Határátkelő

Aki sokat utazik (és azért a határátkelők többsége ilyen) az tudja, hogy a repülés általában unalmas műfaj. Az ember egy csomót várakozik a repülőtéren, majd többé-kevésbé kényelmesen (kényelmetlenül) ül pár órát a gépen, hogy aztán várhassa a csomagját a célállomáson. Persze az a jobbik eset, amikor így történik, hiszen ha egy járaton dráma van, akkor az már régen rossz. Utóbbi történt meg Ütvefúró kollégájával a bázeli járaton a napokban, ő pedig gyorsan megírta. Ez a poszt következik most.

A kép illusztráció

Komfortzóna a nullán, fogmosásra tengervíz, a kaja van, de szinte minek – körülbelül ezekre számíthat az, aki elolvassa Gábor balti-tengeri kalandjainak következő részét. Mert az első, leginkább az előkészületekkel foglalkozó rész (amit itt olvashatsz el, ha kihagytad volna) után most igazán beindulnak a kalandok, hiszen hajóra szállunk.

Több mint 1700 fiatal magyar kutató töltötte ki a Magyar Tudományos Akadémia felmérését, melyben rengeteg minden más mellett azt is megnézték, milyennek látják a jövőjüket, miért mennének el (vagy éppen költöznének haza) a 45 évnél fiatalabb tudósok.

A helyzet az, hogy Gyurinak igaza van, Tajvan meglehetősen ritkán kerül elő a Határátkelőn, pláne olyan érdekes és részletes posztban, mint amit most ő küldött. Úgyhogy lássuk, hogyan került a távol-keleti országba és mit érdemes tudni Tajvanról.

Tajvan egyik legjellemzőbb vendéglátóipari egysége az ételstand (路邊攤, lùbiāntān), melyek számáról, megjelenési formáiról és kínálatainak változatosságáról csak a Yushan-hegy remete bölcsei adhatnak pontos információt. A képen csont nélküli, erjesztett tofuval kezelt sült csirkét, ropogós polipot, száznapos tojást ajánlanak, ám a választék ennél láthatóan sokkal nagyobb.

Skandinávia borzalmas hely, rengeteget esik az eső, túrázni sem lehet normálisan, az iskola nem az életre nevel – és még sorolhatnánk. Soroljuk is, mármint nem mi, hanem Judit, aki korábban már írt egy elég nagy visszhangot kiváltó posztot Norvégiából. Ez az írása kicsit más lesz, de előre szólok, akinek elromlott az iróniadetektora, az el se kezdje olvasni a posztot, mert nehéz percei lesznek. (A képeket a szerző küldte, köszönet érte.)

Te miért szeretsz (vagy mi idegesít) abban az országban / városban élni, ahol laksz? Írd meg a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!