A kanadai Torontóval folytatódik a Bemutatom a városom-sorozat (eddigi részei itt). Idegenvezetőnk Ákos lesz, aki jól körbejárja velünk a világ egyik legélhetőbb városát, rengeteg fotóval persze, mert úgy az igazi.

Mutasd be te is a városod - hova érdemes menni, mit nem szabad kihagyni, mennyire könnyű munkát találni a környéken... Írd meg és küldd el (lehetőleg fotókkal) a hataratkelo@hotmail.com címre! (Segítő kérdéseket a poszt végén találsz.)

“Ez az írás a Határátkelő blog “Bemutatom a városom” sorozatába készült. Igaz, hogy 2018. augusztus óta már nem Torontóban élünk, de úgy érzem, hogy a városban eltöltött 14 hónap ad valami alapot arra, hogy szakértsek mint idegenvezető.

Torontó évek óta előkelő helyen szerepel a legélhetőbb városok listáján. Ezt többnyire értem, de néha azért fel nem foghatom. Ha végig olvasod ezt az írást, akkor megérted, hogy mire gondolok.

Nos kedves utazó, vágjunk bele!

Magyarországról érkezve New Foundland and Labrador partjainál éred el Kanadát. Ha azt hiszed, hogy mindjárt megérkezel Torontóba, akkor tévedsz, mert még vagy 2 órát repülsz majd Kanada felett, mire végre nagyobb településeket látsz Quebec-ben. További 1 óra és átrepülsz Észak-Kelet Ontarió felett és végül a leszállás előtti fél órában már szinte nem is látsz mást, mint egybefüggően lakott területeket.

Ez már a Greater Toronto Area, itt egymást érik a városok, a legtöbb szinte vagy ténylegesen összeér. Több mint 6 millió ember lakik ezen a mindössze 7.100 négyzetkilométeres területen.

Ontarió hatalmas, összesen 1 millió km2 (ami kb. 100 Magyarország), 13 millió ember lakja, mégis a GTA-ben lakik ennek az embertömegnek közel a fele, Magyarország területének mindössze 1/13 részén. Ennek később még lesz jelentősége.

Torontó maga 2,7 millió ember otthona, ami egymillióval több embert jelent, mint Budapest lakossága, de semmi értelme összehasonlítani a két várost, mert ez egy észak-amerikai város, ami hihetetlenül különbözik bármelyik történelmi európai várostól.

A hosszú repülés után fáradt vagy, a biológiai órád szerint késő éjszaka van, de Torontóban még csak kora este van és te most szálltál le a gépről a Pearsonon Missassauga és Torontó között.

Próbálsz ébren maradni, ahogy a 4×4 sávos autópályán megyünk egyre beljebb Torontó belseje felé. Emlékszem, amikor én először láttam, hihetetlen volt az egybefüggő autótömeg az M5-ös után. Mindegy mikor jársz erre, csak az a kérdés, hogy mekkora dugóban fogsz utazni. Najó, éjszaka és kora reggel azért lehet jól haladni.

Az érkezésed napján már csak egy laza vacsora, egy hideg sör és egy puha ágy vár rád. Garantált, hogy este 8-9 fele eldőlsz, én még nézek valamit a Netflixen.

Hol érdemes enni, ami visszaadja a város ízeit és hangulatát? 

Másnap reggel nagyon korán ébredsz az időeltolódás miatt. Mire mi felkelünk, addigra már éhes vagy. Ami nekem reggel 6 óra, az neked már ebédidő. Ha megtaláltad a hűtőt, akkor remélem csak valami könnyűt ettél, mert szombat van és elmegyünk egy hagyományos dinerbe.

Nem túl korán, mert Torontóban hétvégén 9 előtt senki sem mozdul meg. Mondjuk 10 óra fele indulunk, az már brunch time. A brunch egyébként egy szent torontói dolog. A turistás helyeken megpróbálnak az ajtón kívül tudni 1 óra múlva, de ha a helyiek által látogatott helyre mész, főleg ha nagyobb társasággal, akkor egy brunch 2 óra hosszát tart.

A tipikus ételek a french toast, tükörtojás sunny side up (csak egyik oldalán sütik meg), over-easy (mindkét oldala sült), rántotta és bacon, omlett, amerikai palacsinta, kis belesütött csokidarabokkal, persze juharsziruppal.

Utána körülnézünk a belvárosban, hogy lemozogjuk a kalóriákat. A magas házak fantasztikusan néznek ki, a legtöbb helyre be lehet menni, alul tele vannak boltokkal, néhol kisebb bevásárlóközpont is akad. Hiába a sok magasház, kár felliftezni, mert csak az előterekig jutunk, az irodákba nem lehet bemenni.

Ebédre a torontóiak valamit lazát esznek, szendvics, saláta, stb. Ilyen helyeket milliót találni a belvárosban, ahol irodisták megveszik a kaját, majd a számítógép előtt elnyammogják.

Közben dolgoznak, mert sokan egy óránál is többet ingáznak egy irányba, ezért inkább lelépnek a hivatalos munkaidő végén. Az ebédidő ugyanis a hivatalos 7.5 órás munkaidőn kívül értendő. De ma szombat van, úgyhogy nem sokan vannak a belvárosban.

Ha megkérdezed a feleségem, akkor ő tuti a Chinatown-ba menne vacsorázni egy Pho-s helyre, de ez nekem nem jön be annyira. Én inkább valami olasz tésztát ennék, de ha észak-amerikai ízekre vágysz, akkor lehet egy steakhouse is (én csak nézni fogom, mert kb. 6 éve nem eszem húst), vagy szinte bármelyik helyen kapsz egy rendes hamburgert, sültkrumplival, és káposzta salátával de ne vigyük ezt túlzásba, mert nagyon rá lehet unni erre a menüre.

Torontóban a lakosok 50%-a nem itt született, hozták magukkal a kultúrájukat és a konyhájukat. MINDEN-t meg fogsz itt találni, ha kísérletezni akarsz. Vastag pénztárca nem árt, mert Torontó drága város. Brunch fejenként 20 dollár, szendvics-saláta belvárosban 12-15 dollár, vacsora egy steakhouse-ban fejenként 40-50 dollár.

Ha valami nagyon jellegzetes észak-amerikai kajára vágysz, akkor irány a Leaside, mert ott van az Adamson Barbecue. Be is ülhetsz, de ez inkább elviteles hely. 11-kor már áll a sor, ha nem sietsz, nem jut a hatalmas szmókerben készített marhaszegy.

Közepesen zsebbe nyúlós dolog, de húsevőknek kötelező. Amikor a nyáron vendégeink voltak Magyarországról, akkor egyszer ilyet ettek. Azt a nyammogást és hümmögést fel kellett volna venni.

Melyik az a hely, ahová először elviszed a városodba látogató ismerősöket? 

Az első napokban minden délután eljön a fáradsági holtpont, legalábbis amíg nem álltál át. Szóval csak lazán…

Vannak, akik megveszik a Toronto City passt, amivel az 5 legnépszerűbb turistalátványosságot lehet megnézni kedvező áron. Ezek közül a CN Towert ajánlom és a Royal Ontario Museum-ot (ROM), és ha gyermeked is van, akkor mindenképpen elmegyünk az Ontario Science Center-be is.

Ez utóbbi egy hatalmas tudományos játszóház, én kb 15x voltam már, mert van éves bérletünk. Az 5 éves gyermekünk imádja, és főleg akkor jó hely, ha kint esik vagy tél van. Persze ezt mások is tudják, úgyhogy tömeg lesz.

A Toronto City Pass-szel elmehetsz a Casa Lomába is, de nem ajánlom. Ott laktunk egy évig kőhajításra, de nagy csalódás volt, mire elmentünk megnézni. Egy milliomos kanadai épített egy középkori kastélyt Torontóban. Semmi extra.

Az utolsó City pass látványosság a Toronto Zoo. Ez a hely kint van Scarborough-ban, sokat kell autózni, plusz állítólag kevés állat és nagyon nagy terület. Én még nem voltam, csak hallottam.

Tipp: a torontói lakosok ingyen beiratkozhatnak a Toronto Library-be és ott lehet ingyen jegyet kérni a ROM-ba, a ZOO-ba, az AGO-ba (Art Gallery), a Textile Museumba vagy a Toronto History Museumba.

Nem minden branchben adnak mindenhova jegyet, ennek utána kell járni, hogy mit hol lehet kérni. A ROM és a ZOO népszerű, azért a hét adott napján nyitás előtt oda kell menni, de az AGO-ba elég könnyű jegyet szerezni és nagyon jó galéria.

Jah, ha a CN Towernél járunk, akkor a tövénél ott van a Roundhouse, ami egy régi vasúti fűtőház. Vonat már régen nem jár erre, mostanra egy drága hipszer hely lett, de itt főzik a híres Steamwhistle Pilsnert, ami Toronto signature söre. Ha előre foglaltunk időpontot, akkor megnézhetjük a főzés folyamatát, de ha csak beugrottunk, akkor is jók vagyunk egy hideg pilsnerre a CN Tower után.

Mi a három legjobb ingyenes dolog a városban? 

Ha engem kérdezel, akkor egy csomó olyan ingyenes, vagy nagyon olcsó program van Torontóban, ami ezerszer jobb, mint a fizetős látványosságok.

Tavasztól őszig bármikor érdemes kimenni a Toronto Islandsre. A komp 10 dollár alatt van, a jegy oda-vissza érvényes. A kompról a belváros FANTASZTIKUSAN néz ki. A Skyline, azaz a felhőkarcolók lenyűgözőek.

A Torontó-szigetek akár kétnapos program is lehet, van itt kis vidámpark, vitorlás kikötők, csatornák ahol lehet kajakozni, homokos strand, játszótér és splash pad a gyerekeknek.

Viszünk egy hűtőtáskát és egy mobil grillezőt és sütünk valamit. Ez is egy kanadai szokás. Mindenfelé piknik padok vannak, ha nem túl későn érkeztünk, akkor sütés közben nézhetjük a Lake Ontariót.

Szezonban nyitva vannak az öltözők, zuhanyzók, mosdók. Ezeket a helyeket a City tartja fenn, nincs használati díj. Ha mozgásra vágysz, akkor lehet akár 10 km-et is sétálni.

Sört vigyünk, mert a szigeten kb 3 helyen kapható. Jah ez igaz egész Ontarióra. Itt nem fog szembe jönni a kiskocsma a Lake Ontario partján, ahol alkoholt kapni. Arra ott vannak az engedéllyel rendelkező boltok mint az LCBO vagy a Beerstore vagy a Winerack.

Egy szép napos délelőtt kimehetünk a High Parkba is, ami Torontó Central parkja. Hétvégén korán kell érkezni, mert kevés a parkolóhely. A gyerekek pecázhatnak a Grenadier Pondban, van egy fantasztikus nagy játszótér is, lehet millió mókust látni, ha a játszótér mellett üldögélsz, akkor egészen közel jönnek és nézik, hogy mi esik le nekik.

A High Parkban van egy kis Zoo is, ingyenes és a gyerek imádják. Gyakran vannak olyan programok, amikor önkéntesek bemutatják az állatokat. Mi voltunk pl. nyulat simogatni és lámákat etetni.

A High Park közepén egy étterem is van a Grenadier Café, én nem szeretem, mert tömeg van, és túlárazott és átlagos kajákat adnak, mint a hot dog vagy hamburger.

Ha májusban jössz és éppen virágoznak a cseresznye fák a High Parkban, akkor hiába győzködnek, hogy érdemes kimenni, ne dőlj be! Bár a cserkófák tényleg szépek tavasszal, de az összes ázsiai lakos ide zarándokol és ISZONYÚ tömeg van. Még hétköznap is.

Viszont bármikor szuper program egy hosszú séta a Sunnyside-on található boardwalk-on a tó mellett. A Budapest Parktól a Humber riverig csak 2 kilométer, végig a tóparton, fantasztikus kilátás. A Sunnyside-on a Gus Ryder pool pont a tó mellett van, és ingyenes a belépő, mint bármelyik Torontói community poolban, de a medence csak július-augusztusban van nyitva. (A parti sétány 7/24-es.)

A közlekedés viszont durva lesz, bárhova is megyünk Torontón belül. 10 km-re nyugodtan számolhatsz 1 órát vagy akár többet. Ugye mondtam, hogy 2,7 millió ember, a GTA-ban több, mint 6 millió. És minden évben 100.000 fővel nő a GTA-ben élők létszáma.

Ha rekkenő nyár van, akkor kimehetünk a Woodbine beach-re vagy a Scarborough Bluffhöz. Mindkettő homokos strand a Lake Ontario-n. A strandok errefele ingyenesek, mindenütt van öltöző, zuhanyzó, de büfékre ne nagyon számíts a parton. Errefele mindenki viszi a pikniktáskát és a nagy hűtőkoffert.

A képek alapján úgy számolhatsz, hogy nem lesznek sokan, de ezek a képek délelőtt készültek. Délutánra tömve lesz a strand. Ja és a víz augusztusban és szeptemberben a legmelegebb. Olyankor van amikor eléri a 19 fokot. Június-július még nem igazán fürdőzős hónap, bár ha elég meleg van hetekig, akkor ilyenkor is lehet csobbanni.

Péntek esti program javaslat a “buli negyed” és Liberty Village. A bulis helyek és éttermek a Spadina és King környékén csoportosulnak.  A Liberty Village negyed pedig a Niagara Street után kezdődik és tart mondjuk a Dufferin Street-ig.

Amikor megérkeztünk Torontóba, akkor a Liberty Village-ban laktunk egy hónapot, ez egy régi ipari rész, de most már főleg tech start-up-ok laknak errefele. Fiatalok laknak itt, egyre több a high-rise és éjszaka nagy a jövés menés, de az átalakított ipari épületek nekem bejönnek. Lásd a köv. képet, ez a régi Szőnyeggyár (Carpet Factory).

Hol érezhetjük leginkább a város történelmét? 

Hát ez Észak-Amerika, a történelem errefelé nem az erősségek közé tartozik. A belvárosban lehet még találni néhány 1900-1920 között épült épületet. Ezeket onnan ismered meg, hogy téglából készültek, nem betonból.

Javaslom, hogy egy szombaton menjünk ki az Evergreen Brickworks-be. Ez egy régi téglagyár, most biopiac és szintén hipszter hely. Mindenképpen 10 előtt érkezzünk meg, vagy különben nincs parkoló.

Ahol mi lakunk/laktunk, onnan kb 1,5 óra séta, végig egy ravine-ban, ami nagyjából vízmosást és erdőt jelent. Ez a séta kiváló Torontón belüli program, de mire oda-vissza megjárjuk, addigra hullák leszünk.

A Brickworks-ben van egy óriási poszter, hogy nézett ki régen Torontó és melyik épület épült a téglából, amit ott gyártottak. Nagyon jól bemutatja, hogy mennyit változott a város 100 év alatt.

A Brickworks egyébként jó tavaszi-őszi túrahely. Nagyon nem kell tervezni, ha látod, hogy jó idő van, akkor kiugrasz, sétálsz egyet a tavak körül, felmész a dombtetőre, ahonnan látszik a belváros. Szezonban, hétvégén a gyerekeknek mindig van valami ingyenes program a kis kertben.

Volt olyan, hogy régi-rossz számítógépeket tettek ki, néhány csavarhúzót és a gyerekek meg ott ültek és szedték szét az elektronikai hulladékot. Voltak kitéve nagyítók, amivel fadarabokat lehetett meggyújtani. Na azt én is kipróbáltam, már vagy 30 éve mikor utoljára ilyet csináltam.

Majd el felejtettem, ha már a történelemnél tartunk. Ha van kedved, akkor elmegyünk a Distillery District-be, ami a régi szeszfőzdék epicentruma. Biztosan volt ennél több főzde is, mert az USA szesztilalom idején fél Torontó whiskey-t főzött és az Ontarió tavon keresztül csempészték az árut az USA-ba, de mára csak egy kis negyed maradt meg ebből. Elég turist trap, sok a szúvenyír bolt, de azért jók a macskaköves kis utcák és a kiülős helyek.

Történelem szempontjából a Fort York is érdekes lehet, ez egy régi erőd a gyarmati múltból (én még nem voltam), de Torontón kívül szerintem sokkal jobb ilyen helyek vannak. Ezekről volt már szó a Juharszirup blogban. Pl St. Marie Among the Hurons, vagy a Discovery Harbour.

Minek hagyjunk helyet a bőröndben, azaz mit érdemes vásárolni? 

Én nem vagyon nagy híve a fogyasztói társadalomnak, úgyhogy inkább a feleségemmel kellene beszélned ebben az ügyben. Alapvetés, hogy Kanadában teljes áron semmit sem szabad megvenni. A valódi leárazásokat érdemes kihasználni, én csak így vagyok hajlandó bármit is venni.

Ha örömmel vásárolsz, akkor érdemes végigjárni a Winners boltokat. Olyan mint egy turi, de itt új és márkás ruhákat lehet kapni kedvező áron. Ezt úgy képzeld el, hogy egymás mellett lógnak a különféle márkák, a legtöbb ruhából csak 1-1 db. Káosz, de direkt csinálják, hogy úgy érezd a hosszú keresgélés után, hogy kincseket találtál. Rajtam nem fog a varázs, de sokaknak tetszik.

Ha Torontóban valami szépet akarsz látni, akkor ugorj be az Eaton Center-be, ez A bevásárló központ a belvárosban. Karácsonykor gyönyörűen feldíszítik.

Ha van kedved térdig járni a lábad, akkor javaslom a Yorkdale Mall-t. Ez az 1-es metró nyugati vonalán van, és ÓRIÁSI. Amikor először láttam, nem hittem el, hogy ekkora bevásárló központ létezik. Az árakról annyit, hogy elég magasra pozicionálják ezt a helyet.

Mennyire könnyű munkát találni a környéken? 

Torontóban sok a lehetőség, ha új kanadaiként (lásd migráns) keresett szakmád van, jól beszélsz angolul és hajlandó vagy lejjebb újrakezdeni, akkor pár hét vagy pár hónap alatt lesz munkád.

Idővel majd egyre jobb állásokra is pályázhatsz. A kanadai tapasztalatot nagyon várják, kicsit 22-es csapdája, mert hogyan szerezz tapasztalatot, ha még nem volt kanadai munkád…

A kérdés szerintem nem az, hogy lesz-e munkád, hanem az, hogy megélsz-e a jövedelmedből. Észak Amerikában a nagyvárosi élethez jó jövedelem kell. Torontóban hamar közös témát lehet találni egy vadidegennel is, ez a téma pedig a lakhatás, illetve annak a drágasága.

A lakás árak 10-15 év alatt megduplázódtak, ezért egyre többen fizetik jövedelmük egyre jelentősebb részét lakhatásra annak reménye nélkül, hogy valaha saját tudnak venni. Kemény kilátások.

Ha nem keresel elég jól ehhez az új realitáshoz, akkor kénytelen leszel egyre messzebb lakni a munkahelyedtől, és egyre több időt töltesz ingázással, ami elveszi az értelmét annak, hogy a nagyvárosban élj és dolgozz.

Milyenek a kilátások a városban?

Hogy pozitív gondolatokkal zárjam, az őrült forgalom és a lakhatási költségek ellenére kellemes élményeim vannak Torontóval kapcsolatban. Bőven van munkalehetőség, tiszta a város, sok a park, minden városi szolgáltatás, mint pl az uszodák ingyenesek, vagy nagyon kevés pénzbe kerülnek.

Egy csomó hely van a városban, ahol jó egy gyereket felnevelni, sőt olyan élményeket lehet adni neki, amit más városokban nem vagy nehéz adni (inkluzititás, kultúra, tudás, stb.).

Ennek ellenére Torontót mégis sokan ugródeszkának tarják. Egy magyar barátom mondta, hogy ő megfigyelte, hogy megjönnek a bevándorlók, 1-2-3 évig Torontóban laknak, megvetik a lábukat és utána dobbantanak, mert addigra már tudják, hogy mit szeretnének, mi a fontos nekik, tapasztalatot szereztek amivel találnak máshol is munkát és egy kisebb városban nyugodtabban élnek.

Mi is így tettünk és 14 hónap torontói tartózkodás után, elköltöztünk egy kisebb városba, ahol sok mindent megtalálunk ami Torontóban is van, de sok olyasmit is, ami ott nincsen.

Legközelebb talán bemutatom Waterloo-t, de ehhez még jobban meg kell ismernünk ezt a várost.”

Ha szívesen olvasnál még Ákostól, akkor látogass el a blogjára.

A Bemutatom a városom-sorozat sorvezetőnek szánt kérdései (tetszés szerint bővíthetők) 

Melyik az a hely, ahová először elviszed a városodba látogató ismerősöket? 

Mi a három legjobb ingyenes dolog a városban? 

Hol érdemes enni, ami visszaadja a város ízeit és hangulatát? 

Hol érezhetjük leginkább a város történelmét? 

Minek hagyjunk helyet a bőröndben, azaz mit érdemes vásárolni? 

Mennyire könnyű munkát találni a környéken? 

Milyen szolgáltatások érhetők el a városban? 

Milyen kikapcsolódási lehetőségeket nyújt az adott város (és környéke)? 

Kinek ajánlanád a várost? 

Milyen a jövőképed az adott városban?

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.