Szex, drogok, jachtok - aligha túlzás azt állítani, hogy a rendszerváltás óta tartó időszak talán legmocskosabb választási kampánya zajlott Magyarországon az elmúlt hetekben. Kanada is választ – hogyan zajlik mindez az észak-amerikai országban?
Kanadában idén októberben szövetségi választásokat tartanak, két nagy esélyessel, a progresszív konzervatív Andrew Scheerrel és a jelenlegi miniszterelnök liberális Justin Trudeau-val. Hogyan zajlott/zajlik ott a választási kampány? Kiderül a Juharszirup írásából.
„Ha nem olvasnám a híreket az interneten, akkor a kampány szinte észrevehetetlen lenne a mindennapokban. Kanadában ugyanis nincsenek óriásplakátok, főleg nem politikai jellegűek, kevés tehát a vizuális politikai inger. A kampány pedig hivatalosan 1 hónapig tart, ekkor lehet a közterületen reklámot elhelyezni.
2018. júniusban tartományi választások voltak Kanadában és akkor sokkal több nyomát láttam, hogy kampány van, mint manapság. (...)
Nekem egyébként az a teóriám, hogy az embereket sokkal jobban érdekli, hogy ki az, aki a városukat vezeti vagy a tartományt ahol élnek, de a szövetségi állam minden tekintetben messze van.
Fizikailag különösen, mert például British Columbiától Ottawa 4.300 km-re van, ami 43 óra vezetés. Elképesztő nagy ez az ország. (...)
Felületesen követem a magyar önkormányzati választásokat is, de többnyire elképedek, hogy milyen mélypontra jutott a magyar politika. Kamu jelöltek, hangfalas motorcsónak, bohócnak öltözött emberek, Tarlós megafonnal, Fideszes polgármesteri szexvideó, lehallgatás, stb.
Nos, verseny Kanadában is van és itt is megy az árokásás, de nem exkavátorral, hanem mondjuk csak ásóval. Persze itt is vannak piszkos húzások, mint azt a következő eset mutatja.
Justin Trudeau az 1980-as években egy bulin arabnak öltözött és befestette az arcát barnára. Akkoriban ez még elment, manapság viszont inzultusként értelmezhető. Ezt húzták elő és Trudeau megint bocsánatért esedezett. Immáron sokadjára.
Hogy mennyire zavarja az embereket, hogy a miniszterelnök közel 30 éve mit csinált azt nem tudom, de ez a téma 100%, hogy be volt készítve a kampányra és most húzták elő, hogy gyengítsék az amúgy nem túl népszerű liberális miniszterelnököt.
Lehet, hogy sikerült is, mert mielőtt ez az ügy előjött volna, a liberális és konzervatív támogatottság teljesen azonos volt, azóta viszont a konzervatívok vezetnek egy hajszállal.
De hol van ez ahhoz, hogy az országgyűlési választáson Vona Gáborral kapcsolatban azt a képet festették, hogy a Jobbik miniszterelnök jelöltje valójában muzulmán és meleg.”
A teljes írást itt találjátok, tanulságos elolvasni.
Állatok és vásárlók Amerikában
A múltkoriban már beszámoltunk arról, hogy a Modern Wander szerzője visszatért a mókuskerékbe és ismét alkalmazottnak állt Amerikában. Nem is akárhol, hanem a Petco nevű, állatokat, állateledeleket és nekik való mindenféle kiegészítőket áruló boltban. Lássuk az első időszak tapasztalatait!
„Az én feladatom a kisállatokról (is) gondoskodni, vagyis megetetni őket, kitakarítani az akváriumokat, és megbizonyosodni arról, hogy nem betegek. Nyilván nem vagyok állatorvos, igy nem tudom megállapítani, hogy ha beteg egy állat, de betegségre utaló jeleket lehet rajtuk látni. Például kevesebb táplálkozás, mozgáshiány, letargia, hasmenés.
Amikor ilyet tapasztalok, akkor hátra kell őket vinnem egy úgynevezett „Wellness room” nevű helyiségbe, ami el van zárva a vásárlók elől.
Itt tartjuk a betegnek vélt állatokat 1-2 napig, ahol megfigyeljük őket óránként, hogy esznek-e, mozognak-e rendesen, valamint van-e még hasmenés. Amennyiben ezek továbbra is fent állnak, így valamelyik dolgozó azonnal elviszi a betegnek vélt állatot az állatorvoshoz.
És, hogy milyen kisállatokat árul a Petco? Halak (a mi üzletünkben csak édesvízi halak vannak, de másik városban lehet kapni sósvízi halakat is), hüllők (kígyók, gyíkok, kaméleonok), tarantulák, egerek (kígyók etetésére, de árulunk fagyasztott egeret is), hörcsögök, csincsillák és tengeri malacok.
Árulunk még tücsköket is kicsi, közepes és nagy méretben, a gyíkok és kaméleonok etetésére. Ezeket a tücsköket 3 különböző (méretük miatt) műanyag hordóban tároljuk tojástartókkal. Amikor valaki jön venni tücsköket (napi szinten legalább 20-an jönnek), akkor a tojástartók és egy nagy tölcsér segítségével tudjuk őket összeszedni.
Ezen kívül minden hétvégén örökbefogadás is van nálunk, amikor is különböző állatmenhelyek önkéntesei hozzák be az üzletbe a cicákat, nyulakat és kutyusokat, amiket bárki örökbe fogadhat.
Valamint minden második hétvégén állatorvosi szolgáltatást is igénybe lehet venni időpont foglalása nélkül. Egyszerűen csak besétálhat bárki és igénybe veheti a szolgáltatást. Valamint található még nálunk kutyakozmetika is.
A Petco is csinál kisállat-örökbefogadást, amely a hét minden napján folyamatosan van. Nagyon sokan megveszik a halakat, hörcsögöt, tengeri malacot, majd pár nap, hét után visszahozzák őket különböző okok miatt. Sokan nem kérik vissza a pénzüket, hanem a Petcónak adományozzák a kedvencüket, igy mi pedig örökbe fogadásra kínáljuk. (...)
Hogy szeretem-e a munkámat? Azt az időt, amit az állatokkal töltök, nagyon. A nehezebb része a vásárlókkal van. Sokszor be kell állnom a pénztárba, és ilyenkor van az, hogy eszembe jut miért is szokott sok pénztáros olyan flegma és mogorva lenni.
Aki már dolgozott bármiféle ügyfélszolgálati munkakörben, annak gondolom, nem kell elmagyarázni, hogy milyen sok féle embertípus és temperamentum létezik. És igen, nagyon sokszor megtépázzák annak az idegszálait, aki segíteni próbál.
A legtöbbször az van, hogy bejönnek tanácsot kérni, hogy milyen ételt adjanak az állataiknak. A Petcóban csakis tartósítószer- és hozzáadott adalékanyagtól mentes, egészséges kutya- és macskatápot és konzervet, valamint hüllő- és kisállat eledelt adunk el.
Sok vásárló teljesen fel van háborodva, hogy miért nincs a megszokott és olcsóbb áru a polcokon és nehezen tudják megérteni, hogy ha valami egy embernek ártalmas, akkor az a szeretett kiskedvenceiknek is az lesz. Ilyenkor van az, hogy tanácsot kérnek, hogy melyiket is válasszák, de a végén sosem fogadják meg a tanácsot.
A pénztárnál fizetéskor is szoktak cifrákat alakitani, amit most nem ecsetelnék, mert nekem, mint egy állatkereskedésben dolgozónak ezt egy szép nagy mosollyal kell tolerálnom. De maradjunk annyiban, hogy kell ehhez a részhez bőven türelem.”
A teljes írást itt olvashatjátok el.
Csőtörés svájci módra
Lakásban mindenféle hibákat elhárítani mindenhol kell, és sehol sem nagy öröm. Zuzzeréknél egy helyre csőtörés figyelt be, a másodikon pukkant el valamilyen cső. A helyreállítás sem megy olyan egyszerűen…
(Fotó: Wikimedia)
„No, hívtam is a nemzeti gárdát, szétverték a házat itt-ott, mert hogy mi folyik, honnan és miért, az nem volt tudott még akkor.
Így aztán alulról-felfelé, odalett a csempe az első emeleti WC-ben, a fürdőszobában, majd a második emeleten is lett egy szíííp lyuk a mosókonyhában, estébé…
Emellé meg egy halom fejét vakargató szaki, mert istennek se derült ki, hol a probléma, az a gyökér. Vagyis a gyökere nekije. Végül tudományos módszerekkel nyomatták a csöveket, lent a kolléga meg ordítozott, hogy lát-e valami változást.
Egyszer csak látott, beköszöntött a Niagara kora, meglett a hibás cső. Azzal mákunk volt, egy kisebb átmérőjű cuccról volt szó, amit falbontás nélkül ki lehetett húzni és helyettesíteni.
Jómunkásemberek le is léptek, meg küldtek 1200 frankról számlát, meg mondták, hogy „bonsansz” a továbbiakat illetően, mert a fekete leves még csak most jött.
Miután a biztosítóval lezongoráztam a dolgokat, jöttek a falszárító szakemberek, a ház maradványait edami sajttá változtatták, szétfúrtak mindent és beinstalláltak néhány iszonyúan hangos dehumidificatort, vagy mit, amik aztán egy hónapra meghatározták a napjainkat.
Installáció közben azért egy darabig Hitetlen Tamás voltam, mert a felfedezés pontjától kiindulva egyre távolabb fúrták szét a nappali kerámia burkolatát; sajnos igazuk volt, a padlófűtés csöveit fedő porózus anyag 10 méterre is elvitte a vizet, gyakorlatilag vízfalú és padlójú házban laktunk egy ideje.
Az egy dolog, hogy tilos volt szellőztetni mielőtt elértük a 30 C meleget és 30% relatív páratartalmat, de a zaj…. Mintha egy csapat megvadított orbánviktort odakötöztek volna a mikrofonhoz!
Mindezt persze a jószomszédság alapjaira helyezkedve a szomszédok felé kidobatva, zajt és elszívott nedves levegőt illetően (másfelé nem lehet). Még jó, hogy a szomszéd öregek csak nyaralónak használják a kérójukat, így inkább nem is jöttek a környékre, mert szóltam nekik, hogy hangtámadás érte őket felőlünk.
Na, most ott tartunk, hogy gazsulálok a csempéseknek, hogy ugyan jöjjenek már kijavítani a lyukakat, de sajna most pont őszi szünet van Sajtföldén, szal mindenki el van szenvedő szerkezetben utazva.
Mellesleg meg nem tudok ikszszáz négyzetmétereket ajánlani, így valszeg nem is vagyunk prioritás; állítólag jövő héten jönnek.”
A teljes történetet itt találjátok, olvassátok el!
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek