Valami azt súgja, hogy Világpolgár írása megosztja majd a véleményeket. Tíz év Anglia után írta meg (meglehetősen sarkos) tapasztalatait a britekről, arról, hogy milyennek látja ő őket.

„Azt kérdeztétek, mit jelent a magyarság, hogyan viszonyulunk Magyarországhoz, illetve mik a tapasztalatok. Gondoltam, írok pár dolgot.

Rólam annyit, hogy lassan 15 éve élek külföldön és több helyen megfordultam. Szerintem ha elkezdenék mesélni, akkor egy egész cikksorozat jöhet össze.

Úgy gondoltam, hogy kezdjük a történetet a Brexittel, mivel ez most politikailag aktuális és érdekes lehet megérteni, amennyire emberileg meg lehet persze, a Brexit mögötti gondolkodást.

Ehhez ott kell élni. Én 10 évet éltem Angliában. Ez alatt a 10 év alatt sikerült megismernem az angolokat, ér rájöttem, hogy egy bunkó, idegengyűlölő népség. Már elnézést a jelzőkért.

Azt tudni kell, hogy én úgy jöttem el Magyarországról, hogy nagyon elegem volt az emberekből és az országból. Ez ezért lassan átértékelődött külföldi tapasztalataim során. De ehhez más oldalról is meg kellett tapasztalnom a dolgokat és az életet.

Erőltetett álkedvesség vagy kimutatott ellenszenv

Például azt mondják, hogy a magyar nagyon irigy a szomszédjára és egyebek. Ez lehet jogos valamilyen szinten, de az angolok ennél sokkal rosszabbak. Az a tipikus mindenbe magát beleártó, irigykedő, feljelentgető mentalitás, amit az ember nem is gondolna.

Azt hiszik, hogy megőrültem. :) De nem. A magyar sokkal egyenesebb. Lehet, hogy ez a másik véglet, de ha egy magyarnak nem tetszik az ember pofája, akkor elküldi a fenébe.

Az angol ezzel ellentétben nem meri nyíltan kimutatni az undorát, vagy nem is tudom. Például, hogy takarodjunk az országból. Erőltetett álkedvesség, közben meg hátba szúr.

Az angolokra nagyon jellemző, hogy van nekik egy ilyen gyarmatosításból visszamaradt felsőbbrendűségi érzésük. Alapból mindenki hülye, de ők az angolok a sztárok.

Nagy bajok lesznek bevándorlás nélkül

Meg ugye jön a sok külföldi és elveszi a munkájukat, mondják ők. Azt tudni kell, hogy nincs mit elvenni, mert Angliában kb. a takarító, meg gyári, és hasonló munkákat lehet főként megkapni.

A szóban forgó munkák, amiket elveszünk, igazából nem tetszenek az angoloknak. Ezen a ponton nagy bajok lesznek, mert az angol gazdaság a bevándorlás nélkül meghal.

Nem fognak jól kijönni a Brexitből. Gondok lesznek. Nem is értenek rendesen semmihez.

Közben Magyarországon meg kúsznak fel a bérek és az árak, erős kiegyenlítődési folyamat észlelhető. Igazából zárkózunk fel. Ezt mondjuk 15 éve meg nem mondtam volna.

Viszont ami Magyarországon élhetetlenné teszi az országot, furcsa mód, a nyugati kultúra beszivárgása és főként, de nem csak, az angolszász kultúra beszivárgása miatt van jelen. Ez nem olyan nyilvánvaló.

Tipikusan az angol üzleti kultúra agresszív, és a fogyasztó lehúzására épül. Ugye kapitalizmus, de az angol szolgáltatók állandóan túlszámláznak például. Ha rajtam múlna, én ezeket kizavarnám.

Sarkított Brexit-sztori

Ebből a háttérből érezhetők a Brexit gyökerei. Boris Johnson a miniszterelnök és vannak egyéb értelmi fogyatékos populisták, mint Nigel Farage, meg David Cameron.

Sarkítva az történt, hogy David Cameron volt miniszterelnök kitalálta, hogy megreformálja az Európai Uniót. :) Némi iróniával fogalmazok, de nagyon is ez törtent.

Genetikailag vagy kulturálisan programozott felsőbbrendűségi érzésből kifolyólag úgy gondolta, hogy Nagy-Britannia miért is járuljon hozzá az uniós terhekhez, vagy miért is tartsa be a szabályozásokat, de azért az uniós előnyök azok kellenek.

Gondolta, bekeményít és befenyíti az uniót, hogy ha nem teljesítik a brit követeléseket, akkor kilépnek. Például, hogy ők dolgozhassanak Európában, ők viszont korlátozhassák az uniós bevándorlást. Erre az unió azt válaszolta, hogy az unió pont nem erről szól. Tehát ilyen nincs.

Sok más kérdés is felmerült hasonló megközelítésben. Erre ugye David Cameron felébredt és rájött, hogy bilibe lóg a keze. Csak közben elindította a referendumot és elindult a lavina. Már nem tudta kezelni a helyzetet.

Közben nyomta a szöveget, hogy előnyös megállapodás született, stb. Mert ugye rájött, hogy ez így nem fog menni, de negyedét nem érte el annak, amit követelt.

Közben meg a Boris Johnson / Nigel Farage féle mini-Hitlerek a második világháborút megelőző Hitler-szerű populista kampányt folytattak.

Burkolt gyűlölet

Tulajdonképpen a bevándorlás és az idegengyűlölet egy sarkalatos pont. A britek burkoltan gyűlölnek minket, még akkor is, ha nem merik kimutatni. Burkoltan érezhető.

Itt eljutottunk a multikulturalizmushoz, és hogy miért van potenciálisan Orbánéknak igaza. Bár nem ez Magyarország legnagyobb problémája. Nagy-Britannia, illetve az Egyesült Királyság ugye többek között ebbe zakkan bele.

Csak azt nem veszik észre, hogy közben az indiai, meg pakisztáni bevándorlók külön városokat alapítanak (ez irónia volt), de uniós munkások ne jöjjenek.

Londonban jártam olyan környéken, ahol furcsán éreztem magam és rájöttem, miért. Én voltam az egyetlen fehér ember az utcán. A bolt ablakában meg olvasom, hogy albérlőt keresnek, de fehérek kizárva. Ez benne volt egy hirdetésben!

Londonban lassan már senki nem beszel angolul. :) Ez is irónia volt, de van benne valami. Az angolok vidékre költöztek. :) Az új belügyminiszter meg Pritil Sushil Patel. Ugye a multikulturalizmus itt van. Valaki ilyen névvel részt vesz az uniós kiválásért felelős politikában.

Miért nem vesszük be mindjárt Indiát is az Európai Unióba? Aztán meg Orbán a mumus, mert fel meri vetni ezt a problémát. Nem mintha Orbán-párti lennék, de amiben van józan logika, azt elfogadom. Nagy-Britannia bedilizett.

Ez a személyes tapasztalatom és véleményem. Persze van alapja. Mindenki utánajárhat a tényeknek és levonhatja a következtetéseket.”

(Fotó: pexels.com/wondererphotograph)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.