Határátkelő

A „hogyan neveljünk boldog gyereket?” kérdésre a legtöbb kultúra a saját válaszát adja meg. Aztán vagy sikerrel jár, vagy nem, az azonban biztos, hogy érdemes megnézni, mások miként próbálkoznak, hátha akad olyasmi, amit érdemes átvenni tőlük, vagy legalább megfontolni az átvételt.

Miközben rengeteg fiatal magyar (gyanítom, elsősorban lány…) teszi meg a külföldi élet első lépéseit au pairként, a különböző fogalmak körül elég nagy a zavar. Például biztos, hogy mindenki tudja mi a különbség az au pair, a nanny és a bébiszitter között? Nem csak nagy…

Eléggé vegyesfelvágott lesz az eheti válogatás, ráadásul szó szerint. Elsőként ugyanis Svájcba látogatunk a rossz emlékű Svájc-Magyarország foci vébéselejtező kapcsán. Már csak azért is, mert a magyar sajtóban emlékeim szerint meglehetősen kevés szó esett a magyar (?) szurkolók (?) egy részének…

A határátkelés egyik kulcskérdése a beilleszkedés, ami persze nagyban függ attól is, hogy az ember milyen hosszú távra tervez az adott országban. Persze vannak olyan helyek, ahol bármennyire is szeretnénk, szinte biztosan nem tudunk majd beilleszkedni – ma egy ilyen ország lesz az egyik célpontunk.…

Aligha kell ezen a blogon részletezni, milyen a címben megfogalmazott érzés, ám most csavarunk egyet rajta, mert sokkal inkább arról lesz, milyen az, amikor ezt az ember nem közvetlenül önmagán éli meg, hanem egy ismerősön keresztül. Na, ez így lehet, hogy egy kicsit furcsán…