Piacra járni élvezet, persze akadnak országok, ahol gyomor is kell hozzá. Ilyen a Fülöp-szigetek is, ahol Met tapasztalata szerint még a tisztának nevezett piachoz is kell idő, megszokni a sajátos szagokat (és akkor még finomak voltunk).

„Heti kétszer megyünk a piacra vásárolni. Több piac van a városban, de mi a New Marketba járunk. Elég messze van tőlünk, de legalább „tiszta”.

A tiszta szót úgy kell elképzelni, hogy itt az orrfacsaró bűz hamarabb megszokható, talán jobb a szellőzés és nem vered fel a lábadra a véres sáros vizet a flip-flop papucsoddal, mikor klaffan a lépted után.

Szóval elautózunk a piacra. Nincs építve hozzá parkoló. Van egy pár nagyobb placc ahova beálltak a buszosok, mert buszpályaudvar is egyben. Nem szeretek odaparkolni közéjük, ezért mindig valahol az út szélén parkolunk.

Érdekes, hogy milyen nehezen múlik el az az érzés, hogy jönnek a közterületfelügyelők, vagy a parkolóőrök. Mindig megnézem, hogy jó helyen állok. De ITT ILYEN NINCS! Megállsz és kész!

Nagy a piac, több területre felosztva.

Van egy nagy rész a bútorosoknak. Sok használati cikk készül bambuszból.

Külön vannak a kókuszosok, ahol mindenki megáll inni egy pohár jó hideg kókusztejet.

Most láttuk, hogy van külön részleg a szárított halasoknak. Kellemetlenül büdös van náluk.

Külön vannak a zöldségesek és gyümölcsösök. Vagy ezt, vagy azt árul.

Húsosok és halasok. Olyan más állagú itt a hús. Nem mertünk még venni. Nagyon lágy, de nem kiolvasztott. Aztán egyszer láttam, hogy nyitás előtt hoztak egy malacot.

Nem láttuk a malac további sorsát, de rendszeresen látunk friss malacbelsőségeket a pulton. Nem tartom kizártnak, hogy ott vágják le a malacot és azért ennyire lágy a hús, mert annyira friss.

És ha belegondolok, az élő állat tovább marad friss és nem igényel hűtést. A nagy áruházakban csak fagyasztott hús van.

Tengeri dolgokból is van választék bőven. Sok halat eszünk. Végre megfizethető számunkra is. Rákaptunk a vörös tonhalra 1250 Ft/kg. Kis só és tört bors, kókusz olajon megsütve. Nincs is jobb ennél. Sajnos a rákokat mellőznöm kell, mert allergiás lettem rá.

Egy kedves barátunk talált tengeri sünt és feltétlen nekünk meg kellett kóstolnunk. Megpucolva, a házban egy sárgás ikrás rész van, ami ehető belőle. Kis kalamansit nyomott rá. Mindenki bátor volt és megkóstolta. Legalább ilyet is ettünk!

Nagyon finom a krokodilhús is, rendszeresen eszünk. Van egy kis büfé, ott csinálják a legjobban a krokodil szisziget a városban.

Batarazzánál, ahol voltunk lent, sok hatalmas kroki éldegél, rendszeresen megtámadva halászokat. Ebből kifolyólag vadásszák őket, így mindig van friss helyi krokodilhús.

Ha szívesen olvasnál még Meték történeteiből, látogass el az oldalukra!

Barangold be a világot a Határátkelővel!

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Határátkelő (@hataratkelo) által megosztott bejegyzés

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.