Ha valaki 40 éve él egy országban, akkor alighanem alaposan ki- és megismerte. Így aztán lát olyan folyamatokat is, melyek másoknak talán kevéssé szúrnak szemet. Dánia esetében például azt, hogy rengeteg (és túlsúlyban lévő) pozitív vonása mellett erősödik például a rasszizmus.
Közel négy évtizede él Koppenhágában az ír Billy, aki mielőtt Dániában kötött volna ki szüretelt szőlőt Franciaországban és dolgozott az amszterdami dokkokban is.
Amikor Koppenhágába érkezett egészen meglepő módon zenei karrier várta. Noha otthon már zenélt, ennek ellenére mégis egészen meglepő fordulatnak tűnhetett a számára, hogy végül közel két évtizedet zenéléssel töltött.
Noha a különböző bárokban nagy igény volt az élő zenére, amin már el lehetett indulni. Olyannyira, hogy egy nap még a U2 is betévedt arra a helyre, ahol zenélt.
Billynek azonban a zenélés nem volt elég, szeretett volna folyékonyan megtanulni dánul, így aztán beült az iskolapadba, majd beiratkozott a koppenhágai egyetemre is, ahol MA-t szerzett angolból. A fordításelméletről szóló disszertációjáért pedig aranyéremet vehetett át II. Margit királynőtől.
Ezután profi író és fordító lett. Három regénye jelent meg, ezeket most fordítják kínaira. Emellett fordít is, regényeket, kézikönyveket és kormányzati dokumentumokat egyaránt.
„Ügyfeleim között vannak egyetemek, film- és tévétársaságok, állami intézmények és nagyvállalatok egyaránt. Nagyszerű munka és igazán testhezálló. Szeretek zenélni, de három lánnyal az otthoni munka sokkal megfelelőbb, bár alkalmanként még fellépek itt-ott” – mesélte Billy.
Dániában törődnek az emberrel
„Itt az ember úgy érzi, törődnek vele. Magasak az adók és az egészségbiztosítás, de sokat is kapunk vissza. Egyetemista lányaim pénzt kapnak az államtól. Nem csak hogy ingyenes az oktatás, még pénz is jár” – mondta.
Az ország úgy tűnik, eddig a koronavírus-járványt is egész jól megúszta, az is igaz, hogy a napi adatok emelkednek és hamarosan megérkezik a második hullám, szóval ez azért változhat.
„Érdekes hely ez, abban az értelemben, hogy nincsenek nagy anyagi kilengések, az emberek általában nem élnek nagyon rosszul, de olyan nagyon jól sem” – tette hozzá Billy, aki szerint elsősorban az evés-ivás drága, de például az albérlet mondjuk Dublinnal összehasonlítva már korántsem az.
A férfi külön kiemelte a dánok becsületességét: „Az elmúlt évtizedek alatt háromszor is elhagytam a tárcám és minden alkalommal érintetlenül visszakaptam. Ez például olyasvalami, amit itt élve nagyon értékel az ember”.
Erősödő rasszizmus
Akadnak ugyanakkor szerinte aggasztó folyamatok is tapasztalhatók. „A rasszizmus ma sokkal komolyabb téma, mint amikor ideérkeztem. Nincs túl sok bevándorló az országban, jóval kevesebb, mint például Írországban, de a lakosság hozzáállása túlnyomórészt negatív”.
„Azt is észrevettem, hogy a telek rövidebbek lettek. Régebben rengeteg hó és dermesztő hideg volt, mostanában sokkal melegebb az idő, ami jó a burjánzó kávéházi kultúrának, de szinte biztosan nem jó a bolygónak” – fogalmazott Billy.
Azt tanácsolja mindenkinek, aki az északi országban telepedne le, hogy tanulja meg a nyelvet, mert „egy-két évig még rendben van nyelvtudás nélkül, de hosszabb távon hatalmas különbséget jelent, ha az ember beszéli a nyelvet”.
„A dán nehéz nyelv, a legnehezebb a germán nyelvek közül, ráadásul mindenki beszél angolul. Ismerek olyanokat, akik 20 évet lehúztak itt anélkül, hogy megtanulták volna a nyelvet, de ha valaki el akar merülni a kultúrában és jobb álláslehetőségeket szeretne, akkor mindenképpen megéri megtanulni” – hívta fel a figyelmet.
Utazd be a világot a Határátkelővel!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon�Machu Picchu �� �: @hungariantravelcouple #peru #southamerica #delamerika #machupicchu
(Fotó: pixabay.com/stanvpetersen)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek