Határátkelő

A juharszirup, ahogyan Magyarországon ismerjük, nem feltétlenül ugyanaz, amit Kanadában fogyasztanak (igen, gofrira vagy palacsintára öntve és igen, reggel). Kiderül azért az is, hogy kerül a fából szirup és még több egyéb érdekesség.

A skandináv ország egyike a világ leggazdagabbjainak, nyilván ennek megfelelőek az árak és a fizetések is. A kettőt nem lehet elválasztani egymástól, amennyiben az utóbbit jellemzően ott költi el az ember, ahol megkeresi. Ugyanakkor akár egy társadalom értékrendje szempontjából is tanulságos lehet, milyen munkával mennyit lehet keresni.

A magyar konyhának szerves (elnézést…) részét alkotják a belsőségek. Ízlés kérdése persze, ki mennyire szereti a májat, a szívet vagy éppen a pacalt, de az is igaz, hogy a nyugati országok egy részében ezeket finoman szólva is gyanakvással figyelik. Steve posztja erről, valamint az olyan kivételekről szól, mint a ris de veau.

Egy érdekes projekt amolyan bevezető posztját olvashatjátok ma. A Svájcban élő Csilla ugyanis a járvány alatt gondolt egyet és megkeresett szintén az országban élő magyarokat, hogy meséljenek az életükről, mi mindennel kellett szembesülniük a kinti élet során. A sorozat terveink szerint a Határátkelőn is megjelenik, kiderül majd tehát, miből élnek a magyarok Svájcban.

Azt már tudjuk, hogyan megy az oltásra jelentkezés az Egyesült Államokban (egészen pontosan Utahban), hiszen két hete Ribizlifőzelék megírta nekünk. Nos, azóta be is oltották, most jöjjön az erről szóló beszámoló, amiben előkerül egy zongora is (az úri közönség azért nem táncol, mert ez esetben nincs).