Határátkelő

Sok történetben szerepelt már itt, a blogon is az, hogy mennyire kell vigyázni külföldi munkavállalásnál (is...), hogy mit ír alá az ember, és milyen közvetítőkön keresztül vállal munkát. Ferenc története Németországon és Anglián át Svédországig tart, nem kevés…

Néha az az érzésem, mintha kicsit háttérbe szorulna a határátkelésnek az a lelki folyamata, ami független pénztől, áraktól és bérektől, egyszóval az anyagiaktól, mert az új élet kezdetének nehézségeiről is szól. Miként Zsolt mai írása. FOGADÓ A HATÁRON!!! Ma…

Az angol és a magyar kulturális különbségekről esett már szó a blogon, arról azonban, hogy miként óvja a civil társadalom értékeit előbbi és hogyan kezeli ugyanazt utóbbi, jóval kevesebb. Ahogyan Sámán írja, Angliában az erőszak nem ott kezdődik, hogy valaki átvágja…

Sokan jutnak ki külföldre munkaerő-közvetítő cégeken keresztül, a személyes benyomásom az, hogy a tapasztalatok erősen megoszlanak – van, akinek pozitívak az élményei és lehet hallani horror történeteket is. Mai posztunk szerzője, Attila is így jutott ki Angliába, ő és párja…

Aki valamelyik korábbi posztnál a konkrétumokat hiányolta, az ma megkapja, bár János londoni írása (igen, megint London, de hát már elég régen volt...) jóval több ennél. Hossza miatt kétfelé szerkesztettem, az első részben arról lesz szó, miért jött el otthonról és megnézzük, mi mennyi Londonban.