Ugyan a határidő két hete (június végén lejárt), az uniós állampolgárok még mindig jelentkezhetnek brit letelepedési engedélyért, már ha megfelelnek persze a feltételeknek. Nem is ez azonban a legérdekesebb, hanem az, hogy kiderült, nagyjából mennyi magyar él a szigetországban és az is, hogy hol.

Hivatalosan június 30-ig jelentkezhettek az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) állampolgárai letelepedési engedélyért Nagy-Britanniában.

A hivatalosan kitétel itt azért érdekes, mert a brit kormány július elsején még 28 napos határidőt adott a szigetországban élő, de a programba még nem jelentkezett polgároknak a papírok kitöltésére.

Aki a határidőig jelentkezett, annak a kérelem elbírálásáig megmaradnak a jogai, ha viszont nem cselekszik, utána elveszíti a munkavállaláshoz, albérlethez és egészségügyi ellátáshoz való jogát.

Kétszer annyian vannak, mint gondolták

Azt azonban alighanem kijelenthetjük, hogy a jelentkezések nagy része lezárult és ennek alapján megállapíthatjuk, jóval több uniós és EGT-állampolgár él(t) a szigetországban, mint előzetesen gondolták.

A program kezdete előtt nagyjából 3 és 4 millió közé tették a számukat, ám már május végéig 5,3 millióan jelentkeztek és ha magunkból indulunk ki (azaz az olyanokból, akik szeretnek mindent az utolsó pillanatra hagyni), akkor talán nem túlzás nagyjából 6 milliós létszámmal számolni, ami gyakorlatilag a duplája az előzetesen vártnak.

Mint a Qubit cikke megjegyzi, ez a 6 milliós szám nem jelenti azt, hogy jelen pillanatban ennyi EU-s és EGT-s állampolgár élne életvitelszerűen Nagy-Britanniában, a jelentkezéshez ugyanis elég annyit igazolni, hogy az igénylő az elmúlt 3-5 évben fél évnél többet töltött évente az országban.

A legtöbben természetesen a lengyelek vannak (ezen nincs mit meglepődni, nem véletlenül lett szinte minden közép-kelet-európai bevándorló „lengyel”), ám csak pár tízezer fővel maradnak el tőlük a románok. Mindkét nemzetből közel 1-1 millió ember él az országban.

Mi a helyzet a magyarokkal?

Idén március végéig mintegy 140 ezer magyar állampolgár jelentkezett letelepedési engedélyért, ezzel a TOP10-ben vagyunk a határátkelők számát tekintve.

A magyarok döntő többsége (125 ezer határátkelő) természetesen Angliában él, de vannak nyolcezren Skóciában is, a maradék hétezer pedig Wales és Észak-Írország között oszlik el.

Ismét csak a döntő többség (123 ezer ember) aktív munkavállaló (azaz 18-64 éves), viszonylag sok az iskolás (15 ezer), nyugdíjas korú ellenben alig akad, csupán 1300-an ünnepelték már meg a 64. születésnapjukat.

Hol élnek a magyarok?

Senkit sem fog meglepni, de a magyarok körében London, ezen belül is Barnet, Brent és Heringay (3000-3000 fővel) a legnépszerűbb, de az első hat legkedveltebb régió is a brit fővárosban van.

Érdekes, hogy ezután Edinburgh jön (1900 magyarral), majd ismét Anglia (Bolton, Bristol) és így tovább.

A 140 ezres szám egyébként alacsonyabb a korábban gondoltnál, persze ebben nem szerepelnek azok, akik már állampolgárságot szereztek.

Bajban a brit mezőgazdaság

Némileg ide kapcsolódó hír, hogy közben komoly válság köszöntött be a brit földeken, ugyanis elmaradnak az idénymunkások, méghozzá a bürokrácia és a körülményes munkavállalás miatt.

„Valahol mindannyian számítottunk erre az eshetőségre. Arra viszont senki sem gondolt, hogy ennyire szélsőséges helyzet alakul ki. Az emberi reakciók leptek meg bennünket leginkább” – mondta az Euronewsnak Mark Knight, a Tangmere Airfield Nurseries technikai vezetője.

A cég az elmúlt a déli partvidék egyik legnagyobb farmja, most több tucat ember hiányzik, és félő, hogy nem lesz, aki leszedje a terményt, ami így könnyen tönkremehet. (Jellemző, hogy míg eddig háromnaponta szedték le a paprikát, most ezt csak 11 naponta tudják megtenni.)

Nem jobb a helyzet a Barfoots of Botley cukkiniföldjén, ahol 750 ezer darab zöldséget kénytelenek hagyni elrohadni a földeken, mert nincs, aki leszedje őket.

„A munkaerő szabad áramlásának korlátozása pusztító hatással járt, de nem csak a mezőgazdaságban és a kertészetekben. Így van ez nagyjából minden ágazatban, ahol hosszú évek óta külföldiek dolgoznak” – mondta Julian Marks.

A cég ügyvezetője finoman szólva sem optimista, szinte lehetetlennek nevezte, hogy az európai munkavállalók visszatérjenek a brit földekre.

Nem véletlen, hogy a brit kormány külön programot hirdetett meg az idénymunkásoknak, ám a jelek szerint egyelőre ez sem elég.

(Fotó: pixabay.com/robalovaz)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!