Ruhát vásárolni nem nagy kihívás, pláne, ha pólóról vagy farmerről van szó. Az ember bemegy a boltba, kiválasztja a megfelelő méretet, színt és stílust, majd fizet és örül. A helyzet azonban kissé más, ha a helyszín a Fülöp-szigetek. Hogy miért, az kiderül Met posztjából.

„Mikor a jóisten leült a tervező asztalához és megrajzolta Ádámot, még maradt ideje és energiája rajzolgatni, így alkotta meg a kövér embert.

Nem gondolom, hogy ez másként lehetett, mert ilyen tökéletes szívatás nem tud csak úgy összejönni, hogy egy hal kimászik a tengerből és lesz lába, aztán meg emberré válik.

Nézzük, miért gondolom így!?

Az nem lehet véletlen, hogy az embernek minden testrészét szőr fedi, kivéve a fejét, mert ott viszont látványosan kopaszodik. Az sem lehet véletlen, hogy mindegy mennyi időt tartózkodsz napon és kened magad a legmodernebb barnító krémekkel, vagy nem használsz semmit, mert olyan bőrt kaptál, ami nem barnul, csak pirosodik. Ezért mindig úgy nézel ki, mint egy pörzsölés utáni malac.

De amúgy sem találsz senkit a családodban, aki szívesen bekenné a bekecset a hátadon. De ha már az egész testedre szőrt rajzolt a teremtő, legalább egységeset rajzolt volna, de nem, fontos, hogy nagyobb foltokban legyen.

A tengerparti séta vizes nadrágban maga a rémálom, mert a nagyon érzékeny puha combbelső bőrödet, ahova nem került szőr valamiért, már egy-két szem homokszemcse is képes akár napokig tartó vörösen izzó szenvedést okozni.

Sapkában fürdeni

Miután nincs hajad, te vagy az egyetlen, aki felhős időben is sapkában fürdesz, amit persze rendkívüli lazasággal próbálsz ellensúlyozni, meg azt, hogy rommá égett a vállad 4-6 perc alatt.

Aztán beállsz a fiatalok közé frizbizni, mert a kisebbik gyereked megkér, sapkában és pólóban, mert már leégtél, de sem elkapni nem tudod a frizbit, sem eltalálni nem tudsz semmit vagy senkit, ezért feltartott kézzel, hogy bocs srácok, de eszembe jutott valami jelzéssel, szinte gazella szökkenéssel elhagyod a pályát izzadva és lihegve, visszatartva a sziszegést, amit az okoz, hogy a talpadon a puha baba bőrt égeti a forró homok.

Nem ülsz a többiek közé le a földre, – mert csak a törökülés megy, mintha valami piros Buddha lennél – akik éppen a másfél óra jogázást hagyták abba a tűző napon és visszatértek a kis büfé árnyékába, ahol még lelazítják a napbarnított testüket.

Ebédre esznek egy szál szárzellert és langyos uborkás vizet kortyolgatnak hozzá, mindezt olyan lassan mintha az ő szervezetük nem üvöltene a folyadékért. Mellettük korombeliek sört isznak tanduayal, rajzolt mellszőrrel és fejükön hatalmas sörénnyel.

Ezért elvonulok egy kocsmába, ahol árnyék van és hideg light sör, ami csak fele annyira hizlaló, mint a normális sör. Itt otthon vagyok, mindenfelé pirosra égett túlsúlyos emberek, nem beszélgetünk, csak biccentünk egymásnak!

Sehol nincs rám ruha!

Rengeteg nagyon fontos dolgot csomagoltunk be otthon. Váltócipők, hosszú nadrágok, térdzoknik. A gyerekeknek mindenféle játékot, amivel majd klasszul elfoglalják magukat. A valóságban elég lett volna egy papucs, egy nadrág és pár póló. Nem baj, kidobni nem fogunk semmit, de hazafele fizethetünk extra csomagdíjat.

A második héten kiszakadt a farmerem ülepe. Majd elviszem és megvarratom gondoltam. Azóta már több dolog is került ebbe a kupacba, ami arra vár, hogy valaki megvarrja. Sajna varrodát még nem találtunk a közelben.

Zsófi viszont kitalálta, hogy sortot akar venni itt. Itt, ahol a legmagasabb nő is akkora, mint az Albi és a csípőjük olyan széles, mint a combom.

Elmentünk a nagyon szép bevásárlóközpontba kutakodni egy kicsit, és ha már ott voltunk, én is megkívántam egy pár klassz ruhát. Zseniális az egész bolt. Külön női és férfi részleg, szuper ruhák és van XXL részleg!

Mindenhol áll egy eladó, aki megkérdezi, hogy tud-e segíteni. Persze ha hozzászólsz, kiderül, hogy nem tud, de mindig megkérdezik és én mindig bedőlök nekik.

Rémület az eladó szemében

Nos, mondtam a kiszemelt eladónak, hogy erre a felsőtestre szeretnék egy egyszerű fehér pólót. Látszódott a rémület a szemében, mert rögtön hívott valakit, akivel megsaccolták a méretem. Aranyosak! Jóval kisebbnek láttak a valóságnál. Hoztak vagy öt pólót, a legnagyobb az Emil mérete volt.

De átkísértek az XXL osztályra, ahol valóban nagy ruhák vannak kirakva. Akkora ingek, hogy vitorlának is jó. Jó a szabásuk és a színük is. Remek lesz! Az egyetlen probléma, hogy minden műszálas. De annyira, hogy a napon tuti rám olvadna.

Aztán találtam egy fehér pólót. Gyönyörű fehér, óriási méretben. De tényleg akkora volt. mint egy teherautóponyva. Mondja az eladó, hogy próbáljam fel. Rámosolyogtam és mondtam, hogy ez JÓ!!

Aztán felpróbáltam. A nyakán alig ment át a fejem. Viszont fantasztikusan feszült a mellkasomon. Így is mindenki lefotóz, de abban a pólóban díjat is nyertem volna.

Rövidnadrág ügyben nem is próbálkozom. Zsófi viszont talált egy nagyon bájos csípősortot. A lényeg, hogy ne üljön és guggoljon benne. Szóval nagyon kell vigyáznunk a cuccainkra, ha normálisan akarunk kinézni hazafelé!”

Meték további kalandjairól itt olvashatsz.

Barangold be a világot a Határátkelővel!

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Határátkelő (@hataratkelo) által megosztott bejegyzés

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.