Krisztina története nem kevés tanulsággal szolgál, hiszen külföldről átmenetileg hazatérve megpróbált elhelyezkedni Magyarországon. Sikerrel járt, de a tapasztalatai nem túl szívderítők. Vajon mi kellene ahhoz, hogy a határátkelők tömegesen térjenek haza?
Téged mi tudna visszacsábítani? Mikor gondolkodnál el a lehetőségen? Vagy már vissza is tértél? Ha ezek közül bármelyik, írd meg a gondolataid a hataratkelo@hotmail.com címre!
„Én 2012-ben költöztem ki külföldre, és 2018-ban tartottuk az esküvőnket Magyarországon az ázsiai férjemmel. Az esküvőszervezés és a vízum papírjainak intézése miatt kb. 6 hónapot Pesten kellett töltenünk.
Ebből az utolsó 2 hónapban el is mentem dolgozni, mert látszott, hogy elhúzódik az ügyintézés. És valahol mélyen, azt reméltem, hogy ha jó helyen kapok egy állást, akkor talán otthon maradunk.
Az interjú
Egy helyre jelentkeztem, ahova be is hívtak. Az interjú alatt háromszor kellett elmondanom/megígérnem, hogy nem vagyok terhes és nem is tervezek gyereket még legalább 2 évig.
Odáig jutottunk, hogy konkrétan azt mondtam: „Ha az elmúlt kb. 10 évben, amióta szexuális életet élek, nem estem teherbe, akkor szerintem a következő kettőben is menni fog!!”
Mindez egy interjún, egy nemzetközi hírű, több mint 200 szobás hotelben 2018-ban, egy irodai munkára. Szerencsére nem azzal kellett együtt dolgozni, aki ezt a kérdést háromszor feltette, és nem akartam húzni a munkavállalást, így elfogadtam az állást.
Más, külföldről hazatérő nő ennél a pontnál kisétált volna az interjúról.
Fizetés és kollégák
A fizetésről annyit, hogy ugyanezért a munkáért külföldön (nettó) 3,5x ennyit kaptam, viszont a megélhetés nem 3,5x olcsóbb Magyarországon! Ha kisebb hotelbe mentem volna, akkor még az is közrejátszott volna, hogy mennyi a bejelentett fizetés és mennyi a készpénz.
A munkatársak velem normálisak voltak, de a vendégekkel úgy beszéltek néha a telefonon, hogy az én fülem égett tőle. Arról nem is beszélve, hogy nem telt el 10 perc hogy valamelyik ne dühöngött, panaszkodott vagy sajnálkozott volna valamiért.
Mi van azokkal, akik nem programozók?
Én értem, hogy a menő start-up cégek már haza tudják csábítani a jelölteket, de a kivándorolt többség nem programozó vagy biológus stb.
A többség a középréteg, akiknek már igenis jó és fontos szaktudása van, aminek jelentős része külföldön szerzett, de Magyarországon még csak nem is elviselhető a fizetés ezért a szaktudásért, nemhogy jó!
Sok a nő/feleség, és Magyarországon ha „szülő-korú” egy nő vagy kisgyereke van, akkor nehéz munkát találni (az én önéletrajzomon külföldi szokás szerint nincs rajta semmi, ami a koromra utalna - az interjún nyilván látszott viszont).
Mi kellene ahhoz, hogy sokan hazatérjenek?
Ha tömegeket akarnak megszólítani, akkor normalizálni kell az adó/tb levonások mértékét és/vagy sokkal több adómentes juttatást kell, hogy adhassanak a cégek.
Emellett meg kell szabadulni az „úgyis nemsokára lebabázik” stigmától például a gyed lerövidítésével és adókedvezményekkel a cégeknek, amelyek kismamákat vesznek fel, pláne, ha részmunkaidőben dolgoznak (bár a magyarokat ismerve, az utóbbi megint csak az adócsalást segítené).
Ez az én tapasztalatom és véleményem, lassan 10 éve külföldön élő harmincas nőként.”
Barangold be a világot a Határátkelővel!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek