Az Egyesült Államok az utóbbi évszázadban szinte folyamatosan az ígéret földje volt emberek millióinak, és ma is az, csak ma jóval nehezebb letelepedni ott, mint akár pár évtizeddel ezelőtt. A lehetőségekről és a szabályokról Sándor írt részletes és érdekes összefoglalót.
„Előre megkérdeztem, érdekel-e valakit a téma, mielőtt belefogtam a történetbe. Néhányan reagáltatok, és ez a biztatás elég volt ahhoz, hogy összefoglaljam a jelenlegi bevándorlási szabályokat az USA-ba.
Leginkább az USCIS.gov weblapon található információt használtam, kiegészítve a saját tapasztalataimmal, és a National Public Radio (helyi közszolgálati média) riportjaival. Ha rákerestek a US immigration kifejezésre, weblapok százait fogjátok találni. Ami nem .gov weblap azt kerüljétek el. A USCIS.gov pontos viszont alig nyújt konkrét segítséget.
A legnyilvánvalóbb eseteket leszámítva egy erre szakosodott ügyvéd segítségét szokták igénybe venni. Ez drága, nem mindig szükséges, de mindig megnyugtató. Remélem a bejegyzés is segíteni fog az eligazodásban.
Aki akart, jöhetett
Kezdjük onnan, hogy az USA rövid történetének első száz évében nem volt semmilyen bevándorlási korlátozás. Aki jönni akart, jöhetett. Ki is tántorgott másfél millió honfitársunk.
A mostani bevándorlási politika amennyire lehet „színvak", azonban az első korlátozások azért léptek életbe, hogy megakadályozzák a kínai bevándorlást. Aztán jöttek az írek és más európai országok korlátozásai, míg ki nem alakult a jelenlegi rendszer.
Szakértői vélemények szerint, ha most kinyitnák a határokat, kb. 5-700 millió bevándorlóra számíthatnának. A jelenlegi népesség kb. 320 millió. A valós nehézségek miatt persze ez a szám lecsökkenne, de 50-100 millió bevándorló valóban sorban állna a határoknál.
Annak hogy kinyíljanak a határok, persze a jelenlegi politikai helyzetben semmi esélye nincs, mint ahogy más radikális alternatívának sem. Viszont hosszú évek után valóban meg van a szándék mindkét pártban, hogy javítsanak a jelenlegi helyzeten.
Hogyan működik a bevándorlás?
A bevándorlási folyamat két lépcsős. Első lépcsőben Állandó lakossá válsz (Permanent Resident), ez a Zöld kártya (Green Card) státusz.
A második lépcsőben jelentkezhetsz az amerikai állampolgárságért (US Citizen), ehhez öt évig kell az USA-ban élned Zöld kártyával.
Nyilvánvalóan a Zöld kártya megszerzése a legfontosabb lépés. Ha ez megvan, leginkább arra kell vigyázni, hogy el ne veszítsd a jogosultságod. Bármilyen apróság: ittas vezetés, 6 hónapnál hosszabb ideig külföldön tartózkodás, drogfogyasztás, verekedésbe keveredés, stb., indok lehet arra, hogy elutasítsák az állampolgársági kérelmet.
Egy pár sajátosság
- Minden ország azonos számú bevándorló vízumot kap évente, függetlenül a lakosság számától. India, Kína, Mexikó, Oroszország nyilvánvalóan hátrányba kerül emiatt, Magyarország viszonylagos előnybe. Például egy mexikói munkás - akinek azért van érettségije, de nincs családja az USA-ban – statisztikailag 130 évet kellene, hogy várjon egy bevándorló vízumra. Ez pedig nyilvánvaló képtelenség.
- Itt is van arra lehetőség, hogy valaki bevásárolja magát az USA-ba. 500 ezer dollárt kell befektetni egy olyan vállalkozásba, ami várhatóan 10 munkahelyet teremt.
- Van egy sportolókra, modellekre, művészekre vonatkozó kategória, ami azt jelenti, hogy ha valaki abba bekerül, szinte azonnal kaphat bevándorló vízumot. Ez nem egy tipikus bevándorlási módszer Magyarországról.
Mi a helyzet máshol?
- Jelenleg Európában nincs szükség vízumra, és a munkavállalás is szabad szinte minden országban, tehát a bevándorlás nem elsődleges probléma.
- Kanada, Ausztrália befogadó ország, megadja a bevándorlási feltételeket. Aki jönni akar, és megfelel az elvárásoknak, jöhet.
Jelenleg ilyen szabály amerikai bevándorlásra nem létezik. Bevándorolni leginkább szponzoráláson keresztül lehet. Szponzor lehet egy elsődleges családtag (férj, feleség, apa, anya, testvér), vagy egy alkalmazó cég.
- Az amerikai rendszer a családegyesítést preferálja.
- Ezután jön másodlagos lehetőségként a munkavállalói szponzorálás, rengeteg kiskapuval.
- A harmadik lehetőség - nem biztos, de nem is lehetetlen - a Zöld kártya lottó.
A családegyesítés
Más a szabály, ha amerikai állampolgár (US Citizen) igényli a bevándorló vízumot egy családtagja számára és megint más, ha Zöld kártyás (US Permanent Resident) igényel vízumot. Ezen kívül az sem mindegy, kinek igényel az állampolgár (férj/feleség vagy testvér).
Ideális esetben a szerelem a ciprusi görög-török határon rátalál egy görög-amerikai lányra (állampolgár) és egy ciprusi török fiúra, vagy egy virginiai templomban egy helyi fiúra (állampolgár) és az ott önkénteskedő német diáklányra. (Mindkét pár egyik fele kollégám).
Boldogan összeházasodnak, beadják a papírokat a USCIS-hez, a papírok elintézése után az USA-ba költöznek (Zöld kártya és munkavállalási engedély), majd boldogan élnek, míg meg nem halnak.
Direkt nem Hagyma hasonló történetét hoztam példának, mert Ő azért igen sok mindenen keresztül ment, amíg a szerelem rá nem talált, tehát az Ő esete nem ideális ebből a szempontból. Közvetlen családtag esetén nem kell bevándorlói vízumra sem várakozni. (Ez az eset vonatkozik férjre, feleségre.)
Az eljárás annyiban változik, ha a kérelmező még nem állampolgár, de már van zöld kártyája, hogy meg kell várni, amíg egy bevándorló vízum elérhetővé válik (ez az ami országonként limitált).
Ha a példa szerinti feleség vagy férj csak Zöld kártya státuszú lenne, lehet, hogy hónapokig (évekig) kellene várni a vízumra (lásd Mexikó, Kína, India hátrányos helyzete.)
Apa, anya, hasonló módon kaphat bevándorló vízumot, mint egy férj / feleség. 21 év alatti gyerek, ha még nem házas szintén.
Zöld kártyás nem igényelhet bevándorló vízumot 21 év felett gyereknek, és 21 év alatti házas gyermeknek sem. Az állampolgár viszont megteheti ezt, de azt hiszem a várakozási idő ilyenkor hosszabb.
Példák egész sora
A fenti esetekre számtalan példát találunk a környezetünkben.
Magyar fiú elvesz egy kanadai (magyar) bevándorló lányt (kanadai Permanent Resident) majd az egész család (lány apja, anyja) átköltözik az USA-ba.
Magyar fiú hazamegy azzal a céllal, hogy otthon megnősül, és két hét után hozza boldog feleségét.
Magyar illegálisan tartózkodik az USA-ban, megnyeri a Zöld kártyát, összeházasodik szintén illegális státuszú párjával és mindketten maradnak.
Perui fiú illegálisan idejön, összeházasodik egy lengyel-amerikai lánnyal (Állampolgár), kislányuk születik, elválnak, majd egy perui lányt ismer meg a fiú az interneten, aki jön, mint feleség és hozza tizenéves fiát.
Aztán olyan esetet is láttam, amikor kolumbiai fiú vett el egy 18 éves Puerto Rico-i lányt és mindjárt adott is a lánynak egy Honda Civicet, miközben kolumbiai barátnője szintén férjnél volt egy idősebb Puerto Rico-i férfival.
Mind a ketten eljutottak a Zöld kártyáig, de a sztori végét itt nem ismerem, mert céget váltottam és elvesztettem a kapcsolatot velük.
Azt tudom mondani, hogy a családegyesítés messze a leginkább járható, és legbiztosabb módszer a bevándorlásra. Itt alkotmányos jog a boldogság keresése. Persze azért nem garantált. Az USA-ban a házasságok mintegy fele válással végződik.
Mondom mindezt annak a fényében, hogy én nem ezen az úton mentem végig.
Ez elég hosszúra sikeredett. Innen folytatom, a munkavállalói szponzorálással és a Zöld kártya lottóval, valamint egy egzotikus lehetőséggel a végén.
Zöld kártya céges munkavállalással
Nézzük az általános eseteket! Főiskolás már majdnem végez, elmegy dolgozni egy évre ABC Inc. céghez. (Egy év gyakorlati munka végezhető legálisan egy F1 tanuló vízummal.) A cég megszereti Főiskolást, mert hihetetlenül jó munkát végez. Az egy év lejártával ABC komoly dilemma előtt áll. Vegyek fel valakit Főiskolás helyett, a keresés pénzbe kerül, fáradságos, lehet, hogy az új ember nem válik be. Mi lenne, ha továbbra is Főiskolást alkalmaznám?
A legtöbb cég ezen nem gondolkozik el komolyan. Amelyik igen, az költségekbe veri magát. Szinte biztosam alkalmaz egy specialistát (Immigration Layer), aki bizony megkéri a segítség árát. $200-500 órabér teljesen elfogadottnak számít ebben a szakmában.
Hogyan néz ki a folyamat?
Először egy munkavállalói vízumot kell beszerezni, ami csak akkor adható ki, ha bizonyítható, hogy amerikai munkavállaló nem található az állásra. (Szuahéli nyelvtudás kikötése nem ér.) Ha sikerül megfelelően bizonyítani, Főiskolás határozott idejű munkavállalói vízumot kap. Ez még nem Zöld kártya.
Ilyen például az H-1B vízum, amit jellemzően mérnökök, programozók kapnak. Diploma kötelező, de nem elégséges. Könyvelő diploma jellemzően nem elég. A kiadott vízum csak egy cégre szól, váltás esetén az eljárás újra indul.
Ha a vízum lejár, pl. három év eltelt, akkor még egyszer meghosszabbítható. Közben érdemes igényelni a GC státuszt. Hasonló eljárás, nincs amerikai a munkahelyre továbbra sem, és ezt a Munkaügyi Hivatal (Department of Labor - DOL) igazolja.
Ha ez az igazolás megvan, mehetünk Zöld kártyát igényelni egy másik hivatalba. Itt jön újra képbe a bevándorlási vízum. Vagy van elérhető az én országom számára vagy nincs, és akkor be kell állnom a sorba várakozni.
Ha Főiskolás eddig a pontig eljutott, már kb. 4-5 évet dolgozott ABC Inc-nél. Ha a főiskola 2-5 évét is hozzáadom, máris 6-11 évnél tartunk. Ehhez bizony kell kitartás és tőke is.
A dolognak persze itt még nincs vége, hiszen a Zöld kártyát azért adták ki, mert ABC Inc kérte, csakis azért, hogy Főiskolás neki dolgozzon. Egy gyors munkahelyváltás a Zöld kártya kézhezvételének másnapján, mondjuk dupla pénz reményében teljesen legális, viszont nem biztos, hogy jó pont az Állampolgársági eljárásban néhány évvel később.
Fontos dolog: ha Főiskolás házas, és idejön tanulni pl. F1 vízummal, jöhet vele az egész családja (F2 vízummal). Később a család minden tagja megkapja a Zöld kártyát és később az Állampolgárságot is. A családtag nem vállalhat munkát a teljes folyamat alatt, hacsak Ő is át nem esik ugyanezen az eljáráson és át nem minősül H-1B-re. Zöld kártyától szabad a munkavállalás.
Ez az út járható, egy-két depressziós fázis borítékolható. Csak rendkívül elhivatottaknak ás kitartóaknak ajánlott. Magyarországi ügyintézési tapasztalat kifejezett előny.
Nézzünk egy variációt a fenti példára!
A német példa
Német Cég leányt alapít. Szeret németekkel dolgoztatni, de az itt nincs sok. Van viszont sok lengyel. Azokkal is szeret dolgoztatni. Ideküld egy halom Német Mérnököt hogy irányítsák a Lengyel Munkást. Csakúgy mint otthon.
Német mérnök L1 vízumot kap és az egész folyamatot Német Cég intézi, fizeti. Német mérnök ugyanazt csinálja, kicsit több pénzért, tanul angolul, kicsit többet beszél angolul, ha megunja, hazamegy, otthon általában értékelik a tapasztalatát.
Itt minden nap többször elmondhatja kedvenc mondását „Hogy tudtak ezek eljutni a Holdra?". Német Mérnök nagyon jól érzi itt magát, nagyon gyorsan beilleszkedik, otthoni szabadságot kap itteni emelt bérrel, és soha nem látott olcsósággal.
Lengyel munkás intézze a dolgát, ahogy akarja, de Ők sem hülyék és legtöbb már elintézte a betelepülést családon keresztül. Mindenki jól járt, a gazdaság pörög.
Ha valakit nem talál meg amerikai állampolgár szerelme, azoknak azt tudom mondani, hogy ez az út a legjárhatóbb. Illetve a legkényelmesebb.
Zöld kártya igényelhető ezzel a vízummal, azt jellemzően meg is szerzik. Német Feleség eddig a pontig nem dolgozhat, és ez egy igen jelentős hátrány, ami miatt sokan visszaköltöznek Németországba a Zöld kártya előtt. Egyszerűen belefáradnak a tétlenségbe és abba, hogy egy fizetésből élnek.
Nekünk az USA-állampolgárság előny, nincs kizárva a kettős állampolgárság. Németeknél ez bonyolultabb.
Mit tegyen például Német Mérnök, ha már megvan a Zöld kártyája, de nem állampolgár, mert nem akar lemondani a Német Állampolgárságról, de kap a cégtől egy zsíros ajánlatot, hogy vezesse a kínai részleget?
Innentől jöhet vissza minden hat hónapban egy-két hétre, hogy el ne veszítse a Zöld kártyát. Vagy itt nő fel Német Mérnök fia / lánya, aki jobban beszél angolul, mint németül, és esze ágában sincs visszaköltözni Európába, de még nem kapta meg a Zöld kártyát sem. A variációk száma végtelen, szinte nincs két egyforma. Ebbe az eljárásba azért nem láttam senkit belebetegedni. (Az előzőbe viszont igen.)
Ez a kép nem teljes, szinte minden szakma más, kérdésre válaszolok, de nem tudok példát mondani egy jogász beilleszkedésére.
A Zöld kártya lottó (Diversity Immigrant Visa Program)
Nem kerül pénzbe. Annyi az elvárás, hogy legyen érettségid, legyél legalább 18 éves, küldd el az adataidat egy weblapon keresztül és csatolj hozzá egy fényképet.
Kérdésem: milyen indokot tud bárki felhozni, hogy miért NEM jelentkezik?
Ha megnyerted, örülhetsz. Ha mégse akarsz jönni, szólsz (vagy nem) és jöhet a következő szerencsés.
Egy darabig erőlködtem, hogy ezt a fenti tételt az otthon maradt rokonaim fejébe verjem. Pár év sikertelenség után mikor, nekem kellett szólnom minden nap egy hónapon keresztül, hogy elkészült-e a fénykép, elküldték-e lapot stb. Bizony elfáradtam és feladtam.
Más országok ezt jobban értik. Bulgáriából, Albániából, Moldovából, és pár afrikai országból szinte mindenki jelentkezik. Kinek van nagyobb esélye vízumot kapni?
Ennél a pontnál pedig szeretnék visszautalni az egyik korábbi kijelentésre. Az amerikai bevándorlás családegyesítés párti. Ha valaki megkapta a Zöld kártyát, szinte az egész család jöhet utána. Kb. ezért nézett ki úgy Német Cég marós esztergályos részlege, hogy a látogató lengyel delegáció a neveket olvasva teljesen otthon érezte magát.
És itt az egzotikum. Ha valaki az USA területén születik, az amerikai állampolgár (van kivétel, de nem jellemző). Mexikói dinnyeszedő itt született kisfia teljes amerikai állampolgár, még akkor is, ha pár héttel a születése után hazaköltöznek, ott nő föl és egy szót sem beszél angolul.
Az egészségügyi turizmus
Ezt a tényt ismerve létezik egy bizonyos „egészségügyi turizmus", olyasmi, mint a mi soproni fogászatunk, vagy gyógyfürdő szolgáltatásunk. Tajvani ... anyuka turistaként az Egyesült Államokba látogat. Itt veszi észre, hogy terhes lett, de nem akarja veszélyeztetni a magzatot, hiszen itt jobb az ellátás, mint otthon.
Olyan apartmanban lakik, ahol minden szolgáltatást biztosítanak a pihenésére, egészségének megőrzésére. Kisbabája egészségesen megszületik. Megkapja a social security számot, születési anyakönyvi kivonatát, útlevelet igényel Kisbabának, majd hazautazik.
Éli az életét, mintha mi sem történt volna. Dolgozik, neveli a gyerekeket, otthon keresi a boldogságot. Viszont rendszeresen megújítja kisbabája amerikai útlevelét, nehogy később nehézségei legyenek. 21 évvel később kisbabája pedig beadja a családegyesítési kérelmet, édesapja, édesanyja és testvérei számára.
Kisbabának olcsóbb az egyetem az USA-ban, hiszen helyi lakos, apuci anyuci pedig számíthat arra, hogy jobb lesz kisbaba fizetése, ezért az ő megélhetése is inkább biztosított lesz öreg napjaiban.
Volt erre is példa a környezetünkben, de inkább csak hasonló volt a helyzet, és a szülők maradni akartak akár illegális státuszban is, de különböző okok miatt mégis hazaköltöztek Magyarországra.
Jellemzően olyan nemzetekről hallottam a fenti esetet, ahol hosszú generációkban gondolkoznak, a család hagyományosan összetartó és nincs kiépített, megbízható nyugdíjrendszer.
Ennyi tellett tőlem, várom a kérdéseket."
Az utolsó 100 komment: