Do you speak English? Ki hitte volna, hogy ez ilyen fontos lesz? – teszi fel a kérdést Steve, akinek aztán alaposan kijutott a nyelvtanulásból az évtizedek alatt.
„Apám és anyám is három nyelven beszélt (német, francia és angol). Módos polgári családokban, a második világháború elött ez nem volt ritka.
Nem mintha ez őket az „ostrom után” valamennyire is segítette volna. Ahol nyelvtudás kellett azok többnyire tanári vagy bizalmi állások voltak. Apám könyvelő beosztottként dolgozott, anyám, mint varrónő Angyalföldön.
Tante, a komor hölgy
Nekem, mint egyetlen gyereknek, azonban már a legkorábban kellett menni nyelvet tanulni. 1950-és évek elejéről beszélünk. Még épphogy az általános iskolába kezdtem járni, de kétszer egy héten muszáj volt az utcai foci helyett privát „németre” menni a „Tante”-hoz.
Egy nyugalmazott valamikor apáca tanárnőhöz, aki a Pasaréti templom közelében lakott egy albérletben. Kb. 20 forintba kerülhetett egy óra. Nagyon nem szerettem. A Tante egy idős, feketébe öltözött hölgy volt, komor és igen szigorú. Ha a leckémet nem tudtam úgy, ahogy ő azt elvárta, bizony vonalzóval a körmömre is csapott.
Panaszkodtam is a szüleimnek. Ha a körömcsapás nem is zavarta őket, látták a problémát: az egészet szívből utáltam. Összeült a szülői tanács, menjen a fiú angolt tanulni, ez volt a határozat. Talán az jobban fog tetszeni neki.
…és Babi, a jó kedélyű
„Enter” Babi (néni), aki tökéletes ellenkezője volt a Tanténak. Egy egykori diplomata özvegye, világlátott, jó kedélyű középkorú szőke hölgy, egy dunaparti szép lakásban lakott, ahol ma a Duna Korzó található. Itt adta leckéit a 4. emeleten.
Sokat nevetett, még bele is szerethettem talán… de tény, hogy a tanulási kedvem nagyot javult. Szóval mondjuk 7 éves koromtól egészen az érettségiig privát angolra jártam, a Babi néni után jött az „Alizka” a Házmán utcában, hasonló múlttal. A tandíj persze emelkedett, ahogy minden más.
Az angoltudás előnyei a 60-as években
Az eredmény az lett, hogy tizenéves koromra aránylag jól beszéltem angolul. Kevesen voltak ilyenek. Tudásom előnyökkel járt. Le tudtam fordítani a rock and roll dalokat.
Leveleztem egypár külföldi levelezőtárssal, azok befizettek nekem az akkori slágerzene-lapokra: New Musical Express, Melody Maker, Billboard. Ezek jóvoltából kevesen voltak Budapesten nálam informáltabbak arról, hogy mi megy az angol és amcsi slágerlisták élén.
Tudtam a pletykákat Elvisről, Paul Ankáról. Ismertek a „belvárosi” fiúk, a Békaember Clubban, a Zoránéknál és az Illéséknél a Várban „fontos” emberek is kérték tanácsomat.
„Nyemeckije fasisztü zánnyáli gyerévnya na ukrajnye”
Röviden a többi nyelvről. Oroszt persze mindenki tanult. Mint tantárgyat utáltam, de visszanézve nem ártott volna a 10 év alatt rendesen megtanulni ezt a nyelvet.
Nem segített, hogy ahelyett, hogy azt tanították volna, ami kell egy orosszal való beszélgetéshez, lépten-nyomon politikát vontak bele a tanításba: „nyemeckije fasisztü zánnyáli gyerévnya na ukrajnye”, .... kortársak ismerik a folytatást. Szása Filippovról van szó.
Latint is tanultam négy évig, először (két évig) Pannonhalmán, ahol ezt igen komolyan vették, utána átjöttem a Rákócziba, ahol, nos, a latintanár egy jópofa agglegény volt, de nem szigorú.
Ezenközben külön tárgyként újra felvettem a németet is. Nyaranta többször is jártam egyedül autóstoppal Kelet-Németországban, „meghívásos” betétlappal. Hivatalosan ezzel nem adtak pénzt.
Keletnémeteket, akik Magyarországra akartak jönni, én „meghívtam” (és stikában az itt levésre pénzt adtam nekik), ők nekem ott visszaadták azt márkában. Nemsokára németül sem volt problémám. A pénz átvétele után függetlenül utaztunk, a meghívás csak a betétlap megszerzéséhez kellett.
A lengyel filmek ereje
Eljött az az idő (hatvanas évek) amikor minden dolog, ami lengyel volt nagyon népszerű lett. A filmjeik, Polanski filmje, A kés a vízben, Cybulszki, Andzsej Vajda, stb.
Nem egy film témája a hatóságok elleni harc volt. Barátaimmal együtt eljutottunk a budapesti Lengyel Házba is, ahol egy karizmatikus tanár volt… hipp-hopp, alacsony fokon már lengyelül is tudtam dumcsizni, az orosz alap sokat segített.
Ez hasznos volt Lengyelországban, mert az angol akkor még nem volt népszerű és németül nem szerettek ott beszélni, ha esetleg tudtak is. Végül is mielőtt piros útlevéllel Olaszországba mentem, (1968, megint csak autóstoppal), az Olasz Intézetben egy évig olaszt is tanultam. Itt a latin segített…
Ahol csak az angol számít
Észak-Amerikában az angoltudás jól jött. Eredményeként az érkezés utáni harmadik napon állást kaptam. Az összes többi nyelvtudást nemigen tudtam azóta sem érdemlegesen használni. Ha nem használod… lassan elfelejted.
Itt csak az angol számít, legtöbb ember nem tanul más nyelvet, ugyan az iskolákban, nálunk Kanadában megy a francia. Amcsiban meg a spanyol. De mint anno az orosznál, nemigen eredményesen tanítják.
A több nyelvet beszélők igazán kuriózumszámba mennek. A Demokrata Párt egykori elnökjelöltjét John Kerry-t ellenfelei még gyanúsnak is minősítették… tud franciául!
Gyerekeink is, mikor őket az anyanyelv tanulására kiskorukban ösztökéltük mindig ezt válaszolták: „Daddy, minek… mindenki beszél angolul”. Nem sokra mentünk. Fiatalabb fiam mára már megbánta, de késő. Képzeljétek, minket „vádol”, hogy nem voltunk kellően szigorúak!
A nyelvtanulás hiánya szerintem hozzájárul sok itteni ember relatív tudatlanságához. Nem tudják hogyan élnek máshol, sokan azt hiszik, hogy mindenütt olyan az élet, mint itt. És ha nem… hát olyannak kellene lennie!
Hiányzik belőlük az a másodlagos műveltség, ami nyelvtanulással, mint bónusz jön: hogyan beszélnek egymással a németek/franciák (nincsen tegeződés), hogyan/mikor ünneplik máshol a karácsonyt (Jézuska/Szenteste), mit esznek húsvétkor, mi történt a történelmükben?
Igen, igaz, akárhova mennek az ő nyelvük, az angol, lesz az első, amit az ottaniak megértenek, de ők maguk valahogy kevesebbet tudnak azokról az emberekről.”
Kövesd a Határátkelőt az Instagrammon is!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon"Bármerre nézel, mindenhol egy képeslapot látsz" �: @sved_otthon #sweden #svédország #ockero
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek