még jobb a helyzet. Tételezzük fel, hogy a munkáltatód 300 000 Ft bruttó fizetésért alkalmaz téged, így nem kell fizess SZJA-t. Mivel a munkáltatód köteles fizetni a járulékokat (20,5 %), a bruttód teljes elvonása csak 8 %, jelen esetben 24 000 forint. 300 000 bruttó nettója Kolumbiában 276 000 Ft.
Árak
A pénz hirtelen romlását a piac nem nagyon reagálta le, az árak csak kis mértékben emelkedtek. Ez alapján a következő árakkal lehet számolni Kolumbiában:
1 l tej: 220 Ft
1 kg kenyér: 360 Ft
1 kg rizs: 240 Ft
1 kg csirkemell: 900 Ft
1 kg krumpli: 180 Ft
1,5 l ásványvíz: 240 Ft
1 kg paradicsom: 190 Ft
1 db tojás: 27 Ft
menü egy kifőzdében: 800 Ft
1 üveg sör: 180 Ft
Lakhatás, építkezés
Bogotá biztonságos kerületeiben (pl. Chapinero), egy 50-60 négyzetméteres ingatlan bérleti díja havi 150-200 000 forint. A budapesti belvárossal közel egyenértékű Zona Rosában azonban már havi 300 000 forinttól kezdődnek a bérleti díjak, amik valamivel magasabbak, mint Budapesten.
Olcsóbban csak a belvárostól messzebb lehet albérletet találni. A pályaudvar környéke aránylag biztonságosnak mondható, és ott akár 80 000 forintért is talál már lakást az ember.
Vidéken nem ennyire rossz a helyzet. Bár Medellínben is megugrottak az árak, Barranquillában, Bucaramangában vagy Calíban még magyar vidéki árakkal lehet számolni.
Lakást, házat vásárolni sem olcsóbb Kolumbiában. A fővárosban egy 50-60 négyzetméteres újépítésű lakás ára biztonságos környéken 25-35 millió forintba kerül. Ehhez jellemzően jár őrzött parkoló és portaszolgálat. Vidéki nagyvárosokban (Medellínt és Cartagenát leszámítva) az árak kb. 20 %-kal alacsonyabbak.
Közlekedés
Kolumbiában olcsóbb a benzin, mint Magyarországon. 1 gallon ára 7800 peso, ami azt jelenti, hogy litere 186 forint, tehát kb. fele a magyarnak.
Ez a hihetetlen különbség nem mutatkozik meg a közlekedés áraiban, bár az is valamivel olcsóbb, mint odahaza. Bogotából Villavicencióba a buszjegy ára 20 000 peso, vagyis kb. 1800 forint, ami egy 115 kilométeres útért nem olyan rossz ár.
A városi közlekedés már követi a benzin árát. Bogotában egy jegy a Transmilenióra (állami zártpályás buszhálózat) 1800 pesóba, kb. 160 forintba kerül, tehát fele a budapestinek. A kis utcákban és külső kerületekben magán busztársaságok futtatják a lepukkant buszaikat, amik ennél is olcsóbban, 1200-1500 pesóért vállalják a fuvarozást.
Közbiztonság
Kolumbia a 20. század végéig a Föld egyik legveszélyesebb országa volt. Bár azóta a bűnözést jelentősen sikerült visszaszorítani, valamint a gerillaszervezeteket gyengíteni, azért a közbiztonság még nem emelhető európai szintre.
Egészségügy és oktatás
Kolumbiában bár vannak állami kórházak, az elmondások szerint elég gyenge színvonalúak. A privát kórházak viszont jók és nem drágábbak, mint Magyarországon.
A kolumbiai egyetemek nem világszínvonalúak, de a topuniversities.com szerint a bogotái Los Andes Egyetem a Föld 262. legjobb felsőoktatási intézménye. További két kolumbiai egyetem fér be az első 500-ba, míg magyarból sajnos egy sem.
Nyugdíj és szociális háló
Kolumbiában van nyugdíj, de a járulékok megfizetése könnyen megkerülhető. A 2-es pontban már felvázoltuk, hogy az össz nyugdíjjárulék 16 %, de ha háromhavonta megbízási szerződést kötsz a munkáltatóddal, akkor nem kötelező ezt befizetni. A nyugdíjkorhatár amúgy nőknél 60 év, férfiaknál pedig 65 év, viszont a nyugdíjazáshoz mindössze 25 év munkaviszonyra van szükség.
Kolumbiában létezik munkanélküli segély, de az nem túl sok, és nem az állam, hanem a korábbi munkáltatód fizeti. A képlet egyszerű. Ha négy év munkaviszony után felmondanak neked, akkor négy éven át évente egyszer megkapod az utolsó havi béredet addig, ameddig nem találsz új munkahelyet.
Példa
Két fő minimálbérével fogunk számolni. Lássuk, hol jön ki jobban egy pár a pénzéből, Bogotában vagy Budapesten?
Kolumbiai minimálbér (2 fő): 116 400 Ft
- átlagos bogotái lakás bérleti díja külvárosban: 80 000 Ft
- rezsi: 20 000 Ft
- kaja ára havonta 2 fő részére: 40 000 Ft
- napi 2 buszjegy a munkahelyre és vissza 2 fő részére: 12 800 Ft
MARAD: -36 400 Ft
Magyar minimálbér (2 fő): 137 550 Ft
- átlagos budapesti lakás bérleti díja külvárosi lakótelepen: 70 000 Ft
- rezsi: 25 000 Ft (a nagy rezsicsökkentés után)
- kaja ára havonta 2 fő részére: 50 000 Ft
- havi bérlet 2 fő részére: 14 000 Ft (2/3-át állja a munkáltató)
MARAD: -21 450 Ft
A példából látszik, hogy minimálbérből sem Bogotában, sem Budapesten nem lehet kijönni a hónap végére, főleg a magas bérleti díjak miatt. Az életszínvonal ma Magyarországon és Kolumbiában nagyon hasonló, a bérekben és az árakban sincs nagy eltérés.
Lássuk, miben győzött Kolumbia és miben Magyarország
- Amiben Kolumbia nyert: adózás és vállalkozás, árak, építkezés, szórakozás és szabadidő, nyugdíj és szociális háló.
- Amiben Magyarország nyert: lakhatás, kultúra, közbiztonság.
- Döntetlen: keresetek, közlekedés, egészségügy és oktatás.
Akármilyen hihetetlen, ez nem a teljes blog, hanem csak egy része, aki az egészet elolvasná, ide kattintva teheti meg.
Amszterdam egy kicsit másképp
A SAIL Amsterdam a holland város legnagyobb idei rendezvénye volt, nem kevesebb mint 2,3 millió látogatóval, ami brutális szám, főleg, ha azt vesszük, hogy Budapestre az egész tavalyi évben 9,3 millió turista érkezett. Erről az eseményről számolt be (jó sok fotóval) a Lipilee.hu oldal.
(fotó: lipilee.hu)
„Kicsit alma-körte comparison ez, mert a SAIL látogatóinak nagy része nyilván holland, a Budapesti statisztikákat képező turisták nagy része meg külföldi (az egynapos belföldi turizmust nyilván nem számolják ezekbe bele, csak akik vendégéjszakát is betolnak a rendszerbe)…
Gondoltam a Red Bull Air Race-hez fogom hasonlítani a látogatószámot, de a 2009-es adaton kívül (650 ezer néző) nem találtam semmi hivatalos infót, az Index is csak annyit írt, hogy „több százezer”.
Esetleg tekinthetjük azt, hogy hány budapesti szopott így vagy úgy (pl. a zaj miatt) az Air Race miatt, és akkor mondjuk kijön egy másfél milliós nézőszám… Cserébe az 50 vitorlás, ami a SAIL derékhadát adta, relatíve csöndes eszköz.
Béreltünk egy hajót (12 személyes, a kapitány az alapfelszereltség része). Hajót bérelni fasza dolog, akkor is javasolt, ha nincs éppen SAIL Amsterdam (ami most újabb 5 évig nem lesz), egészen más Amszterdamot a vízről nézni, mint mellőle (máshonnan meg, ugye, nem igazán tudod).
A SAIL Amsterdam netes jelenléte: szuper! Egyrészt van egy egészen jól használható weboldal, oké. Aztán van egy mobilapp, live cammel, meg ami még mobilon érdekelhet.
A live camek Youtube live stream csatornák, még most is elérhetőek, bár a poszt írásának pillanatában épp tegnap hajnali „élőkép” megy… De ha esetleg visszajönnének, Amszterdam kikötőit nézegetni akkor is jó, ha csak pár tíz hajó van rajtuk. Aztán volt Periscope közvetítés is, nem is kevés… talán először láttam hasznos felhasználását a Periscope-nak, tegye fel a kezét, aki elmondhatja ezt magáról! És persze Twitter és barátai. Szóval a SAIL Amsterdam alá remekül odatették az online médiát is.”
A teljes poszt itt érhető el.
A moderálási alapelveket itt találod.
Utolsó kommentek