Határátkelő

Ezekben a hetekben minden és mindenki azt tanácsolja (illetve mostanában inkább már felszólít arra), hogy maradjunk otthon. Mi pedig otthon maradunk, mert nem akarjuk elkapni a koronavírust és még véletlenül sem szeretnénk megfertőzni másokat. Csakhogy az otthonlét nem is olyan egyszerű, mint elsőre látszik, érdemes kialakítani szokásokat, rutinokat.

Az idő mostanában mintha az eddiginél is nagyobb szerepet játszana az életünkben, nem utolsósorban azért, mert (mint a mai poszt szerzője, Zita írja) szobafogságra ítélve feje tetejére állt az időérzékelésünk, de azért is, mert éppenséggel itt az óraátállítás, ami mindig megkavarja kicsit az embert (engem legalábbis biztosan). Hogy miként jön mindehhez a többnyelvűség? Rögtön kiderül!

Lassan kezdjük elfogadni, hogy a következő heteket jó eséllyel nagyrészt otthon töltjük, legfeljebb kisebb sétákat téve vagy az ablakon kibámulva. Így aztán mi is folytatjuk a sorozatot (előző rész itt), melynek keretében arra kértelek titeket, fotózzátok le, mit láttok az ablakotokból vagy az utcán, a környezetetekben. Ma hosszú utat teszünk meg, hiszen Ausztriából indulva járunk majd Ausztráliában és például Dél-Koreában és Peruban is. Jöjjenek hát a ti fotóitok 11 országból!

Ti mit láttok az ablakból most, 2020 márciusában? A képeket a hataratkelo@hotmail.com címre várom. Kösz szépen!

Egészen elképesztő időket élünk, olyan dolgok történnek velünk, amit még pár hónapja sem tudott volna elképzelni senki. Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia, és még sorolhatnám – jönnek folyamatosan a hírek karanténról, kijárási tilalomról, betegekről, áldozatokról. Portugália talán kevéssé van előtérben, a vidéki Portugália pláne, így aztán különösen érdekes lehet Gyöngyi írása.

Kifordult az életünk a megszokott kereteiből az elmúlt hetekben, sokan kényszerültek megtapasztalni az otthoni munkavégzést, annak minden előnyével és csapdájával egyetemben. Vajon miként birkóznak meg mindezzel külföldön élő magyarok, mik a tapasztalatok?