Amikor egy évvel ezelőtt kitört a járvány első hulláma, viszonylag sok, építőiparban dolgozó szakember tért vissza Magyarországra. Azonban a hazaköltözés sokak esetében nem volt tartós, persze akadnak kivételek is. A dilemma nem kicsi.
Egyik oldalon a magyarnál (még mindig) magasabb átlagkereset, a megspórolható pénz, a másikon viszont sokszor a család, a barátok hiánya, a kényelmesnek nem feltétlenül nevezhető szálláskörülmények - élethelyzete válogatja, ki miként dönt (és döntött) a „hazatérni vagy kint maradni” kérdésben egy évvel ezelőtt.
A bizonytalanság miatt akkor viszonylag sokan visszaköltöztek Magyarországra, ráadásul vonzó lehetett az is, hogy a szakemberhiány miatt az elmúlt években a fizetések is feljebb mentek.
„Ülni egy konténervárosban vagy egy vacak munkásszállón”
Ha pedig egy 800 ezer forintos magyarországi havi bevételt kell mondjuk egy 4000 eurós (ez forintban 1,4 millió) németországi mellé tenni, azon már el lehet gondolkodni.
Annál inkább, mert ugyan a 4000 euró nem rossz pénz, de azt ugye jellemzően ott is költi el az ember, ahol megkeresi, márpedig a németországi megélhetés még mindig drágább, mint a magyarországi, ráadásul hiányzik a család, a barátok.
„Ülni egy konténervárosban, vagy egy vacak munkásszállón, inni a közértben vett dobozos sört, csak azért, hogy több legyen a megtakarítás, az élet egy szakaszában értelmes áldozat lehet” – mondta a Telexnek egy hazatért határátkelő.
„Ám megalázott vendégmunkásként, távol az asszonytól, a gyerekektől ezt évekig csinálni csak akkor éri meg, ha kell a pénz valami nagy célra, a hitel visszafizetésére, az első lakásra, a gyerek jobb iskolájára, hogy neki már jobb élete legyen, de ez nem lehet hosszabb távon vállalható állapot, főleg nem életcél” – tette hozzá.
Nyáron sokan visszamentek
Más kérdés, hogy a tavaly tavaszi, a korábbinál erőteljesebb hazatérési lendület (még mindig az építőiparról beszélünk) valójában mekkora is volt. Sokan ugyanis a járvány első hullámának levonultával fogták magukat és visszamentek külföldre.
Mivel az elsőnél erősebb második (és harmadik) hullám idején már nem, vagy csak jóval kisebb arányban álltak le az építkezések, így aztán aki tavaly nyáron visszament, az még egyszer már aligha költözött vissza Magyarországra, legfeljebb bevállalta, hogy ritkábban látja a családját – írta a Telex.
Persze így is akadtak, akik hazaköltözve megtalálták a számításukat. Bleier Zsolt és Matis Viktor is dolgozott Németországban, Ausztriában, utóbbi Svájcban is, előbbi kilenc, utóbbi nyolc évet élt külföldön.
A különbségekről szólva elsősorban a szervezettséget, a mentalitást és a műszaki hátteret emelik ki a Magyar Építőknek adott interjúban.
Miért tér valaki haza?
A kérdésre nyilván többféle válasz van, ami jórészt az adott élethelyzettől függ. Zsolt esetében a honvágy volt ez a tényező, ami azért érdekes, mert a családja külföldön él.
„Eleinte csak egy szakmai tanulmányútra mentünk ki a fiammal, de aztán kinn ragadtunk. Most hasonló a helyzet, mert az itteni lehetőségek miatt én ide kötődtem, viszont egyelőre csak a feleségem tudott visszaköltözni velem, a két gyerekem és négy unokám kint maradt” – mondta.
Azt is megjegyezte, hogy a határátkelés általánossá válásával a régióból, kissé átalakult a nyugat-európai bérszínvonal is.
„Ahogy egyre többen és többen kivándoroltak Kelet-Európából a különböző munkakörökbe, az némileg csökkentette az ottani szintet, eközben itthon történt némi előrelépés” – jegyezte meg Zsolt.
„Nem lehetett fejlődni”
Viktor vállalkozóként dolgozott külföldön, amikor kiköltözött, látta a szebb jövőt, amit azonban kissé elhomályosított a képzetlen, ámde olcsó munkaerő kiáramlása.
„Részemről mindig is adott volt a minőség mellett a gyorsaság, viszont egy idő után előnyben részesítették az olcsó munkaerőt. Az alacsony jövedelmek mellett nem hagytak, nem lehetett fejlődni. Ebből nem kértem többet” – jelentette ki.
Mint mondta, ennek ellenére számára is elsősorban érzelmi kérdés volt a visszaköltözés Magyarországra, közel tíz évig kitartott a tervei mellett, de végül elege lett.
(Fotó: pixabay.com/genniebee512)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek