Brexit ide, Brexit oda, az Egyesült Királyságban még mindig rengeteg magyar él és dolgozik és nagyon sokan alighanem hosszú távra terveznek. Nagyon nem mindegy tehát nekik, mi történik majd, amikor nyugdíjba mennek. A nyugdíjakról szóló sorozatunk legújabb részében Dr. Farkas András szakértő a britet veszi górcső alá, annál is inkább, mert nagyban eltér például a némettől vagy az osztráktól.

“Az Egyesült Királyságban a nyugellátások területén hagyományosan jóval kisebb az állam szerepe, mint a kontinentális európai országokban. 

A brit állami nyugdíj (State Pension) – a szokásos európai megoldásoktól radikálisan eltérő módon – kizárólag a brit biztosítási idő éveinek számától függő átalány-nyugdíj (flat-rate pension), vagyis azonos biztosítási évszám esetén mindenkinek azonos összegű állami nyugdíj jár. 

Az állami nyugdíj összegében semmilyen módon nem tükröződik, hogy a nyugdíjas mennyit keresett vagy mennyi járulékot fizetett aktív korában. 

A foglalkoztatói nyugdíjpillérben biztosított nyugdíjszolgáltatások összege viszont a járulékalapot képező keresettől függ. 

A brit nyugdíjrendszerben rendkívül fontos szerepet játszik a nyugdíj-előtakarékosság számtalan egyéni módja is, a banki és a biztosítási megoldások széles választékával. 

Az állami nyugdíjrendszer radikális reformja 2016-ban 

A brit állami nyugdíjrendszert radikálisan átalakították 2016-ban. Aki 2016. április 6-án vagy azt követően tölti be az állami nyugdíjra jogosító életkorát, már az új rendszer szerint válik állami nyugdíjra jogosulttá. 

Az új állami nyugdíj folyó finanszírozású, járulékfizetéssel fedezett átalány-nyugdíj, vagyis az összege mindenki számára azonos, aki azonos számú biztosítási évet szerzett a brit társadalombiztosítás (National Insurance) rendszerében. 

Az új állami nyugdíj összege nem függ a keresettől, kizárólag a biztosítási évek számától

Ez magyar szemmel furcsa jellegzetessége az új brit öregségi nyugdíjrendszernek, akárcsak az, hogy a nyugdíjat heti összegben számolják. 

Az állami nyugdíjat csak az a jogosult igényelheti, aki betöltötte az állami nyugdíjra jogosító életkorát, ami 2018. novemberétől egységesen 65 év lett. 

Minden biztosított korlátozás nélkül tovább dolgozhat az állami nyugdíjra jogosító életkora betöltését követően is, miközben megszűnik a járulék (National Insurance contribution) fizetési kötelezettsége. 

Az állami nyugdíjra jogosító életkor betöltése előtt négy hónappal a jogosult igényelheti az állami nyugdíját vagy elhalaszthatja az igénylését. 

Ez utóbbi esetben nem kell tennie semmit, a nyugdíja összege a jogosító életkor betöltése utáni munkavégzés esetén 9 hetente 1%-kal nő mindaddig, amíg a nyugdíj igénylésére sor nem kerül. (Az így szerzett plusz nyugdíj az “extra State Pension”.) 

Az állami nyugdíjra jogosító életkor rendszeres emelése 

Az állami nyugdíjra jogosító életkort rendszeres időközönként, de legalább hat évente felülvizsgálják. 

Az új állami nyugdíjra jogosító életkor 2019-ben és 2020-ban havi emelkedéssel 65 évről 66 évre emelkedik, 2020. októberében éri el a 66 évet. 

Az 1961. márciusa után született személyek részére a jogosító életkor 67 évre emelkedik (2026-2028 között). 

A korábbi emelési tervek szerint az 1977. márciusa után született személyek részére csak 2044-2046 között emelkedett volna a jogosító életkor 68 évre, de ezt az emelést előrehozhatják a demográfiai fejlemények – főként a várható élettartam növekedése -  miatt.  

Így a jogosító életkor már 2037-2039 között 69 évre emelkedhet (korábban ezt 2048 utánra tervezték), majd 2057-től 70 évre nőhet – vagyis az 1987 után született évjáratok már csak 70 éves koruk betöltésével igényelhetnék az állami nyugdíjat. 

Az életkor emelésének vezérlő elve, hogy az Egyesült Királyságban a 20 éves kortól mért felnőtt életkor legfeljebb egyharmadát töltsék nyugdíjban az emberek (longevity link). 

Az új állami nyugdíjra jogosító életkorát minden érintettnek célszerű ellenőriznie a brit hatósági “State Pension age” kalkulátorral. 

Az új állami nyugdíj minimális és maximális időfeltétele 

Az új állami nyugdíj feltétele, hogy a nyugdíjigénylő legalább 10 év, legfeljebb 35 év biztosítási időtartamot szerezzen akár járulékfizetéssel, akár jóváírások révén. (A 2016 előtt szerzett jogosultságokat maradéktalanul átvezették az új rendszerbe.) 

Az új állami nyugdíj a maximális értékét 35 biztosítási év alapján éri el. 

2019. ápilis 6-ától ez az összeg heti 168,60 fontra emelkedett. 

A brit National Insurance rendszerében biztosítási időt kötelező és önkéntes járulékfizetéssel vagy jóváírással lehet szerezni, ez utóbbi jár egyebek között a munkanélküliség, a keresőképtelenség, a gyermeknevelés és a hozzátartozó ápolása meghatározott tartama alatt. 

Ha valaki 10 évnél rövidebb biztosítási időt szerzett, akkor nem jogosult az új brit állami nyugdíjra. Természetesen a nemzetközi nyugdíjmegállapítás során figyelembe vehetik a 10 évnél rövidebb tartamú biztosítási időtartamot is a pro rata (időarányos) nyugdíj számításához. 

Ha valaki 10 és 35 év közötti tartamban szerzett biztosítási időt, akkor arányosan csökkentik az új állami nyugdíj maximális összegét.  

Az arányos összeg számításának képlete: az új állami nyugdíj maximális összegét elosztják 35-tel, majd megszorozzák a 10 és 35 év közötti tartományban megszerzett biztosítási évek számával. Ha valakinek például 20 éve van, akkor a nyugdíja heti összege idén: 168,60 : 35 = 4,817 x 20 = 96,34 font lesz. 

Az új állami nyugdíj a maximális összegnél is magasabb lehet, de csak két esetben: 

- az érintett személy a korábbi kétpilléres állami nyugdíjrendszer kiegészítő pillérében annyi jogosultságot halmozott föl, amelynek az új állami nyugdíjrendszerben történő jóváírásával az új állami nyugdíj összege magasabb lett, mint a maximális összeg, ez esetben a maximális összeget meghaladó mérték mint védett összeg (protected payment) növeli ezt a maximális összeget, 

- az érintett személy az új állami nyugdíjra jogosító életkora betöltését követően a nyugdíj igénylése nélkül – deferring - tovább dolgozik, így 9 hetente 1%, évente közel 5,8% nyugdíjnövelésre (extra State Pension) szerez jogosultságot, és ennek révén a nyugdíja összege meghaladhatja az új állami nyugdíj maximális összegét. (A régi rendszerben ilyen esetben ennek majdnem a kétszerese, 10,4% volt a nyugdíjnövelés éves mértéke, mert akkor még 5 hetente járt 1% növelés: ebben is tetten érhető a brit nyugdíjrendszer szigorodása.) 

Ha valaki az EU/EGT tagállamaiban vagy Svájcban, illetve az Egyesült Királysággal kétoldalú szociális biztonsági megállapodást kötött államban is szerzett biztosítási/szolgálati időtartamokat, a brit új állami nyugdíjra való jogosultságához ezek az időtartamok is beszámítanak, ha a brit rendszerben kevesebb, mint 10 év biztosítási időt szerzett. 

Az új állami nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez vagy a maximális összeg eléréséhez önkéntes járulékfizetésre is lehetőség van (Class 2 vagy Class 3 National Insurance contribution). 

2019. április 5-ét követően az önkéntes járulék mértéke magasabb lehet (higher rate provision). 

Az új állami nyugdíja aktuális összegéről minden biztosított bármikor tájékoztatást (State Pension statement) kérhet. A tájékoztatás tartalmazza, hogy

- aktuálisan milyen összegű új állami nyugdíjra jogosult (State Pension forecast),

- mikor igényelheti az új állami nyugdíját (mi az állami nyugdíjra jogosító életkora, State Pension age),

- hogyan növelheti a nyugdíja összegét (ha erre lehetősége van) 

A foglalkoztatói nyugdíjpillér 

Az új állami nyugdíjpilléren kívül az önkéntes foglalkoztatói nyugdíjpillér szerepe hatalmas az Egyesült Királyságban. 

Ezek két fő fajtája

- a járadék-meghatározott (Defined Benefit, DB) nyugdíj - ez esetben a nyugdíjszolgáltatás a jogosult által elért életpálya átlagkeresete vagy az utolsó keresete meghatározott százaléka lehet, vagy

- a járulék-meghatározott (Defined Contribution, DC) nyugdíj - ez esetben a nyugdíjszolgáltatás a jogosult és munkáltatója által befizetett tagi hozzájárulásoktól, kiegészítésektől, a befektetési hozamtól és az állami támogatás összegétől függ. 

Minden alkalmazott, aki 22 évesnél idősebb. de még nem töltötte be az új állami nyugdíjra jogosító életkorát, valamint az éves keresete legalább 10 ezer font,  automatikusan tagja lesz a munkáltatója által működtetett foglalkoztatói nyugdíjszervezetnek (auto-enrolment), amelyből kívánsága szerint kiléphet, ha akar (opt-out). 

Ha a kilépés mellett döntene, akkor kétféle privátnyugdíj-megoldás közül választhat: 

- elindít egy nyugdíjcélú előtakarékossági programot (Self-Investment Personal Pension, SIPP)

vagy

- elindít egy élethossziglani személyes megtakarítási számlát (Lifetime Individual Savings Account, LISA). A LISA számlán évente legfeljebb négyezer font fektethető be nyugdíjcélra, viszont a magánszemély által befizetett összeget a brit állam 25%-kal, de legfeljebb évi ezer font bónusszal kiegészíti. A LISA megtakarítás az első lakás vásárlására is felhasználható. Nyugdíjcélra 60 éves kor betöltésével vehető igénybe a számlán felgyűlt összeg. Korábbi igénybevétel esetén 25% díjat kell fizetni (vagyis az állami bónusz összegét vissza kell fizetni). 

A foglalkoztatói nyugdíjpillérek mellett szóló legerősebb érv, hogy mindegyikben hozzájárul a munkáltató is az alkalmazottja nyugdíj-előtakarékosságához. Ilyen hozzájárulás nincs a privátnyugdíj-programok esetében. 

A munkáltatói hozzájárulás minimális mértéke 2019. április 6-ától a kereset minimum 3%-a. A munkáltató természetesen ennél magasabb mértéket is választhat. A munkavállalónak 2019- április 6-ától minimum a keresete 5%-át kell a foglalkoztatói nyugdíjszervezetben vezetett számlájára utalnia. 

A privátnyugdíj 

Harmadik pillérként szintén hatalmas szerepet játszanak az Egyesült Királyságban a különféle banki és biztosítói privátnyugdíj-megoldások, amelyek közül több verziót az állam is jelentős mértékben támogat. 

Az érintett magyar munkavállalók tengernyi IFA (Independent Financial Advisor) irodához fordulhatnak. 

Kiegyenlítő nyugdíjjóváírás (Pension Credit) 

A kiegyenlítő nyugdíjjóváírás a brit rendszerben a kis jövedelmű nyugdíjasok részére járó adómentes top-up (a nyugdíjas tényleges jövedelme és a megélhetési küszöbérték közötti különbséget kitöltő) támogatás, amelynek két összetevője volt (garantált minimum jövedelemig járó jóváírás, megtakarítási jóváírás), de az állami nyugdíjra jogosító életkorukat 2016. április 6. után betöltő személyek már csak a garantált jóváírást igényelhetik. 

2019 április 6-ától az egyedülálló nyugdíjas garantált minimum heti jövedelmi szintje 167,25 font, párok esetében 255,25 font.

Ha az érintett nyugdíjas összes jövedelme (nyugdíj és egyéb jövedelem) nem éri el a minimális heti jövedelmi szintet, akkor a jövedelmét ki kell egészíteni erre a minimális szintre. 

További nyugdíjjóváírás igényelhető

- rokkantság esetén,

- családtag ápolása esetén,

- bizonyos lakhatási költségek viselése (pl. jelzáloghitel törlesztése) esetén. 

A kiegyenlítő jóváírást az erre jogosító életkor betöltését követően lehet kérni, ez nők és férfiak esetében egyaránt megegyezett a nők állami nyugdíjra jogosító életkorával, miután azonban a nők és a férfiak állami nyugdíjra jogosító életkora tavaly novemberben már egységessé vált, e megkülönböztetésnek idén már nincs jelentősége. A kérelmet legkorábban négy hónappal a jogosító életkor betöltése előtt lehet benyújtani.

2019. május 15-től azok a párok, amelyeknek valamelyik tagja még nem töltötte be az új állami nyugdíjra jogosító életkorát, már nem igényelhetnek együttesen kiegészítő nyugdíj-jóváírást (Pension Credit), mint korábban, hanem ilyen esetben a Universal Credit nevű ellátás iránti igényt terjeszthetik elő. Pension Credit tehát csak akkor lesz igényelhető ilyen párok esetében, ha már mindketten betöltötték az új állami nyugdíjra jogosító életkorukat. 

A brit nyugdíjrendszer részletes elemzését és a brit nyugdíjügyintézéshez szükséges tudnivalókat a szerző oldalán olvashatjátok. 

(Fotó: pixabay.com/gregmontani)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.