Mi az vagy mik azok az okok, amiért valóban hazajönnének a külföldre költözött magyarok? Magyarországon ezt sokan próbálják kitalálni, de vajon valóban jó helyen keresgélnek? Bár létezik a visszavándorlás, tömegek nem indultak meg hazafelé a határátkelők közül. Van igény a hazatérő szakemberekre? De valójában kikre?
Bár a bérek még egyáltalán nem tartanak ott, mint nyugaton, sőt a régiót sem sikerült még utolérni, de azért emelkednek, és a megélhetési költségek még relatíve alacsonyabbak Budapesten és a vidéki nagyvárosokban, mint például Bécsben vagy Prágában.
Ha valaki jó szakmai lehetőséget kap és ez a magánéleti célokkal is egybecseng, vagy éppen karrierjének egy olyan pontján találják meg, amikor hajlandó lenne váltani és a kinti tapasztalatokat otthon kamatoztatni, akkor sikerrel járhat a hazacsábítás? Erről szólt a Reboot itthon! online kerekasztal-beszélgetés, a Compass Plus Alapítvány szervezésében.
Mint az alapító, Pelle Dávid bevezetőjében elmondta, az a céljuk, hogy valós, tényszerű képet adjanak a magyar munkaerőpiacról, annak átalakulásáról, a külföldön élő magyaroknak megmutassák a lehetőségeket: cégek bemutatkozásán, álláshirdetéseken, előadássorozaton keresztül.
Párbeszédet szeretnének létrehozni. Mint elmondta, nagy lehetőséget lát abban, hogy a nagy multinacionális vállalatok, különösen a szolgáltató szektorban és a nemzetközi színtérre egyre inkább kimerészkedő magyar startupok is nagyobb hozzáadott értékű pozíciókat nyitnak Magyarországon.
Ma már a szolgáltató központok sem call centereket jelentenek, hanem valós, értékteremtő, alkotó munkát lehet sok helyütt végezni.
Nyitottság, alkalmazkodás, csapatmunka, nyelvtudás
Ezeken a helyeken szükség lehet azokra a készségekre, képességekre, amelyet a külföldön tanulók, dolgozók elsajátítottak, a nyelvtudással, alkalmazkodóképességgel, nyitottsággal együtt.
A beszélgetésben Szabó Zoltán, a BT ügyvezető igazgatója, Zeitler Ádám, a Milestone Intézettől, Drótár Péter, a Bitrise-tól, Nagy Sándor, az MPS-től és Kocsy Klaudia Phd hallgató vett részt.
A közös pont mindannyiukban, hogy éltek hosszabb-rövidebb ideig külföldön, majd hazatértek illetve szándékukban áll hazatérni. Kocsy Klaudia ugyanis még éppen az Egyesült Királyságban, a Sheffield-i Egyetemen tanul-dolgozik a Phd fokozatért, molekuláris biológus, aki három éve költözött ki Angliába és valamikor a jövő év elején szeretne visszatérni Magyarországra.
Mint mondta, számára a legnagyobb tapasztalat a magyar felsőoktatás után a projektmunka és a csapatban dolgozás feladata volt, amiben kint mindenkinek része van. Fel kell építeni egy projektet, együtt kell működni, majd az eredményekről írni.
A megközelítés sokkal gyakorlatiasabb, mint otthon. A hallgatói sokszínűség pedig nagyon jó személyiségfejlődési lehetőség Klaudia szerint, ugyanis mint mondta ez után a tapasztalat után jóval könnyebb bármilyen nemzetiséghez kapcsolódni, egy diverz közegben dolgozni. Sokat fejlődött az alkalmazkodóképessége és magabiztosan használja az angol nyelvet.
Nagy Sándor szintén hat évet élt Angliában, mint mondta, a külföldről hazatérő szakembereknek még további komoly értéke lehet, hogy nagyon hasznos nemzetközi kapcsolatrendszerrel tudnak visszaköltözni, valamint a kint jól működő vállalati kultúrából tudnak tapasztalatokat hazahozni.
Mint mondta, számára az jelentett nehézséget, amikor a hazaköltözésről döntött, hogy egy helyen megtaláljon minden információt, azokról a hivatalos dolgokról, amit a költözéshez el kell intézni.
Emellett nem volt igazán tisztában azzal, hogy az eltelt időben hogy alakultak a fizetések, mely fizetési sáv lehet, aminek az ő tapasztalata megfelel. Mint mondta az állástalálás ment a legkevésbé nehezen.
Magyarországról dolgozni nemzetközi csapatban
Persze a koronavírus-járvány az álláspiacot is jelentősen megbolygatta, de Pelle Dávid szerint százas nagyságrendben nyílhatnak meg új álláslehetőségek például a fentebb már emlegetett szolgáltató szektorban, hiszen ezeknek a cégeknek a bővülése, megtelepedése zajlik.
Illetve egyes területeken, így például az informatikában továbbra is munkaerőhiány van, és itt is tendencia, hogy külföldi szoftverfejlesztő cégek áttelepítik irodáikat Magyarországra.
Ráadásul a pandémia azt is megmutatta, ott is, ahol korábban nem volt gyakorlat, hogy remekül működhet a távmunka is, különösen ezekben a nagy hozzáadott értéket teremtő fehérgalléros szektorokban.
Bár ez egyelőre nem elterjedt, de lehet akár magyar cégnek dolgozni külföldről is, vagy lehet akár valamelyik külföldi irodájukban is bekapcsolódni a munkába. Ilyen cég például a Bitrise, amely négy országban működik.
A másik lehetőség pedig, ami már inkább jellemző, hogy már Magyarországról is lehet sokszínű nemzetközi csapatnak dolgozni. A BT magyarországi szolgáltató központjában 2500 munkavállaló dolgozik, amelynek 15%-a külföldi.
Szabó Zoltán is hangsúlyozta, hogy a képzett munkaerő hiányzik, hiányoznak azok, akik elhagyták az országot.
Hangsúlyozta, hogy az egyszerűbb, operatív állások tekintetében már nincs versenyelőnyben Magyarország, ezeket a feladatokat például Indiában olcsóbban el lehet végeztetni, így azokat a pozíciókat kell idehozni, amihez szaktudás kell, és amiben lehet fejlődni. (Mint például ügyfélélmény stratégiai funkció vagy service design funkció stb.)
Itt adott a lehetőség olyan csapatokban dolgozni, ahol a legjobb nemzetközi szakemberekkel kerülhet kapcsolatba a munkavállaló a saját területén. Ezen a globális porondon azonban nagyobb a verseny is, kinyílnak a lehetőségek, de ehhez mérten sok munkát is kell ezekbe a pozíciókba beletenni, ami nyolc órába általában nem fér bele, jegyezte meg az ügyvezető.
A külföldről hazaérkezőknek itt a szinte anyanyelvi nyelvtudás, a hasonló munkakörnyezetben szerzett tapasztalat, az alkalmazkodókészség nagy előnyt jelenthet.
Bár a BT nem szenved jelölthiányban, általában évente 500 kollégát keresnek a céghez, és mintegy 20 ezer önéletrajzot kapnak, tehát jelentkező van, ugyanakkor sok esetben kulcskészégek hiányoznak a pályázóknál.
Egy a cég által néhány évvel ezelőtt készített kutatásból az is kiderült, hogy a fiatalok által elérni kívánt „álombér” ebben a szektorban 2-4 év alatt megszerezhető, persze az egyéni ambíciótól függően.
Az elmúlt 3-5 évben sokat változott Magyarországon is a munkaerőpiac és a céges kultúra is sok esetben. Sokkal jellemzőbb már itt is, hogy rugalmas a munkavégzés, a munkakörnyezet és a technológia hasonló, mint Nyugat-Európában, jobban bevonják a dolgozókat, jellemzőbb, hogy kérnek tőlük visszajelzést, mint korábban, másképp viszonyulnak a vezetők is a kollégákhoz. A munkaerőhiányos idők ebből a szempontból pozitív hatást gyakoroltak a piacra.
Ti visszatérnétek?
A szakértők szerint fontos, hogy milyen módon és éppen mikor szólítják meg a külföldön dolgozókat. Általában az a tapasztalat, hogy a szakmai közösségi oldalon a direkt megkeresés tud jól működni.
Illetve megemlítették, hogy a magyar diaszpórapolitika építése mintegy 20 év elmaradásban van, például a lengyelekhez képest. Ahol ezek az utak, csatornák, a határátkelők megszólítása sokkal tudatosabb és a stratégia erre sokkal inkább kidolgozott.
A beszélgetésben felmerült még, hogy a cégek könnyíthetik a döntést, ha rendelkezésre áll például relocation csomag az álláshoz, illetve hallgatói hozzászólásra az is kiderült, hogy ma már a külföldi párnak, partnernek is nagyobb esélye van munkát találnia Magyarországon, mint pár éve, hiszen sok cégnél eleve a hivatalosan használt munkanyelv az angol, így magyar nyelvtudás nélkül is lehet boldogulni.
De vajon tényleg ennyire nyitottan fogadják a cégeknél a külföldi tapasztalattal hazaérkezőket? Lehetett korábban olyat is hallani, hogy már csak azért sem akarták felvenni az állásra a külföldi pedigrével rendelkezőt, mert a vezető féltette a saját helyét az érkezőtől. Nektek mi a tapasztalatotok?
Titeket mi tudna visszacsábítani? Mikor gondolkodnátok el a lehetőségen? Esetleg éppen töprengtek rajta? Vagy már vissza is tértetek? Ha ezek közül bármelyik, írjátok meg a gondolataitokat a hataratkelo@hotmail.com címre.
Barangold be a világot a Határátkelővel!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Az utolsó 100 komment: