A nyugati társadalmak (ide sorolva a magyart is) egyik egyre égetőbb problémája az elöregedés. Egyre több az idős ember, miközben egyre kevesebb a fiatal munkavállaló. Ráadásul a korral együtt járó betegségek kiszolgáltatottá is teszik az embert, ezt az elmúlt hetekben brutális erővel vágta az arcunkba az élet. Vajon jól öregszünk-e vagy ilyen szempontból szélsőséges a kultúránk? – teszi fel a kérdést Steve összefoglalója.
Leonard Cohen itt cigaretta nélkül
„Leonard Cohen énekes-dalszerző 82 éves korában hunyt el. A New York Times szerint utolsó születésnapját egy cigarettával ünnepelte. Három évvel korábban ugyanis bejelentette, hogy 80 éves korában újra cigarettázni fog. „Ez a megfelelő kor” - magyarázta.
Dohányzásba kezdeni bármely életkorban értelmetlen. Úgy a dohányzó, mint a cigaretta füstjét másodlagosan beszívók nem csak hosszantartó, de súlyos egészségi problémákkal küszködhetnek, beleértve a fertőzéseket és az asztmát.
Ugyanakkor Leonard Cohen gesztusa felvet egy provokatív kérdést: mikor hagyjuk abba az életünket a jövőnkért élni és mikor karoljuk fel helyette a jelen örömeit?
Egyre több a 80 feletti
A XX. század kezdetén az Egyesült Államok lakosságának csupán fél százaléka múlt 80 éves. Az ipari államok a fertőző betegségekkel (mint a tüdőbaj vagy a gyermekbénulás) voltak elfoglalva. Egy csomó, a korral kapcsolatos betegséget, mint például osteoporosist, nem is tekintették betegségnek.
Ma a népességnek a 3,6 százaléka idősebb 80 évesnél, és a megvásárolandó gyógyszereken túl azt is előírják nekik, mit tehetnek és mit nem. Apropó gyógyszerek: a 65 év felettiek több mint fele öt vagy annál több gyógyszert szed.
Ezek között ugyanúgy akad orvos által felírt, mint szabadon vásárolható vagy étrendkiegészítő. Ezek nagy része nem a súlyosan szenvedők megsegítésére van, hanem arra, hogy csökkentse a jövőbeli esetleges szenvedés esélyét.
Agyvérzés, szívinfarktus, szívbaj, vesebaj, csípőtörés – a lista hosszú, és akkor még nem beszéltünk az amerikai Egészségügyi Minisztérium ambiciózus tervéről, amely 2025-re célul tűzte ki az Alzheimer-kór megelőzését.
Öregkor a XXI. században
Az öregkor a XXI. században nem más, mint a kockázat és annak csökkentése. A biztosítótársaságok kedvezményt adnak a rendszeres testedzést végzőknek és büntetik a dohányzókat.
Mikor jön el az ideje, hogy a takarékoskodás helyett a tőkénkből kezdjünk költeni? Ha úgy gondolod, hogy hamarosan meg fogsz halni, miért is ne gyújtanál rá? Miért ne állnál le a napi aszpirinnal, sztatinnal és vérnyomáscsökkentő pirulával?
Tölts több időt és pénzt a jelen örömeire, például a barátokkal elköltött vacsorákra és aggódj kevesebbet a jövő miatt.
Persze a megelőzést is túlzásba lehet vinni. Az amerikai, megelőzéssel foglalkozó munkacsoport rendszeresen felülvizsgálja az irányelveket, azt állítja, hogy egy bizonyos kor felett a megelőzés haszna már nem éri meg a vizsgálatokkal, operációkkal és az orvosságokkal járó kockázatot és bajlódást.
Az Amerikai Kardiológiai Kollégium és az Amerikai Szív Egyesület koleszterolra vonatkozó irányelve a 10 éven belül esetleg előforduló halál rizikószámításának felső határát 79 évnél húzza meg.
Hány évesek is vagyunk valójában?
Persze a kor csak egy szám, ahogyan mondani szokták. Mindenféle oldalak vannak, amelyek kiszámolják, valójában hány éves is a szervezetünk és milyen veszélye van annak, hogy mondjuk az elkövetkező fél évtől 10 évig terjedő időszakban meghalunk.
Egy ilyet a Kaliforniai Egyetem és a Harvard kutatói fejlesztettek ki, ez 19 rizikófaktort vet össze és megadja, mire számíthatunk. Fejlesztői szerint elsősorban a rosszabb állapotban lévő idősebb emberek szeretnék tudni a várható életkorukat azért, hogy rendezni tudják az egészségellátással kapcsolatos és pénzügyeiket.
Még ennél is forradalmibb a RealAge, ami abból indul ki, hogy az éveink számánál lehetünk idősebbek és fiatalabbak is. Egy algoritmus segítségével a szokásainkat és az orvosi adatokat összevetve számítja ki az „igazi” életkorunk.
Miközben egyre alaposabban próbáljuk megtervezni az életünket, azt sem szabad elfelejteni, hogy az élet egymással vetélkedő kockázatokkal jár. Amikor a szívbajt és a rákot megelőzve meghosszabbítjuk az életünket, egyúttal lehetőséget adunk más betegségeknek, például az Alzheimer-kórnak.
Más kérdés, hogy el fog jönni a nap, amikor különböző vizsgálatokkal akár az Alzheimer-kór legkorábbi tüneteit is ki lehet majd szűrni, alkalmat nyújtva az embernek arra, hogy eldöntse, meddig és hogyan akar élni. Például újrakezdje a cigarettázást…
A gyógyszer nem minden
A nyugati világ öregedéskultúrája szélsőségessé vált. Vagy egészséges vagy és mindent megteszel azért, hogy ezt fokozd, vagy haldokolsz. És mégis, ahogyan „fájni kezdenek azon helyeink, ahol régen játszottunk” (mint Leonard Cohen egyik dalában énekli), egyre inkább a jelenre akarunk koncentrálni.
Sokan panaszkodnak arra az idősek közül, hogy napjaik egyik orvostól a másikig tartanak. Kapják a gyógyszereket (nem ritkán talán feleslegesen is), ugyanakkor az egészségügy egy jó vacsorát a barátokkal nem térít.
A lényeg, hogy nem csak élni akarunk, de boldogan akarunk élni és ugyan az orvosság ennek fontos, de nem egyedüli eszköze. Sokat segítene az, ha jutna pénz a közösségeknek és az idősödés minőségén tudnánk javítani.
Az írás egy, a New York Timesban megjelent cikken alapul, melynek szerzője, Jason Karlawish orvos, a Pennsylvania Egyetem professzora.”
Kövesd a Határátkelőt az Instagrammon is!
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek