Pár hónappal az amerikai elnökválasztás előtt egyre érdekesebb lesz ismét az amerikai belpolitika, mindaz, ami elválasztja (és összeköti) a két oldalt. Vajon mi lehet a különbség liberális és konzervatív (demokrata és republikánus) között. Steve írása megpróbál vitaindítóként szolgálni.
„A Morális Alapok Elmélete (Theory of Moral Foundations) egy aránylag új szociális lélektani teória. Megfogalmazói Jonathan Haidt és Richard Shweder egyetemi tanárok/kutatók.
Előbbi társadalompszichológus a New York Egyetemen (NYU), míg utóbbi a Chicago Egyetem (UofC) kulturális antropológusa.
Az elméletet Jonathan Haidt 2012-ben megjelent könyve, a Righteous Mind, Why Good People Are Divided by Politics and Religion (Magyarul: Az Igaz Elme, Miért Osztja Meg a Politika és a Vallás a Jó Embereket) tette népszerűvé a laikusok között.
Nem tudom, magyarra lefordították-e, de a teória érdekes. Már Jonathan Haidt előző könyve, a Happiness Hypothesis (Boldogság Hipotézis) is népszerű volt. Könyvei és elméletei eredményeként a szakember a Foreign Policy és a Prospect folyóiratok listájára került „a világon élő jelentős 100 gondolkozó” egyike.
Erkölcsi alapok
Elmélete az emberek érvelését és annak kialakulását magyarázza. Alkalmazása a viselkedési közgazdaságban, és újabban a politikai pártok választási taktikájának kialakításában lehet fontos.
A szerzők hat morális alapról beszélnek:
1, Gondoskodás/ártalom,
2, Méltányosság/csalás,
3, Szabadság/elnyomás,
4, Hűség/árulás,
5, Tekintély/felfordulás és
6, Sérthetetlenség (pl. ide a vallás tartozik)/degenerálódás.
A kutatók a különböző kulturális csoportoknak a fent felsorolt alapokhoz való viszonyaival kezdtek foglalkozni, de nemsokára átváltottak a jelen politikai versengés magyarázatára. Illetve elméletük alkalmazhatóságára.
Mindannyian tudjuk például hogy az egyén vs. a közösség, a családon belüli hatalom, a másság elfogadása… változó a Föld népei között, de egy országon belül a konzervatív vs. liberálisan gondolkozók között is.
Gondoljunk csak a végtelen vitákra, ami a melegek házasságához, avagy az abortuszhoz fűződik.
Mint anyánk főztje
A mai nyugati gondolkodás egyéncentrikus. Más kultúrákat vizsgálva ugyanakkor kiderül, hogy ott sokszor nem az egyén, hanem a csoport (vagy egy vallás) fontos. A családot, rendet, idősebbeket, hierarchiát magasztalják.
Az elmélethez tartozik az egyéni döntéshozatal elemzése. Eszerint nem racionálisan döntünk, hanem úgy, ahogy szocializálódtunk.
Ezt az étkezéshez lehet hasonlítani. Anyánk főztjét megszoktuk, esetünkben magyaros volt. Kínában kínai. A koszt (általában) ízlett, és innentől fogva ehhez hasonlítunk mindent. De azt kijelenteni, hogy a magyar koszt „jobb”, mint egy másik, értelmetlen. Mégis sokunk így gondolkozik.
A moralitással is így vagyunk. Ami környezetünk moralitása (család, ország, vallás), az marad leginkább bennünk.
Túl hamar döntünk?
Szóval az elmélet szerint egy morális kérdésnél sokszor nagyon (túl) hamar döntünk. Tudatunk alatt, kapásból, a saját ízlésünknek megfelelően. Az okokat csupán ezután sorakoztatjuk fel, döntésünket támogatandó.
Tehát okfejtésünk nem úgy működik, mint egy bíróé vagy tanáré, akik pártatlanul tárgyalnak egy esetet, hanem mint egy ügyvédé vagy a kormány sajtótájékoztatójáé, akik egy megtörtént esetet állítanak be egy adott fénybe.
Úgyszintén képtelenek vagyunk megérteni, miért nem úgy látja a dolgokat vitapartnerünk, mint mi. Pedig nekünk a kérdés és arra a válasz világos. Azaz nem vagyunk képesek megérteni, ha valakinek a paprikás csirke nem ízlik.
Jonathan Haidt azt tartja, hogy a liberálisan gondolkodók a hat morális alap közül csak az első háromra koncentrálnak érveléseikben, ami a gondoskodás / méltányosság / szabadság, míg a konzervatív gondolkodásúak mind a hatra egyenlő arányban.
Demokraták és republikánusok
Vizsgáljuk meg a jelen amerikai politikát! Az Egyesült Államokban két nagy párt és ág van: a liberálisabb Demokrata és a konzervatívabb Republikánus.
Sok konzervatív a feminizmust, a szegényeknek nyújtott ingyenes szolgáltatásokat, gyanakodva nézi, mert ezekben a felelősség és a család veszélyeztetését látja.
Hit, hazaszeretet, bátorság, tisztaság, jog és rend az, ami a republikánusok szívéhez közel áll. Mind a hat alap szerepel ezek között, míg a demokraták, Jonathan Haidt szerint, csupán a gondoskodásra és az egyenlőtlenség elleni harcra fókuszálnak.
Mármost ez az üzenet meglepő, hiszen a magát liberálisnak valló Jonathan Haidt végeredményben azt sugalmazza, hogy a republikánusok étrendje változatosabb.
A liberális gondolkodásúak képtelenek megérteni a konzervatívokat. Szerintük az igazság/logika az ő oldalukon áll. A liberálisok nehezen értik meg, miért szavaz annyi kisember a konzervatívokra, bocsi a republikánusokra, ezúton pl. a gazdagok alacsony adóztatására?
Ez egyszerűen nem áll érdekükben - gondolja a liberális, bocsi, a demokrata. Haidt szerint a konzervatív értékrend azonos sok kisemberével, tehát ezek az emberek a morális érdekükben szavaznak úgy, ahogy.
Minderre a szakember érdekes hasonlatot hoz fel. Képzeljük el az elefántot és a rajta ülő hajtót, aki a hegyes bottal az elefántot „irányítja”, bökdösi. Ez egész addig működik, amíg az elefánt is így akarja. Ha nem, bökdöshetjük. A vezető a mi intelligenciánk, az elefánt a megszokásaink, saját kultúránk.
Választási hadjáratban sok erőfeszítést tesznek másokat logikusan „meggyőzni”, Jonathan Haidt szerint minden bizonnyal jórészt eredménytelenül, ezért szerinte a liberálisoknak például ehelyett inkább azokat a „gombokat kellene nyomkodni”, melyek a renddel és az egyén felelősségével kapcsolatosak, beleértve a hagyományok tiszteletét.”
Utazd be a világot a Határátkelővel!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon�Berlin �� �: @____bettina____ #berlin #germany #németország
(Fotó: pixabay.com/12019)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Az utolsó 100 komment: