Lassan (talán) lecseng a járvány, aminek egyik következménye a munkaerő-elvándorlás újabb megerősödése lehet. Ezzel párhuzamosan a maradókat (hasonlóan az elmúlt évekhez) a végtelenségig hajthatják a munkaadók, aminek akár végzetes következményei is lehetnek – figyelmeztetett a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke.

Magyarországon a munkaerőhiány miatt a válság előtt sokat túlóráztatták a dolgozókat – hívta fel a figyelmet Palkovics Imre, aki az InfoRádióban azt mondta, a közeljövőben sem számít kedvezőbb tendenciára.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerint a válság alatt volt egy megtorpanás, amikor a cégek még nem igazán tudták, hogyan alkalmazkodjanak a kialakult helyzethez, próbáltak megszabadulni a munkaerő egy részéről.

Majd miután kiderült, hogy például a feldolgozóiparban még sincs akkora leállás, mint amekkorától tartottak, a cégeknél maradt embereket „maximálisan kihasználva agyontúlóráztatták, ami még most is jellemző”.

Palkovics Imre szerint azzal kell számolni, hogy a járvány és a korlátozások feloldása után a magyar munkaerő egy része visszatér a jobban fizető nyugat-európai állásokba.

Ha ez így lesz, akkor Magyarországon ismét munkaerőhiány lesz, „az itt maradtaknak megint az lesz a sorsuk, hogy végetlenségig megpróbálják kihasználni a munkaerejüket”.

Hazavágja az egészséget

Az InfoRádió megkérdezett egy ügyvédet is, aki szerint a rendszeres túlmunka a cégeknek sem jó, hiszen csökkenti a hatékonyságot, miközben hazavághatja a dolgozók egészségét.

„Ha 300-400 órát elérő túlmunkáról beszélünk, akkor egy idő után felmerül az a kérdés, hogy ez vajon mennyire áll összhangban az egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremtésével, illetve, hogy ez hosszú távon nem hat-e ki a munkavállalónak az egészségére, továbbá arra, hogy hatékonyan végezze a feladatát” – mondta Szűcs László.

Magyarországon viszonylag szigorúak a rendkívüli munkavégzés szabályai, például évente csak 250 órányi rendelhető el, kivéve… és akkor itt jöhet a kollektív szerződés, aminél ez már 300 óra és a „külön megállapodás”, amivel 400 óra is lehet.

Egy korábbi kutatás szerint egyébként a magyar férfiak 61 százaléka dolgozik heti 40 óránál többet, míg a nőknek csaknem fele túlórázik. Az mindenesetre kifejezetten érdekes lesz, hogy ha helyreáll a járvány előtti élet, akkor milyen elmozdulás lesz a kivándorlásban.

Tendenciák

Nemrégiben írtunk arról, hogy tavaly többen tértek haza Magyarországra, mint ahányan elköltöztek, legalábbis a hivatalos magyar adatok szerint. Érdekes, hogy ugyan elég sokan tértek vissza Ausztriából, még így is közel 4000 fővel nőtt az ott élő magyarok száma.

Arra, hogy 20 ezernél kevesebb legyen a friss határátkelők száma, legutóbb 2012-ben volt példa. Igaz, a visszatérés is stagnál, szóval a jelek szerint lassan beáll egy tendencia, amit tavaly nyilván valamennyire borított a Covid-járvány.

Az sem újdonság, hogy immár évek óta Ausztria a határátkelők legfontosabb célpontja (Németországot megelőzve), oda tavaly a hivatalos magyar adatok szerint 7200-an vándoroltak ki (ez 250-nel kevesebb, mint 2019-ben).

Talán az sem meglepő, bő egy évvel a világjárvány európai megjelenése után, hogy hazaköltözni is Ausztriából költöztek a legtöbben vissza, amit nyilván segített a szomszédos ország közelsége is.

Az viszont érdekes, hogy Brexit ide, Brexit oda, az Egyesült Királyságból nem költöztek vissza túl sokan – ők vagy maradtak, vagy másik európai országot választottak Magyarország helyett.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.