A koronavírus-járvány egyik gyakran hangoztatott lehetséges következménye, hogy eltűnhetnek az olcsó repülőjegyek. Ami sokaknak annyit jelent, hogy drágább lesz a nyaralás, ám a határátkelőknek (legalábbis azoknak, akik messzebb laknak annál, mint hogy egy még elfogadható hosszúságú autóúttal hazautazhassanak) ennél sokkal fájdalmasabb, hiszen a Magyarországon élő rokonokkal, barátokkal ritkíthatja meg a találkozásokat.
Az elmúlt hónapokban rengeteg szó esett már a koronavírus-járványról és annak következményeiről a munkahelyen, az otthoni munkavégzésben, családban, turizmusban.
Utóbbi esetében nem lehetett megkerülni azt, hogy a hónapokra gyakorlatilag lenullázódó légiközlekedés milyen következményekkel jár majd például a jegyárakra.
Sokan vélték és vélik úgy, hogy akár már közép- és hosszútávon is komoly áremelkedéssel kell számolni, ami alighanem fájdalmasan fogja érinteni például a rendszeresen repülővel közlekedőket, így a határátkelőket is.
Nyilván Magyarország esetében segít a viszonylag jó földrajzi elhelyezkedés, így Ausztriából, de akár még Németország nyugati feléből is haza lehet jönni autóval, ha nincs más megoldás.
Az Egyesült Királyságban élő nagyszámú magyarnak azonban ez már komolyabb nehézséget okoz, hiszen azért autóval jóval macerásabb Magyarországra utazni, mint felülni egy repülőre.
A határátkelők utazási nehézségeiről viszonylag kevés szó esett Magyarországon (noha arról itt, a blogon is volt poszt, hogy az Ausztriában élő magyarokat mennyire felháborította, amikor úgy érezték, rajtuk kívül szinte már mindenki kivétel a karantén alól…), igaz, ezzel nem vagyunk egyedül, hasonló volt a helyzet például Írországban is.
Pedig érdemes lenne elgondolkodni azon, milyen plusz terheket ró a határátkelőkre (és a családjaikra) az utazás nehezebbé és várhatóan drágábbá válása. Mennyire nehezíti meg a kapcsolattartást?
„Feltűnő volt, hogy az utazás újraindulása körüli viták mennyire csak a turizmusra és a nyári vakáció keretein belül zajlottak, mennyire nem jelent meg bennük a több országban élő családok újraegyesítésének kérdése” – fogalmazott cikkében Dr. Marc Scully, a limericki egyetem pszichológia előadója.
Aki azt is megjegyzi, hogy a járvány alatt alig esett szó a külföldön élő írekről, noha nem maradtak teljesen magukra, hiszen a külföldi ír szervezetek világszerte segítették a leginkább kiszolgáltatottakat, amiben segített nekik a külügyminisztérium is.
Az elmúlt bő egy évtizedben az olcsó repülőjegyek és a közösségi média elterjedése korábban elképzelhetetlen módon könnyítette meg a családi és baráti kapcsolatok országok közötti fenntartását.
„Ebből alakult ki a határátkelők úgynevezett Ryanair-generációja, akiket elődeikhez mérten egyedülállóan szerencsésnek tartottak. Az Angliában élő írek között végzett kutatásaim során az idősebb kivándorlók gyakran állították szembe a fiatalabb generáció jómódját és mobilitását a saját tapasztalataikkal” – fogalmazott Dr. Marc Scully.
Ennek a mobilitásnak az egyik következménye az lett, hogy a fiatalabb generáció sokkal kevésbé érdeklődött az ír közösség iránt (hiszen ott volt neki az otthoni sajátja).
Az olcsó repülés lehetősége azt is magával hozta, hogy sokan úgy érzik, kihasználhatják azt, hogy valamelyik nyugati nagyvárosban élnek, ugyanakkor csak egy rövid repülőút választja el őket a szülőföldjüktől, az ott élő családtagoktól, barátoktól.
„A gyors hazarepülés lehetősége kulcsfontosságú ezen csoportok identitása és jóléte szempontjából, miközben az országok közötti támogatói hálózatot is a rendszeres hazalátogatás esélye tartja fenn” – tette hozzá a kutató.
Csakhogy a járvány után beköszönő új időszámításban kérdésessé válik ezeknek a támogatói hálózatoknak a fenntartása, a kérdés az lett, mi történik majd velük, ha megszűnik a gyakori hazalátogatás lehetősége.
„Miközben a közösségi média virtuálisan lehetővé teszi ezen hálózatok fenntartását, a kutatások azt bizonyítják, hogy ez néha dupla élű kard. Breda Gray egy 2013-mas felmérése szerint például különösen a nők esetében a technológia nem képes pótolni a fizikai jelenlétet egy családi válság esetén, sőt, csak erősíti az elszakítottság érzését” - írta Dr. Marc Scully.
Az is kiderült, hogy a családtagok állandó kapcsolattartási lehetősége önmagában megterhelő lehet, amennyiben saját érzelmeikre és küzdelmeikre emlékeztetik a külföldön élőket.
Különösen igaz ez akkor, amikor valamilyen mély családi válsággal kell szembenézni, például súlyos betegség esetén. Sok transznacionális kivándorló élhette át ezt a helyzetet a mostani járvány idején.
„Ideje lenne elismerni a járvány társadalmi és pszichológiai következményeit a külföldön élőkre és dolgozókra. Sokkal nagyobb a tét, mint egy nyaralás lemondása” – hangsúlyozta a szakember.
Kövesd a Határátkelőt az Instagrammon is!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon�Sydney �� �: Alíz #australia #ausztrália #sydney #newsouthwales
(Fotó: pixabay.com/Unsplash)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek