Te hol élnél szívesebben, a magyar vagy az osztrák fővárosban? Pozsonyban vagy Rómában? Bukarestben vagy Berlinben? A válasz elsőre egyértelműnek tűnik. Másodikra már nem biztos.
Legalábbis ha az Európai Unió statisztikai hivatala (az egyszerűség kedvéért nevezzük így), az Eurostat adatait vesszük alapul, akkor egyáltalán nem biztos, hogy Berlin jobb, mint Bukarest. Vagy hogy Bécs jobb, mint Budapest. Egészen pontosan: nem jobb, hanem magasabb az életszínvonal.
A határátkelés egyik örök nagy kérdése (akad pár…) az, hogy rendben van a magasabb fizetés, csakhogy abból megélni is az adott országban, városban kell, márpedig egyáltalán nem mindegy, mennyit kell fizetni a lakhatásért, a rezsiért, a tömegközlekedésért és még sorolhatnánk.
Hogyan számolták ezt ki?
Az, hogy Budapest a 22-es lista 12. helyén található, több dolognak köszönhető. Mielőtt azonban ráfordulnánk erre, érdemes pár mondatot írni az Eurostat számolási módszeréről.
A szervezet nem euróban számol, hanem az úgynevezett PPS-ben. Ez a Purchasing Power Standard, ami nagyon leegyszerűsítve azt mutatja meg, valójában mennyit is ér az adott kereset egy adott városban.
Ez ugye sok mindentől függ, az ég és föld fizetések mellett nyilván teljesen már árakkal kell számolni a lista élén álló Luxemburgban, mint az utolsó helyezett Zágrábban.
A PPS amennyire lehet, mindezt egyensúlyba hozva megpróbál objektív képet adni arról, milyen is az életszínvonal az egyes városokban. Így fordulhat elő az, hogy Budapest megelőzi például Bécset, Madridot vagy Berlint (miközben lemarad Varsó vagy Pozsony mögött, Prágáról már nem is beszélve).
Budapest, a „vízfej”
Szóval az okok. Nos, Budapest viszonylag izmos helyezésének az egyik legfontosabb oka az adatokat elemző novekedes.hu szerint az, hogy Magyarország hagyományosan fővároscentrikus. (Magyarán vízfej.)
Ez a különbség Budapest és vidék között mindig is megvolt, ám az utóbbi évtizedekben nemhogy csökkent volna, folyamatosan egyre nagyobb lett. Így aztán a magyar gazdaság és a GDP (bruttó nemzeti össztermék) egy jelentős része is ide összpontosul.
A most megjelent (egyébként 2019-es) adatok is ezt támasztják alá, amennyiben a vidéki Magyarország helyzete sokkal rosszabb képet fest. Mást ne mondjunk, Budapesten kívül a közép-magyarországi az egyetlen régió, ahol magasabb a PPS az uniós átlagnál (112 százalék, míg Budapesté 151).
Az összes többi régió messze leszakadt, olyannyira, hogy az Észak-Alföld és Észak-Magyarország egyike az unió legszegényebb régióinak.
Nem csak magyar jellemző
Egyébként akinek szemet szúrt mondjuk Varsó vagy Bukarest kiemelkedő helyezése, annak a magyarázat ugyanaz, mint Budapest esetében: a volt szocialista országokban jellemzően a főváros volt a gazdaság központja és ez nem változott az elmúlt 30 évben sem.
Így aztán ha a régiókat nézzük, azt látjuk, hogy míg Magyarországon, Lengyelországban vagy Szlovákiában a főváros mellett szinte minden másik régió messze leszakad, addig mondjuk Németországban teljesen más a helyzet.
Olyannyira, hogy például a németeknél nem is Berlinben a legmagasabb az életszínvonal, hanem a bajor régióban.
Visszatérve tehát az alapkérdésre: ami minket illet, ha választani kellene, akkor azért még mindig inkább a nyugat-európai városokat választanánk, már csak azért is, mert az élet minősége sokkal több, mint amit a számok mutatnak.
Barangold be a világot a Határátkelővel!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek