Tízből nyolc embert lehúznak a bécsi ingatlanosok, azaz 80 százalékunk a szükségesnél többet fizet az albérletért. De vajon honnan tudhatjuk, hogy mi is ebbe a csoportba tartozunk?
Az osztrák főváros magyar szemmel nyilván egyáltalán nem olcsó, ám még ezzel együtt is ki lehet fogni elviselhető bérleti díjakat (és hát ott élve nyilván nem magyar pénztárcával kell mérni).
A Local osztrák kiadása arra hívta fel a figyelmet, hogy annak, aki normális áron szeretne bérelni, érdemes az Altbauk felé vetni vigyázó tekintetét. Az Altbauk olyan épületek, melyek a II. világháború előtt épültek, nagy belmagassággal – ilyenből elég sokat találunk Budapesten is.
A helyi szabályozás miatt ezekben a régi épületekben a lakbér alacsonyabb lehet, mint máshol. A bécsi városvezetésnek van például egy kalkulátora, amivel kiszámolhatjuk, a reális árat fizetjük-e.
Fontos tudni, hogy a lakbérszabályozás csak az 1945 előtt épült és 131 négyzetméternél kisebb bécsi lakásokra vonatkozik (és az ország többi tartományában eltérő lehet).
„Példaként tegyük fel, hogy valaki egy 120 négyzetméteres lakást bérel egy 1945. május 8. előtt épült épületben. A bérleti díj nem lehet több mint 5,81 euró négyzetméterenként – ami 697 euróra jön ki egy hónapban, adókkal és minden egyébbel” – hívta fel a figyelmet a Tristar Immobilien ingatlanügynöke, Vana Doranovic.
Ez persze a maximum, az összeg alacsonyabb is lehet bizonyos tételek esetén, így akkor, ha mondjuk valaki a második emeleten lakik egy lift nélküli házban.
Mi történik akkor, ha kiderül, hogy évek óta túlfizetünk?
Több olyan cég is van Bécsben (naná…), amelyhez ilyen esetben fordulhatunk, amely felkarolja az esetünk és megpróbálja az évek során felhalmozott túlfizetést visszaszerezni, illetve csökkenteni a lakbér összegét. Erre még akkor is mód van, ha már kiköltöztünk az ingatlanból.
Azért érdemes óvatosnak lenni, miként erre már 2018-ban felhívta a figyelmet a bécsi városvezetés. Még ha nyerünk is, az ilyen cégek a visszaszerzett összeg elég nagy részét (akár 30 százalékát vagy annál is többet) elvihetik.
Ha ez nem lenne elég, a Der Standard egy tavalyi cikke szerint akadnak cégek, amelyek olyan szerződést kötnek, mely szerint a jövőbeni megtakarításból is jár egy bizonyos rész nekik.
A lap idézte a munkaügyi kamara egyik képviselőjét, Walter Rosifkát, aki elmesélte: megkereste egy bérlő, aki 11 ezer euró visszatérítést kapott a felhalmozódott túlfizetés miatt, ám ebből 8000 eurót elvitt a behajtócég.
Az is igaz, hogy az ilyen cégek sikerdíj alapon dolgoznak, azaz ha nem sikerül visszaszerezni a pénzt, akkor nem kérnek munkadíjat.
Belép a bérlők szövetsége
Egy másik lehetőség a Mietervereinigung, ami a bérlők szövetségét takarja és melynek tagdíja évi 60 euró Bécsben. Tagként kérhetünk segítséget, ráadásul nem csak túlfizetés esetén, hanem akkor is, ha olyan problémákba futunk bele, mint például a penészedés, a festés vagy akár a szerződéskötés.
Persze mi magunk is vihetjük az ügyet békéltető bíróság elé, de azt még a Der Standard cikke is elismerte, hogy ez „nem könnyű” ügy.
Még ezzel együtt is sok (elsősorban persze Nyugat-Európából vagy az Egyesült Államokból érkező) külföldi érzi úgy, hogy a bécsi ingatlanárak kifejezetten alacsonyak más nagyvárosokhoz képest.
„Sok nagyvárosban éltem már New Yorktól Amszterdamig és az itteni megélhetési költségek csodálatosak. Amit itt fizetek egy lakásért a városközpontban, alig több, mint amit egy szobáért fizetnék Brooklynban” – mondta például egy amerikai határátkelő.
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek