Miközben az Egyesült Államok, Ausztrália vagy éppen Új-Zéland egyre jobban szigorítja a bevándorlást, a jelek szerint Kanada éppen az ellenkező irányba mozdul. Más kérdés, hogy ezzel együtt sem olyan egyszerű munkavállalói vízumot szerezni az észak-amerikai országba.

Tessék vigyázni, az ajtók záródnak! 

Tavaly tavasszal Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya megszünteti az úgynevezett 457-es munkavállalási vízumot, és egy új rendszert vezet be helyette. A 457-es vízumot még 1990-ben kezdte alkalmazni Ausztrália, azzal a céllal, hogy jobban az országba tudja vonzani a jól képzett szakembereket. 

Idővel viszont a kevésbé jól képzettek is megkapták ezt az engedélyt, emiatt az a vád érte az államot, hogy lehetővé teszi a munkaadóknak a visszaélést: nem csak a hiányszakmákban alkalmaznak külföldieket, hanem sokkal szélesebb körben, hogy olcsóbb munkaerőhöz jussanak. 

A változás lényege az lett, hogy elsősorban hazai állampolgárokat kell alkalmazni az üres állásokban, és jobb angolnyelv-tudást, valamint szakmai képzettséget követelnek meg a külföldi munkavállalóktól. (További részleteket itt olvashatsz a témáról.) 

Az ausztrál bejelentés gyakorlatilag alig pár órával azután történt, hogy Donald Trump amerikai elnök is meghirdette a bevándorlást korlátozó elképzeléseit, és hasonlóképpen járt el Új-Zéland is tavaly áprilisban. 

Ezekben az országokban tehát úgy tűnik, ha nem is zárulnak be teljesen az ajtók, alaposan behajtották őket, márpedig így kevesebb ember tud majd munkát vállalni és letelepedni. 

Ráadásul nem csak bejutni lesz nehezebb, azok is kellemetlen meglepetésekkel szembesülhetnek, akik már jó ideje ott élnek. Én ismerek olyan magyar párt, akik közel tíz éve élnek az Egyesült Államokban H1B-vízummal és most erősen rezeg alattuk a léc, könnyen lehet, hogy hamarosan el kell hagyniuk az országot, amikor lejár a vízum. 

„Az egész világom a feje tetejére állt” 

Az ír Siobhán Young Ausztráliában járt úgy, hogy 9 év kintlét után 28 napot kapott arra, hogy elhagyja az országot. Amikor szembesült a határozattal, az saját bevallása szerint élete legrosszabb pillanata volt. 

Többször is megpróbált ugyan munkáltatói szponzorációt szerezni, és ahol lehetett, jogilag is megtámadta a határozatot (több ezer dollárt költve a folyamatra), de nem járt sikerrel. 

„Az egész világom a feje tetejére állt” – mesélte az Irish Timesnak milyen volt, amikor rájött, haza kell költöznie. 

Útközben viszont történt vele valami. Úgy gondolta, megáll egy kicsit Észak-Amerikában, hogy kipihenje a sokkot. Így jutott el a kanadai Vancouverbe, ami első pillantásra megtetszett neki. 

Amikor hazaért, azonnal nekiállt szétnézni, hogyan juthatna ki Kanadába, végül az International Experience Canada (IEC) keretein belül tudott szerezni egy kétéves vízumot. 

Miután megérkezett, pár hónap alatt saját vállalkozásba kezdett, ír rágcsálnivalókat szállított vancouveri bárokba és üzletekbe. Erre Ausztráliában a vízumkorlátozás miatt nem lett volna lehetősége. 

Kanada várja a határátkelőket, de… 

Az észak-amerikai ország 2020 végéig közel egymillió új állandó lakost vár – jelentette be még novemberben az ország bevándorlási minisztere, a szomáliai szülőktől származó Ahmed Hussen. 

A politikus szerint ez Kanada közelmúltjának leginkább ambiciózus bevándorlási programja, és „komoly befektetést jelent az ország fejlődésébe”. 

Mielőtt azonban nekiállnátok csomagolni, a dolog persze nem olyan egyszerű. A várt érkezők többsége gazdasági bevándorló lesz, akiket a tapasztalatuk, a végzettségük, nyelvtudásuk, és még jó pár feltétel alapján választanak ki. 

Csak hogy világos legyen: ismerek olyan, kanadai bevándorlással próbálkozó, magasan képzett, de már 40 fölött járó, többgyerekes párt, akik kifejezetten jól beszélnek angolul, mégis a koruk miatt erősen kérdéses, hogy egyáltalán fel tudnak-e kerülni arra a listára, amiről aztán Kanada majd választ. 

Ha viszont valaki bekerült, az megnyitja az ajtókat a családtagok előtt is, hiszen a szponzorprogram értelmében nem csak a házastársak, de a szülők, nagyszülők, vagy a kiskorú gyermekek is mehetnek. 

Mi lesz a jövő? 

Ha a jelenleg is kormányzó liberálisok nyerik a következő választás (amire elég jó esély van), akkor a programot tovább bővíthetik a következő évtizedben, hiszen a jelenlegi kormánypárt erősen bevándorláspárti (nyilván a fent említett meglehetősen szigorú keretek között). 

Ha a jelenleg ellenzéki konzervatívok győznek, az sem jelent feltétlenül szigorítást, olyannyira nem, hogy amikor a jobboldal volt hatalmon 2006 és 2015 között, akkor is folyamatosan, évi negyedmillióval nőtt a bevándorlás szintje – hívta fel a figyelmet Hugo O’Doherty, a Moving2Canada szerkesztője. 

Amikor a konzervatívok tavaly elnököt választottak, az egyetlen bevándorlásellenes jelölt a szavazatok 7 százalékát megszerezve nagyjából a fasor végén végzett. 

Ha van vita a bevándorlásról (márpedig van), akkor az inkább a részleteken zajlik, mintsem az alapelven, azaz abban nagyjából közmegegyezés van a nagy pártok között, hogy a külföldi munkaerőre szükség van. 

Persze magyarként fel kell készülni a nehézségekre, hiszen messze nem vagyunk olyan kivételezett helyzetben, mint például az írek (ha már ilyen példát hoztam fel), és nagyon komoly elhatározást és elég sok pénzt is kíván az, ha valaki Kanadába szeretne költözni. 

És akkor arról még nem beszéltünk, hogy ezzel csak a lehetősége teremtődik meg a munkavállalásnak, amit az Unió tagjaként ingyen és bérmentve megkapunk Európában.

HÍRMONDÓ 

Kórházi koszt Magyarországon és külföldön 

Aki volt már kórházban Magyarországon, mi több, bent is kellett töltenie pár napot (esetleg volt már hozzátartozója, barátja ilyen helyzetben), az biztosan szembesült már a magyar kórházi koszt csodájával. Mi a helyzet külföldön? – összehasonlító képgaléria. 

Bajok vannak a gyerekek külföldre vitelével 

Egyre több gyereket visznek jogellenesen külföldre, a sok hiányosság és bizonytalanság miatt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerint felül kellene vizsgálni az ezzel kapcsolatos szabályozást. 

Tényleg drágább külföldön az élet? 

Ha szigorúan csak az árakat vesszük, akkor a lakhatás és a szolgáltatások terén nyilvánvalóan többet kell költeni egy nyugat-európai országban, mint Magyarországon. De mi a helyzet akkor, ha összevetjük a fizetésekkel is? 

(Fotó: pixabay.com/Kai_Vogel)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.