Ha azt írom, Belfast, akkor a legtöbb embernek még ma is egy etnikai, vallási és mindenféle konfliktusokkal terhelt, finoman szólva sem túl biztonságos város jut az eszébe. Pedig a mai Belfast nagyon messze van a két évtizeddel ezelőttitől, olyannyira, hogy nyugodtan London olcsóbb, és sok szempontból élhetőbb alternatívájának is tekinthető.

Belfast elmúlt 20 éve ugyanis egy csodálatos átalakulás története, melynek során egy (polgár)háborús övezetből technológiai központtá, egy felettébb élhető és (nem utolsósorban) nem is drága várossá nőtte ki magát. 

Nem csoda, hogy a rengeteg munkalehetőség és az ebből adódó egészen magas életszínvonal sok britet és (ami a mi szempontunkból még érdekesebb) külföldit vonz a városba. 

A mai Belfast nagyon messze van az 1980-as és 1990-es évek városától, ami akkoriban elsősorban a különböző utcai harcok, megmozdulások, a rendőri és katonai ellenőrző pontok és az utcai barikádok miatt került be a hírekbe. 

Az 1998-ban megkötött Nagypénteki Megállapodás (Good Friday Agreement) ugyanis gyakorlatilag véget vetett egy 30 éves konfliktussorozatnak (már amennyire egyetlen megállapodás képes véget vetni évtizedek gyűlölködésének). 

Ennek jövőre lesz 20 éve, ami azt jelenti, hogy azóta felnőtt egy generáció, akinek mindez már szerencsére történelem. A régióban élő 1,8 millió embert pedig jobban érdekli a jövő, mint a múlt. 

Fizetések 

Annál is inkább, mert a városban rengeteg multi (például a Baker McKenzie, a PwC vagy a Deloitte) telepedett meg köszönhetően az alacsony működési költségeknek. 

A fizetések persze nem olyan magasak, mint Londonban, de (mint majd látjuk) a megélhetési költségekhez képest a különbség nem is olyan vészes. Az átlagos éves fizetés Belfast környékén a második leglendületesebben emelkedő az egész Egyesült Királyságban, de még így is csak 26 ezer font. 

Ez alacsonyabb, mint a brit országos átlag (28 ezer font), és közel harmadával kevesebb, mint amit Londonban lehet megkeresni (35 ezer font), csakhogy a megélhetési költségek is egészen mások. 

Lakásbérlés 

Minket a multik költségvetésénél ugyanis nyilván jobban érdekel az egyéné, azaz hogy mibe kerül a megélhetés Belfastban. A dallamos nevű Isis Dela Pena Palamine három éve költözött a svédországi Malmöből az észak-ír nagyvárosba, ahol séfként dolgozik egy étteremben. 

„Ami az élelmiszereket és a lakhatást illeti, Belfast nagyon olcsó. Egy kéthálószobás házban élünk, amit havi 425 fontért bérelünk. Svédországban egy lakásért fizetnénk 600 fontot” – mesélte a BBC-nek. 

Londonhoz képest pláne elképesztő különbségek vannak az ingatlanbérlés terén. A Numbeo adatai szerint átlagosan harmadannyiért bérelhetünk lakást Belfastban, mint a brit fővárosban. 

Egy egyhálószobás belvárosi lakás Belfastban átlagosan 522 font, Londonban 1663 font, ugyanez három hálószoba esetén már 886 és 3065 font, ami azért nagyon nem mindegy. 

Kijjebb menve sem más a helyzet, a külvárosban Belfastban 390 fontért bérelhetünk egyhálószobás lakást, ugyanezért Londonban 1179 fontot kell fizetni. Ha pedig kicsit kényelmesebben lennénk három hálóval, az Belfastban 650 fontba, Londonban 1959 fontba kerül. 

A határátkelőket első körben talán kevéssé érinti, de azért érdemes megjegyezni, hogy az Észak-Ír Statisztikai és Kutató Ügynökség adatai szerint az átlagos házár Belfastban 128 650 font, ami a londoni 489 ezer fontos átlaghoz képest brutálisan olcsó (utóbbi a brit statisztikai hivatal adata). 

Rezsi és egyebek 

A megélhetési költségek viszonylag alacsonyak, bár a közüzemi számlák elég magasak, elsősorban azért, mert Észak-Írország az energiaszükségletét jórészt importból fedezi. 

Vannak, akik szerint az éttermek is meglehetősen drágák (érdekes módon a londoni és New York-i expatok állítják ezt), de a választék folyamatosan nő, így azért mindenki megtalálja a pénztárcájának megfelelő helyet. 

Mielőtt azonban rátérnék a szórakozási lehetőségekre, lássuk a hétköznapok költségeit, ebben az esetben is Londonnal összehasonlítva, ha már a címben ezt ígértem. 

Élelmiszerek 

Ami az élelmiszereket illeti, érdekes kettősséget fedezhetünk fel. A legtöbb élelmiszer Londonban drágább, méghozzá nem is kevéssel. A tojás (22 százalék), a sajt (35), a csirkemell (13), a marhahús (33), a sör és a bor (33-33 százalék) mind többe kerül a brit fővárosban, mint Belfastban. 

Ugyanakkor vannak olyan tételek, melyekért Észak-Írországban kell többet fizetni. Ilyen a rizs (25 százalék), krumpli (16), hagyma (24), palackozott víz (7 százalék). 

Közlekedés 

Ami a közlekedést illeti, annak minden formája drágább Londonban, a különbség annyi, hogy van, ami brutálisan, van, ami csak kicsit. Ez alól egyetlen kivétel az üzemanyag, ami nagyjából ugyanannyiba kerül (persze minden attól is függ, hol veszi az ember). 

A legnagyobb különbség a bérletek árában van (142 százalék, azaz több, mint a duplájába kerül Londonban, mint Belfastban), és a taxi kilométerenkénti tarifája (ami több mint négyszer annyi délen, mint az észak-ír városban). 

Szórakozás 

A város (külföldiek számára is) egyik legvonzóbb része a Titanic Quarter (a név nem véletlen, a közeli hajógyárban épült a Titanic) névre keresztelt, közvetlenül a gazdasági válság beütése előtt épült apartmannegyed (a nyitóképen ennek egy részlete látható), és a Cathedral Quarter, ahol régi raktárépületekből átalakított bárok és éttermek várják a szórakozni vágyókat. 

Szintén népszerű az egyetemi negyed (University Quarter), ami etnikai szempontból is az egyik leginkább változatos környék a Queen’s University miatt. 

Persze Belfast azért nem London, sokkal kisebb város a maga 115 négyzetkilométerével (csak összehasonlításként, Budapest belterülete 525, Londoné 1572 km2), és még a külvárosokkal együtt sem élnek ott 600 ezren. 

Magyarán nem olyan nagy gond, ha az ember kicsit kijjebb lakik, viszonylag könnyen elérhető minden. 

Gyerekkel is jó hely 

És kifejezetten jó hely gyerekes családoknak, legalábbis tapasztalatból ezt állítja a japán Shizuko Luke, aki immár 11 éve költözött Hiogóból Belfastba és két fiút nevel. 

„Nagyszerű hely családok számára, az észak-ír oktatási rendszer kifejezetten magas színvonalú, rengeteg jó középiskolával” – vélte. 

Az alacsony költségek nem csak a nagy cégeket, hanem kisebb vállalkozásokat is Belfastba vonzanak. Ronan Cunningham négy éve él itt, ahol szoftver start-upot indított, miután az Egyesült Államokban 20 évig dolgozott a Boeingnél. 

„Sem Dublinban, sem Londonban nem tudnám ezt csinálni. A hozzánk hasonló vállalkozók az elején jóval alacsonyabb pénzekért dolgoznak, de ezzel együtt is jó színvonalon élünk Belfastban” – mondta, hozzátéve, hogy a város kulturális szempontból is folyamatosan fejlődik. 

Mindez szép és jó persze, az egyetlen (nem is olyan apró) probléma, hogy az Egyesült Királyság részeként Belfast ugyanúgy része a Brexitnek, mint az ország többi része. 

Ezzel együtt is, ha valaki úgy érzi, belevágna egy nagy-britanniai kalandba, akkor szerintem érdemes kicsit Londonon túlra is tekinteni - és elgondolkodni akár Belfaston.

HÍRMONDÓ

Vendéglátós munkák szerte Európában

A vendéglátóipar sok határátkelő számára jelenti a kezdő lépést a külföldi munkavállalásban, persze a tapasztaltabb szakembereknek komoly karriert is jelenthet. A mai válogatásban mindkét csoport talál majd magának megfelelő lehetőséget.

Ralph Fiennes szerb állampolgár lett 

Úgy tűnik, a kettős állampolgárokká váló sztárok napjait éljük, hiszen nem sokkal Colin Firth után Ralph Fiennes is azzá lett, igaz, nagyon nem ugyanolyan indokkal. 

„Ez szívszorító!” 

„Csak abban bízhatok, hogy túl fog ezen a fázison jutni a nemzetünk, de sajnos úgy tűnik, a dolgok először csak még rosszabbak lesznek, mielőtt jobbra fordulnának.” 

Mi lesz azokkal, akik a Brexit után érkeznek Nagy-Britanniába? 

A kilépési tárgyalásokért felelős miniszter azt mondta, azoknak a külföldi EU-munkavállalóknak, akik a brit kormány által az EU-tagság megszűnése után tervezett kétévi átmeneti időszakban érkeznek Nagy-Britanniába, várhatóan lesz kötelezettségük. 

Jöhet a diplomás bérminimum? 

Legalábbis ezt javasolja a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) a kormánynak. A kérdés csak az, mekkora lenne a mértéke, de erre is van javaslat.

(Fotó: pixabay.com/Marboon)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.