oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2020. október 18. 06:30,  Első hét egy thai suliban tanárként 12 komment

2020. október 18. 06:30 Határátkelő

Első hét egy thai suliban tanárként

Vannak az ember életében helyzetek, melyek egészen váratlan fordulatokhoz vezetnek. Ami különösen izgalmas tud lenni, ha ez olyankor történik meg, amikor az ember Thaiföldön ül egy buszon.

iskola_foto_pixabay_com.jpg

Így járt ezzel a Vakuvillan szerzője is, aki éppenséggel Bangkok felé buszozott, amikor még fogalma sem volt róla, hogy aznap este már a kambodzsai-laoszi határtól nem messze alszik majd egy lepattant hotel forró szobájában, amit némi optimizmussal egy hónapra előre ki is fizetett.

„Bangkokba kora reggel érkeztem, a buszon töltött pár órás megszakított alvások után frissen, üdén, lement a félórás rapidinterjú, és azon kaptam magam, hogy az ultra kedves ügyintézőlánnyal máris a reptér felé suhanunk, és az egyórás belföldi trip után már visz is be a suliba, ahol nagyon kell a tanár mostazonnal, Thaiföld legészakkeletibb és egyben legcsóróbb megyéjének egy ördögsegglyuka szintű városkájában.

Bemutatott a kollégáknak, a koordinátor átadta az órarendem, másnap 8.30 kezdés, aztán szélnek eresztettek. Félálomban kolbászoltam körbe-körbe, a sikeresség érzését jócskán felülmúlta magányom és elveszettségem, csak aludni akartam napokig, hetekig, hónapokig, hibernáljanak le, míg el nem múlik ez a rémálom, és mehetek vissza merülni a halacskáimmal!

Na, de ehelyett megtaláltam ezt a lepattant kis hotelt, ahol a recepciós két kulcs között vacillálva végül mégis a 333-as szobáét nyomta a kezembe (ami külön jóérzéssel töltött el, mert gyerekkorom óta a 3-as a kedvenc számom), ledobtam a cuccaim, elmentem szépruhát venni (konzervatív, unalmas dresszkód uralja a sulit), majd végre ettem is, és hazakúsztam a szobába, hogy namostaztán végre jól kialszom magam. Nem sikerült, óriási vihar kerekedett, és a szokatlan hangok, árnyak egy elég nyomi éjszakát eredményeztek.

Sebaj, másnap beslattyogtam a suliba, és bár teljes szívemből rettegtem az első órától (főleg, mert tinédzserek voltak, nem pedig az általam elképzelt cuki foghíjas kis bamba thai gyerekek), a kollégáknak és általában senkinek sem mutattam, mosolyogtam, és magabiztosnak álcáztam magam, pedig semmivel sem készültem, úgy gondoltam, most improvizálok, és megismerkedünk, aztán, ha túlélem a csütörtök-pénteket, akkor majd hétvégén kitalálom a hogyan továbbját.

Túléltem, és még péntek este összeírtam vagy 6-8 játék ötletet, amit majd még ki kell dolgozni, de alkalmas lehet a kissrácok szórakoztató nyelvtanulására. Egy nagy csalónak érzem itt magam, mint valami Rejtő Jenő kalandor, aki hirtelen orvos köpenybe bújik és agyműtéteket végez, pedig valójában csak egy kikötői csavargó.

Egy valamit nagyon biztosan elhatároztam: akárhogyan alakul is, a gyerekeknek nem fogok semmi kárt, vagy nehézséget okozni, se stressz, se megszégyenítés, sem különösebb elvárások, csak kellemesen együtt töltött idő, és számukra is érdekes és hasznos tudás.

A nyelvtanulás különben is mostohaága az állami suliknak, megmondta a koordinátor előre, hogy ez a legkevésbé fontos tárgy, ne adjunk házifeladatot, és nincs buktatás, alapból mindenki átmegy. Hát így fordulhat elő, hogy végül minden turistával foglalkozó cég külföldieket alkalmaz, vagy, ha nem, a recepciósod nem fog tudni angolul…

Szóval eltelt egy hét, ma reggel kerültem vissza ugyanahhoz az osztályhoz, akiknél rettegve először bemutatkoztam egy hete, és most ezen elgondolkoztam, hogy milyen sokat tanultam máris, csak egy hét alatt.”

A teljes posztot itt találjátok.

Amit még a holland királyi család sajnál

Idén elmaradt a Sail Amsterdam, ami a legtöbbünknek valószínűleg nem akkora szívfájdalom, ám a helyzet ennél bonyolultabb - derül ki a Hollandokk írásából.

sail_amsterdam.jpg

„Először is mit lehet olyankor látni? A válasz tulajdonképpen egész rövid: hajókat, csak és kizárólag hajókat. Azon belül konkrétan például a legutóbbi alkalommal, 2015-ben:

- 53 tengerjáró vitorláshajót, négy kontinens 18 országából. A legnagyobb közülük a 118 méter hosszú orosz vitorlás volt,

- az összesen 600 hajó, vitorlás, naszád 12 kilométer hosszú felvonulását,

- az öt nap alatt 2,3 millió látogatót magába foglaló, fesztiválhangulatban hömpölygő tömeget,

- a holland haditengerészet fregatt, aknaszedő-, járőr-, és vontatóhajóit, tengeralattjáróját,

- az indiai, kolumbiai, ausztrál, chilei, svéd, portugál, brit haditengerészet egy-egy, kizárólag a SAIL kedvéért Amszterdamba hajózott különlegességét.

A hajók mellett persze – az IJ folyóra épített vízi színpadról – szóló zene és az elmaradhatatlan tűzijátékok is szórakoztatták a látogatókat.

Sok hajót belülről is meg lehetett tekinteni – a nagy érdeklődés miatt természetesen hosszú sorban állást követően… Nekünk sajnos nem jött össze, de a legszívesebben a Koninklijke Marine Zr.Ms. Zeeland nevű, 108 méter hosszú – saját helikopter leszálóhellyel, ágyúval felszerelt – járőrhajóját néztük volna meg közelebbről. (...)

Az esemény akkora jelentőségű, hogy azon természetesen a királyi család több tagja is megjelent, ahogy illik a saját, 15 méter hosszú, De Groene Draeck nevű vitorlásukon.”

A teljes posztot itt találjátok.

Egy csodálatos olasz kisváros

Harangtornyok, őrbástyák, világoskék színű tenger. Molfetta nagyjából 20 km-re található, Baritól északra – ide keveredtek el Olaszmammáék.

molfetta.jpg

„Úgy csöppentünk ide, hogy látnivalót kerestünk a gépünk indulása előtti pár órára. Persze az is eléggé hívogató volt, hogy az egész régióban arról ismert, hogy itt a legfontosabb a halászat, mi pedig tapasztalt rókaként tudjuk, hogy egész Olaszországban Pugliában értenek legjobban a friss hal elkészítéséhez, úgyhogy itt költöttünk el egy ebédet egy parti osteriában.

A városmag a tenger partjának közvetlen közelében alakult ki, utcácskái stílusosan halszálkaszerűen épültek. Az óvárost a kikötő mellett található 13. századi San Corrado katedrális dominálja két tornyával és három kupolájával.

A templom olyannyira közel épült a tengerhez, hogy gyakorlatilag falait a hullámok csapdossák. A katedrálist azért pont itt emelték, mert itt szálltak tengerre, vagy épp ide érkeztek vissza egykoron a zarándokok. A katedrális jellegzetes pugliai román stílusban épült, színe tejfehér.

A belvárosban történelmi paloták között sétálhatunk, a város szélén pedig számos őrtoronyra bukkanhatunk.

Molfetta valaha fontos csomópont volt a Szentföld irányába tartó zarándokútvonalakon, ma pedig egész Puglia egyik legjelentősebb halászati központja, az Adriai-tenger alsó részének legnagyobb halászhajó flottájával.

Az óváros épületeinek képe vonzóan tükrözódik vissza a tengervíz felszínén, kikötője pedig állandóan élettel teli. Partja nagyrészt homokos, szeretik a fiatalok, éghajlata pedig nem túl nagy meglepetésre enyhe, és a kedvező széljárás miatt gyakran fordulnak itt meg szörfösök és vitorlázni vágyók is.

Sőt, itt nyitoták Bari környékének első kutyabarát strandját is. Vigyázat, szabad strand viszonylag kevés van és azok viszont szinte kivétel nélkül sziklásak, kavicsosak.”

Akinek ennyi sem csinált kedvet az eredeti poszthoz, annak nem tudom, mit ajánlhatnék még… például egy extra videót.

Utazd be a világot a Határátkelővel!

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

�Sussex, Anglia �: @balazsromsics #sussex #beachyhead #england #anglia #uk

Határátkelő (@hataratkelo) által megosztott bejegyzés,

(Nyitókép: pixabay.com)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: blogajánló Olaszország Thaiföld Hollandia

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr6816243496

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nyuszigonosz 2020.10.18. 11:03:49

Az elsö posztrészlethez: engem a mai napig meglep, mennyi a Magyaroszágról induló angol tanár általában Dél-Kelet-Ázsiában. Vagy tán már nem is lep meg ezt a posztrészt olvasva:

" ez a legkevésbé fontos tárgy, ne adjunk házifeladatot, és nincs buktatás, alapból mindenki átmegy. Hát így fordulhat elő, hogy végül minden turistával foglalkozó cég külföldieket alkalmaz, vagy, ha nem, a recepciósod nem fog tudni angolul…"

de föleg: "...másnap beslattyogtam a suliba,.....nem az általam elképzelt cuki foghíjas kis bamba thai gyerekek..., pedig semmivel sem készültem..."

Nem tetszik.

Valamikor 1989 után: az 1990-es évek föleg elején nagyon sok angol nyelvtanár lett Kelet Európában, a legtöbbje egyáltalán nem tanári végzettséggel, de legalább anyanyelvi beszélö, mivel a legtöbbjük - oda ,ahol akkor én éltem - az USA-ból jött, ottani egyetimsta volt, akik kiváncsiságból jöttek megnézni Kelet Európát és maradtak egy ideig, mint ideiglenes angol nyelvtanárok.
Nem volt ugyan képesítésük, de legalább a nyelvet ténylegesen beszélték, amelyet egy ideig tanítottak. Voltak, akik maradtak, és a mai napig angolt tanítanak, mivel közbeesöen a képesítést is megszerezték ehhez.

Az ilyen posztoknál mint a mai, sajnos csak az jut eszembe: megy valaki Kelet Európából, aki istentudja hol tanult meg angolul, kitudja milyen rosszul, esetleg tanári képesítése sincs és tanítja azt a keveset, amit esetleg ö maga éppenhogy csak tud, mert mindegy, hogy jól vagy rosszul, úgysem fontos, nem is tanulják meg a helyiek töle a nyelvet.

Bizonyára vannak képzett nyelvet tanító személyek is Magyarországról mindenfelé a világban, nem róluk írtam ezt.

Csodabogár 2020.10.18. 11:36:54

@nyuszigonosz: Sajnos, feltehetően nálunk is a nyelvtanulás a legkevésbé fontos, aztán Rigó utcai "tudással" kerülnek ki az iskolából a gyerekek.:-(((
Én jártam egy idegi itthon egy nyelviskolába, ahol csak anyanyelvi tanárok voltak. Egy helyes amerikai lány tanította a brush up angolt, jó volt. Spanyolra meg egy délamerikai fiuhoz jártam, sajnos hetek alatt lemorzsolódott a csoport. és megszünt az egész.
Nem tudom ma mi van, de nyelviskolák vannak bőven.

seigyo_zoufukuki · densha.blog.hu 2020.10.19. 04:15:18

@nyuszigonosz: Nemcsak Kelet-Európából, hanem az USA-ból, Nagy-Britanniából, Ausztráliából is mennek ilyen IELTS-es bohócok, akiknek sokszor semmiféle előképzettsége nincs, csak ázsiai felfogás szerint az amerikai Redneck Joe egy gittegyletes "angoltanári" papírral jobban tud angolt tanítani mint az, aki mondjuk x évet lehúzott szakirányú képzésen egy egyetemen, de nem angol anyanyelvű.

Japán is tele van ezekkel, sokukat egyáltalán nem is érdekli a tanítás, csak az, hogy elmondhassa, hogy ő Tokióban él, mer' ugye az iskola, ahol tanít, az szponzorálja a vízumot is.

Utána meg megy a sírás, hogy, "Jaj, ilyen-olyan hitvány az emberek angolja [szúrj be egy véletlenszerű kelet- vagy délkelet-ázsiai országot]-ban.", miközben nemcsak az iskolában, hanem a nyelviskolákban is ilyen nemtörődömség uralkodik.

KanáriHajni 2020.10.19. 05:14:13

Sziasztok, én vagyok a semmirekellő angoltanár, nem feltétlenül akarom megvédeni magam, de a helyzet az, hogy még a magamfajta kókler is többet ad a gyerekeknek, mint a thai tanárnéni, aki pálcával suhintgat, és kórusban üvölteti a gyerekekkel a leghaszontalanabb angol szavakat, amit ő maga is helytelenül ejt ki...
De amúgy jogos a felvetés, cipész a kaptafánál, egyetértek, csak hát kemény időket élünk. Ti is vigyázzatok magatokra és kitartás!

desw 2020.10.19. 07:03:37

Azért nézzünk 1-2 számot is:

Csak SE-Asia populációja ~700 millió fő (és akkor hol van még a világ többi része), szóval lehetetlen lenne jól beszélő és képzett nyelvtanárokat küldeni.

Melyik a jobb? A semmi, vagy egy képzettlen/angolul nem anyanyelvi szinten beszélő "tanár"?

A "De akkor a diák angolját nem érti meg senki!"-hez meg nem kell messzire menni. Egy bennszülött dél-angol sem biztos, hogy megérti a bennszülött skótot.

desw 2020.10.19. 07:04:01

@KanáriHajni:

Pont most írok én is, csak én feketelistás vagyok, így moderáció után megy csak át . . . (tényleg, Gyula! nem raknál whitelistre?)

"de a helyzet az, hogy még a magamfajta kókler is többet ad a gyerekeknek . . . "

Egyetértek!

Nekem nincs semmi tanári végzettségem, de azért mindig próbálom az éppen aktuális ázsiai barátnőm gyerekeit tanítgatni matekra meg IT-ra, esetleg angolra. És eléggé idegállapotba kerülök, amikor a saját anyjuk mondja nekem, hogy "Ne foglalkozz a gyerekekkel, mert hülyék!". Vagy amikor üvölt anyuka a gyerekével, mert látja, hogy -- egyelőre -- nem érti a gyerek, amit mondok.

Aztán amikor ezután elküldöm a f@szba anyukát és tovább magyarázok a gyereknek és végül megérti, akkor meg pislog a mutter, hogy most mi van! "Nem is hülye a gyerekem?"

Szóval simán hasznos még egy európai "kókler tanár" is.

ui:
Jól csináltad, hogy nem jöttél haza. Már kint lennék Vietnámban teleni, csak én hülye hazajöttem, és most emiatt a k. Covid miatt nem tudok visszamenni.

Rayovac 2020.10.19. 08:00:25

@desw: "az éppen aktuális ázsiai barátnőm"

es az igaz, hogy azsiabol nezve minden europait "latin szereto"-nek latnak? :D

Arthamyr 2020.10.19. 09:09:44

@seigyo_zoufukuki: Azok a japánok, akiket ismertem (ezeknek túlnyomó többsége kolléga volt), mind kiválóan tudtak angolul, érdekes, amit írsz, nem tudtam, hogy róluk is megvan ez a sztereotípia. Mondjuk az tény, hogy azért ott helyben már nem ilyen rózsás a helyzet.

@desw: Egyáltalán nem volna lehetetlen, csak valamiért nem szánnak rá pénzt. Számomra az teljesen érthetetlen, hogy az "nyelvtanulás különben is mostohaága az állami suliknak, megmondta a koordinátor előre, hogy ez a legkevésbé fontos tárgy, ne adjunk házifeladatot, és nincs buktatás, alapból mindenki átmegy", amikor a mai világban rengeteg (szak-)területen az angol a "lingua franca". Kb. ez kellene, hogy legyen a legfontosabb.
A bennszülött dél-angol meg szinte biztosan megérti a bennszülött skótot, legalábbis ha angolul beszélnek. Ha mindkettő nagyon iskolázatlan és különböző dologgal foglalkoznak, akkor talán nem. Persze ettől függetlenül tényleg nem biztos, hogy mondjuk a skótok (vagy mondjuk írek, mindkettőről van személyes tapasztalatom bőséggel :)) angolját volna optimális elsajátítani. Viszont nagyon sok nem angol anyanyelvűvel beszéltem angolul, és az a durva, hogy a legtöbb ilyet tökéletesen megértettem, azt mondanám, hogy könnyebben, mint az "átlagos" angol anyanyelvűt. Ha húzósabb íreket, skótokat is beleveszem az átlagba, akkor simán.

desw 2020.10.19. 11:47:36

@Arthamyr:

Kb 500 millió azoknak az embereknek a száma, akik angol anyanyelvű területen születnek. Van még 7 milliárd nem angol ember, tanítsuk csak a felét havi 40 órában => több millió, tízmillió angoltanár kellene.

Meg aztán igazán jól megtanulni egy nyelvet kb csak az adott nyelvi környezetben lehet. (más vizsgára felkészülni és átmenni, mint a hétköznapi beszéd)

Kinti bennszülött angoltanár mondta, hogy alig tud beszélgetni a skót rokonokkal.

desw 2020.10.19. 11:48:23

@Rayovac:

" es az igaz, hogy azsiabol nezve minden europait "latin szereto"-nek latnak? :D "

:DDD Hát . . . izé . . . amelyik ázsiai csajszit egyszer megkostoltam, az maradt volna velem tartósba', pedig tudták, hogy a házasság kizárt.

Arthamyr 2020.10.19. 13:13:36

@desw: "Meg aztán igazán jól megtanulni egy nyelvet kb csak az adott nyelvi környezetben lehet." - Nem kell "igazán jól" megtanulni ahhoz, hogy használható legyen. Pl. volt Kubában olyan idegenvezető, hogy megkérdeztük hol tanult meg angolul, mert annyira jól tudott, és azt mondta, hogy az iskolában. Szépen, választékosan, jól érthetően, minimális akcentussal beszélt, még tök jó poénokat is elsütött. Emellett oroszul is hasonló szinten volt. Sosem járt angol nyelvterületen. Én sem jártam, mielőtt az első amerikai multinál elkezdtem dolgozni, és tökéletesen elegendő volt az angoltudásom. Nem állítom, hogy szépen vagy választékosan beszéltem, viszont a kommunikációra elég volt, az írásbeli kommunikációra még "sok" is. Ha csak ennyire tudna mindenki angolul, sosem lenne olyan probléma, hogy mondjuk a pincér (vagy ami érthetetlenebb, a recepciós vagy a helpdeskes) nem tud angolul.

"több millió, tízmillió angoltanár kellene" - Nem kell heti 10 órában nyelvet tanulni. Általános iskolában kb. heti 5x45 percnyi angolóránk volt (6 éven keresztül), a 7. és 8. osztályt leszámítva nem volt anyanyelvű tanárunk, akkor jött egy fiatal amerikai srác, de vele csak heti 2 óránk volt (azt nem tudom, hogy miféle végzettsége volt, simán lehet, hogy ő sem volt tanár vagy akár diplomás sem), mégis a végére páran letettük a középfokú nyelvvizsgát. Amit persze sokan fitymálnak, akár jogosan is, ezen nem kívánok vitatkozni, de van a világon több milliárd olyan ember, akik még ezt a szintet sem érik el soha. Pedig mint mondtam, nekem is bőven elég volt a munkához kezdésnek (ok, előtte még sokat olvastam angolul, de ahhoz nem kellett már tanár).
Egyébként van tanár, jóval több is, csak nem biztos, hogy angoltanár, mert az óraszám még lepukkantabb helyeken is megvan, az iskolában eltöltenek annyi időt a gyerekek, hogy ez is bőven beleférne, csak helyette valamiért inkább mást tanulnak (tanítanak nekik).
Csak előtte azon a hozzáálláson kellene változtatni, hogy ez lényegtelen. Mondjuk engem aztán nem zavar, mert nem járok ilyen helyekre, és másképpen sem igazán érintkezem velük, cserébe kevesebb konkurencia van az erőforrásokért, de nekik szerintem hasznos is lehetne. Mindenesetre ahol akarnák, megoldható volna, de valamiért nem akarják, még az olyan helyeken sem, mint Magyarország. Bár itt talán nem a lényegtelen kategóriába van sorolva, viszont a valóságban itt is sok olyan érettségizett/diplomás fiatal van, aki nemhogy angolul, de semmilyen idegen nyelven sem tud gyakorlatban is használhatóan. Mert ok, az valamennyire elfogadható érv, hogy a német is jó errefelé (bár véleményem szerint az angol hasznosabb), de az sem megy, ahogy semmilyen egyéb, ezeknél kevésbé használható nyelv sem.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.