Mióta határátkelés van (de legalábbis mióta a blog működik) rendszeresen visszatérő téma, hogy Nyugat-Európában magasabbak ugyan a fizetések, de a drágább ingatlanok miatt nem jobb a lakhatási helyzet sem. Vajon mennyire igaz ez a megállapítás?

A választ (illetve annak legalábbis egy részét) a Deloitte Property Index legfrissebb felmérésében találhatjuk meg, amely 24 fővárost lakóingatlan-árait vizsgálta meg.

A legfontosabb következtetés, hogy járvány és gazdasági válság ide vagy oda, a fővárosok közül egyedül Rómában csökkentek tavaly az új építésű lakások árai (a legdrágább európai főváros megint Párizs lett).

Hiába az emelkedő fizetések…

Hogy rögtön a lényegre térjünk, a felmérés megállapítása szerint hiába a kelet-közép-európai bérek növekedése, még mindig ebben a régióban a legdrágábbak a lakóingatlanok az átlagfizetésekhez viszonyítva, azaz itt kell a legtöbbet dolgozni ahhoz, hogy valaki új otthont vehessen magának.

Elsősorban Szerbiában és Csehországban nehéz a helyzet, előbbiben 15,2, utóbbiban 12,2 évig kell félretenni minden egyes megkeresett (bruttó) fillért ahhoz, hogy valaki megvehessen egy átlagos 70 négyzetméteres fővárosi lakást.

Magyarországon valamivel jobb a helyzet, hiszen itt „csak” 8,2 évig nem lenne szabad semmi másra költeni, és már vehetnénk is egy ekkora ingatlant.

(Más kérdés, hogy a számolás alapjául szolgáló bruttó átlagfizetés Magyarországon a Telex szerint kissé torzít, ugyanis a KSH adatai alapján a teljes állásban dolgozók kb. fele legalább 80 ezer forinttal keres ennél kevesebbet.)

Ausztria az élen

Ami a nominális értéket illeti, a Deloitte Property Index történetében először (ez már a 10. kiadás) a vizsgált 24 európai ország közül Ausztria lett a legdrágább 4457 eurós négyzetméterenkénti átlagárral.

A második helyezett Franciaország (4421 euró), Magyarországon a lakások átlagos négyzetméterenkénti ára 2020-ban 1657 euró volt.

A városok közül Párizs a legdrágább (ott 13 ezer euró egy négyzetméter új lakás vásárlása esetén), majd Tel-Avivot München követi 8700 euróval. Budapesten tavaly átlagosan 2207 eurót kellett fizetni egy négyzetméterért, ennél egyébként Prága (3624 euró) és Pozsony (2805 euró) is drágább.

Ha már a szlovák főváros, Madrid mellett Pozsony volt az a hely, ahol tavaly több, mint 10 százalékkal nőttek a lakásárak – hívta fel a Deloitte Magyarország Pénzügyi tanácsadás üzletágának igazgatóhelyettese.

„A COVID-19 válság az osztrák lakóingatlanpiacot egyáltalán nem viselte meg, sőt a lakóingatlanok árnövekedése 2020-ban még gyorsult is. Elsősorban az osztrák családi házak és a korábban alulértékelt vidéki ingatlanok jelentős árnövekedése a szembetűnő” – tette hozzá Kohári Gábor.

Párizsban bérelni sem olcsó

Ami a bérlést illeti, ezen a téren is Párizs vezet, ahol átlagosan 28,6 eurót kellett fizetni egy négyzetméterért, míg Budapesten ez az összeg nem éri el a 10 eurót (9,76), ami a 62 vizsgált európai város közül a 39. legmagasabb, az árak egyébként tavaly eléggé bezuhantak 2019-hez képest.

(Fotó: pixabay.com/elias_noessing)