Nem történt hatalmas meglepetés kedden este Londonban, amennyiben a brit parlament alsóháza nem szavazta meg a Brexit feltételrendszerét rögzítő 585 oldalas megállapodást. Illetve ha történt meglepetés, az az elutasítás aránya volt, közel 100 éve nem szenvedett ekkora vereséget kormány a brit parlamentben. Milyen forgatókönyvek következhetnek most és mi lesz a szigetországban élő magyarokkal?

A várakozásoknak megfelelően, ám a várakozásokhoz képest is hatalmas arányban utasított el a brit parlament alsóháza kedd este a brit uniós tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodást. 

A tervezet mellett 202, ellene 432 képviselő szavazott, ami brutálisan, közel 100 éve nem látott nagy különbség. Nem csoda, hogy az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn azon melegében bejelentette, hogy szerdán bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. 

Ezt Theresa May sem utasította el, ám a helyzet fonák voltát jelzi, hogy miközben a konzervatívok egy jó része nemmel szavazott a Brexit-tervezetre, ugyanők eléggé fáznak egy munkáspárti kormánytól, tehát a bizalmatlansági indítvány kimenetele egyáltalán nem biztos. 

Sokat elárult már a szavazás előtt a helyzetről, hogy a kilépési megállapodásról a londoni alsóháznak az eredeti menetrend alapján már tavaly december 11-én szavaznia kellett volna, ám Theresa May miniszterelnök nem merte megkockáztatni a voksolást, inkább januárra halasztotta az egészet (nem járt vele jobban…). 

Egy hónapja reménytelennek tűnt az egyezmény elfogadása és a helyzet ugye mostanra sem változott, ami nem csoda, hiszen az ír-északír határellenőrzés elkerülésére szolgáló tartalékmegoldással kapcsolatos súlyos nézeteltérések sem enyhültek. 

Theresa May az utóbbi napokban még futott egy nagyot az Európai Uniónál és a brit parlamenti képviselők körében is, emellett hétfőn kijelentette, hogy szerinte az egyezmény leszavazásának a megállapodás nélküli Brexitnél is nagyobb valószínűségű következménye lenne egy olyan mértékű „parlamenti bénultság”, amely a Brexit elmaradásának kockázatával járna, de ezzel sem ment sokra.

Lássuk (a BBC összeállítása nyomán), a kedd esti voksolás után milyen forgatókönyvek léphetnek életbe! 

#1 Nincs megállapodás 

Ha minden így marad, ahogy van, akkor alaphelyzetben ez azt jelenti, hogy egy megállapodás nélküli Brexit lép életbe március 29-én. A törvény elfogadva, az EU aligha tesz majd komoly engedményt, míg a brit kormány addig hozhat pár intézkedést a helyzetet enyhítendő, de még ez sem alapvetően szükséges. 

A megállapodás nélküli Brexittel elégedetlen képviselők január 8-án már hoztak egy jórészt szimbolikus döntést, aminek részeként például korlátoznák a kormány adóemelési lehetőségeit. Nyilván a kabinet ezt valamilyen módon meg tudja kerülni, ha akarja, de a lépés jól jelzi, hogy a képviselők többsége nem akar megállapodás nélkül kilépni az Európai Unióból. 

Ha minden kötél szakad akár még bizalmatlansági indítványt is benyújthatnak a kormány ellen – erről majd később. 

#2 A megállapodás újratárgyalása 

A kisebb javítgatások ebben az esetben már nem lennének elegendőek, alapjaiban kellene újratárgyalni az egész megállapodást (ezt ugye jó két év alatt sem sikerült…), és ez szinte biztosan a kilépés elhalasztását vonná maga után. 

Ehhez két lépés szükséges a BBC szerint. Az egyik, hogy az Egyesült Királyságnak hivatalosan kérnie kellene az Európai Uniót a halasztásra. Ezt az Európai Tanácsnak (ez tömöríti ugye az EU állam- és kormányfőit) is meg kell szavaznia. 

A másik, hogy ugyanígy szavaznia kell róla a brit alsóháznak is, hiszen meg kell változtatnia a jelenleg a kilépési törvényben meghatározott időpontot. 

#3 Parlamenti választás kiírása 

Theresa May dönthet úgy is, hogy előrehozott választást ír ki, így próbálva nagyobb politikai felhatalmazást szerezni. Nem mintha a kormányfő csak úgy kiírhatna egy új választást, de (hasonlóképpen 2017-hez) felkérheti a képviselőket, hogy szavazzanak meg egy új voksolást. 

Ehhez kétharmados többségre van szükség, a legkorábbi időpont pedig a szavazást követő 25. munkanap. A miniszterelnöknek megvan az az előnye, hogy ezen túl ő határozhatja meg a pontos dátumot. 

Más kérdés, hogy a 2017-es eredmények (akkor ugye a Konzervatív Párt elveszítette parlamenti többségét, azóta is az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt külső támogatásával kormányoz) tükrében ezt meg meri-e kockáztatni Theresa May, különösen, hogy a Munkáspárt is erősen erre a lehetőségre gyúr. 

#4 Bizalmatlansági indítvány 

Miután decemberben párton belül elbukott egy Theresa May elleni bizalmatlansági indítvány, így a konzervatívok „házon belül” egy évig nem kezdeményezhetnek újat, ám ez nem azt jelenti, hogy például a Munkáspárt (vagy akár maga Theresa May) ne állhatna bele. 

Olyannyira, hogy a legnagyobb ellenzéki erő már jelezte, hogy a keddi voksoláson elbukik a megállapodás-tervezet, akkor a maguk részéről élnek ezzel a fegyverrel. Azonban még ekkor is több variációs lehetőség van. 

Ha nem tudnak olyan kormányt összeállítani, amely 14 napon belül többséget tudna szerezni (ez lehet a jelenlegi, de egy teljesen új is), akkor előrehozott választást kell kiírni. Ezt leghamarabb 25 munkanappal későbbre lehet meghirdetni. 

Ha viszont egy kormány megkapja a képviselők többségének bizalmát, akkor nekiállhat dolgozni. 

Van egy olyan lehetőség, hogy kormányváltás történik ugyan, de marad a kisebbségi konzervatív kormány egy másik miniszterelnökkel, esetleg felállhat egy koalíciós kormány vagy egy kisebbségi másik párttal (ez nyilván a Munkáspárt lenne) külső támogatással. 

Nyilván ennek csak akkor van értelme, ha ez a bizonyos új kormány másfajta Brexitben gondolkozik, mint Theresa May.

#5 Újabb népszavazás 

Noha Theresa May többször határozottan leszögezte, hogy ellenzi, ettől elvileg még az sem kizárt, hogy újabb népszavazást írnak ki (vagy ír ki egy esetleges újonnan felálló kormány). 

Ezzel ugyanaz a probléma, mint az újratárgyalással vagy az előrehozott választással: egyszerűen lehetetlenség március 29. előtt levezényelni. Azaz kérni kell az Európai Uniótól az 50-es cikkely halasztását. 

Arról nem beszélve, hogy a brit törvények alapján nem is olyan egyszerű új referendumot kiírni, végig kell vinni a parlamenten, meg kell szavazni, olyan kérdésekben döntve, hogy például ki szavazhat és ki nem (például voksolhatnak-e a külföldön élő brit állampolgárok). 

Ha ez a törvény átmegy, még akkor is muszáj tartani egy „népszavazási periódust”, aminek a hossza minimum 22 hét (!), és még ha ezt le is lehet kicsit rövidíteni, az biztos, hogy március vége előtt ezt nem lehet lezavarni. 

#6 Egyéb következmények 

És akkor még nem beszéltünk a rengeteg egyéb lehetséges következményről. Ugyan a Konzervatív Párton belülről saját belső szabályai alapján most 12 hónapig nem kezdeményezhetnek bizalmatlansági indítványt ellene, maga Theresa May még mindig dönthet úgy, hogy lemond. 

Ekkor elindulna egy választási kampány a konzervatív párton belül, aminek a végén kineveznék az új miniszterelnököt. 

Komoly nyomás alá kerülne akkor is, ha a képviselők megszavaznak egy úgynevezett „censure motion”-t, ami olyasmi, mint a bizalmatlansági indítvány, de nem vezet kötelező érvénnyel a kormányfő lemondásához, viszont komoly politikai nyomást jelent. 

Akármi is történik a következő napokban-hetekben, egy valami tűnik biztosnak: a kaotikus helyzet folytatódása.

Mi lesz az ott élő magyarokkal?

Nos, ez az a kérdés, ami körül elég nagy a bizonytalanság, annak ellenére is, hogy Theresa May és a brit kormány többször is megígérte, hogy a szigetországban élő uniós állampolgárok jogait garantálják. Az viszont egy nagy kérdés, hogy egy megállapodás nélküli kilépés esetén mi történik. 

Szerintem ezt nagyjából még senki sem tudja biztosra, ha tippelnem kellene, akkor azt mondanám, hogy a brit gazdaságnak szüksége van az ott élő és dolgozó külföldiekre, tehát biztosan találnak majd valamilyen megoldást. Persze az nagy kérdés, hogy erre lehet-e egzisztenciát alapozni...

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.