Határátkelő

Elgondolkodtatok már azon, hogy van-e még olyan ruhadarabotok, amit Magyarországról vittek magatokkal külföldre? Vajon a beilleszkedés része, amikor az ember elkezd úgy öltözködni, mint az az adott országban szokás? Egyáltalán: fel lehet ismerni az öltözködésükről az egyes nemzeteket?

Minap a házi ápolás kapcsán a cselédség vagy önmegvalósítás volt a téma, ekkor felmerült az au pairség is, mint egy meglehetősen hasonló munka. Úgyhogy arra gondoltam, beszélgethetnénk arról, milyen előnyei és hátrányai vannak annak, ha valaki egy családnál gyermekekre vigyázva tölt el hosszabb-rövidebb időt. Ezúttal nem csak az ily módon határátkelésre vállalkozók, de a fogadó családok szemszögéből is megnézzük a leggyakoribb kérdőjeleket.

Gyermeket várni mindenhol öröm, a terhesgondozás rendszere és a kórházi ellátás azonban sokban eltérhet egymástól. Mint a mai posztból kiderül, akár még adott országon belül is. Ma Kanadába látogatunk, ahonnan Laci felesége írta meg élményeit, ami különösen érdekes azért, mert három gyermekük közül egy Magyarországon, egy már Kanadában, de egy másik tartományban született.

Te is külföldön szültél? Szívesen megosztanád az élményeidet? Írj a hataratkelo@hotmail.com címre!

A külföldi házi idősápolás sokszor gerjeszt vitát, elsősorban azért, mert míg egyesek előszeretettel nevezik cselédnek az azt végzőket, mások abszolút professzionális munkának tartják. (Arról nem beszélve, hogy még az idősápolást végzők sem feltétlenül értékelik ugyanúgy a helyzetüket.) Vajon mitől függ, melyik az igaz narratíva?

Külföldről sok okból lehet hazaköltözni, ezek közül az egyik az, ha az ember a külföldi cégtől elsőre rendkívül jónak tűnő ajánlatot kap. Ez történt Dave-vel is, aki Ausztriában, a magyar határhoz közel kapott németországi anyacégén belül egy lehetőséget. Majd hazaköltöztek…

Te is hazaköltöztél? Mik a tapasztalataid? Írj róluk a hataratkelo@hotmail.com címre!