Mit tehet az ember ezekben a Brexittel sújtott időkben, ha angolul beszél és szeretne külföldre menni, de inkább kihagyná Nagy-Britanniát, mert hát ugye ki tudja…? Első kézenfekvő megoldásnak ott van Írország, ahol a nyelv stimmel, uniós tagság stimmel, szóval elvileg mehetünk (másik egyre népszerűbb lehetőség Hollandia, de erről talán majd máskor). A kérdés csak az, hogyan viszonyulnak egymáshoz a londoni és dublini árak, és persze a fizetések.

London egy igazi, zsúfolt, nyüzsgő nagyváros, annak minden előnyével és hátrányával. A hátrányok közül mindjárt érdemes kiemelni a legtöbbek számára meglehetősen hosszadalmas napi utazást munkába és onnan haza, na és persze az oly sokszor emlegetett, csillagászati lakbéreket. 

(A plusz oldalon persze ugyanúgy meg lehet említeni a nyüzsgést, akinek ez fontos, illetve azt, hogy valamilyen munkát azért szinte biztosan lehet találni.) 

A helyzet ugyanakkor úgy áll, hogy a dublini lakásbérleti díjak is alaposan nekilódultak az utóbbi időszakban. Az Irish Times összeállításának beszámoló, ír származású Laura Tully 12 éve él Londonban, és úgy vélte, a dublini „őrült árakat” semmi sem indokolja. Csakhogy a fővároson kívül sokkal rosszabbak a munkalehetőségek, ami sokat megmagyaráz. 

Ami a konkrét árakat illeti, egy egyhálószobás lakás Dublin központjában 1300 euró (ebben a posztban kivételesen a jobb összehasonlíthatóság kedvéért átváltom forintra az árakat, ez lesz a közös nevező az euró és a font között – HÁ), ami 399 ezer forint. 

Ezzel szemben egy kéthálószobás, de bútorozatlan lakás Londonban átlagosan 1950 font, ami 661 ezer forint. (Egyébként rákerestem, egyhálószobás központi elhelyezkedésű londoni lakás is nagyságrendileg ennyibe kerül.) Ez azért elég nagy különbség. 

Utazás 

Nem csoda, hogy London esetében egyre többen döntenek úgy, hogy kijjebb költöznek és onnan ingáznak be naponta a munkába. Csakhogy érdemes alaposan számolni egy ilyen döntés előtt, mert a költségek igen magasak lehetnek. 

„Kilenc hónappal ezelőtt költöztem ki Essexbe, onnan ingázom Londonba. Ez havi 430 fontba (148 ezer forintba) kerül, amiben nem csak a vonatbérlet, de a londoni közlekedés is benne van. Amikor Londonban éltem, akkor havonta 130 font (44 ezer forint) volt a tömegközlekedés, de ezt a munkaadóm fizette” – mondta Laura Tully. 

A különbség tehát 300 font havonta, plusz a rengeteg, utazással töltött idő – ezt kell figyelembe venni, amikor az ember lakást keres Londonon kívül. 

Ez hangsúlyozta az üzleti szférában dolgozó Shane Hickey is, aki tíz év Írország után költözött vissza Londonba. Az ő tanácsa: lakni a harmadik zónában érdemes, és meg kell próbálni nem az elsőben dolgozni. 

„Eljön egy bizonyos pont, amikor a vonatbérlet már olyan drága, hogy többe kerül, mint amennyit a lakáson megtakarít az ember. Dublin esetében ha ott akar dolgozni az ember, akkor akár egészen messzire, például Kildare-be kell kiköltözni” – vélte Shane Hickey. 

Mindenesetre egy átlagos ír háztartás 124 eurót (38 ezer forintot) költ havonta közlekedésre, ebben a jegyek / bérletek ára és az esetleges tankolás is benne van. Ami például a dublini buszjegyeket illeti, az átlagosan 2,70 euró (830 forint). 

Más kérdés, hogy mit kap ezért a pénzért az ember. A BBC eredetileg az írországi Donegalból származó újságírója, a Londonban élő Claire Brennan szerint lehet, hogy a londoni tömegközlekedés drágább, viszont ár-értékarányban jobb. 

„A havi bérletemmel annyit utazom a metrón és a buszon, amennyit akarok. Gyorsan lehet nagy távolságokat megtenni” – mondta, hozzátéve, hogy a tömegközlekedési hálózat is jó. 

A lakhatás tehát mindkét városban meglehetősen drága, bármelyiket is válasszuk, érdemes ezzel (vagy hosszas napi ingázásokkal számolni). 

A bevásárlás 

Érdekes módon az élelmiszerek és egyéb, a háztartásban szükséges termékek olcsóbbak Londonban, mint Dublinban – legalábbis az Irish Timesnak adatokat szolgáltatók szerint. 

A már említett Laura Tully például azt mondta, őt kifejezetten sokkolta, milyen keveset tudott 90 euróért vásárolni Dublinban, amikor egyszer hazautazott: „Őszintén szólva kétszer-háromszor átnéztem a blokkot. Ugyanezért az összegért itt, Londonban mondjuk az Aldiban két embernek két hétre bevásárolok” – mondta. 

Egyébként tényleg, ha valamelyik, a városok megélhetési költségeit összehasonlító oldalon (én ezt a Numbeón tettem) vetjük össze a két város árait, az jön ki, hogy a fogyasztói árak 1, az élelmiszerárak viszont 9 százalékkal olcsóbbak Londonban, mint Dublinban. 

Ha pedig valaki inkább étteremben vacsorázna, az is jobban jár Londonnal, legalábbis a dublini születésű újságíró, Niall Swan szerint, egyszerűen azért, mert sokkal nagyobb a választék, így több a viszonylag olcsó, de jó minőségű vendéglátóhely a brit fővárosban. 

Mennyi a fizetés?

Végleges verdiktet persze nem lehet mondani ebben a kérdésben sem, hiszen sok minden függ az egyes emberek prioritásaitól. Paul Knapp például Londonban született, de a gyerekei taníttatása és a családja életminősége miatt mégis Írországba költözött. 

„Egyszerűen képtelenség lett volna Londonban megélni egy tűzoltó fizetésből, ami azt jelentette, hogy másodállást kellett volna vállalnom heti 90-100 órát dolgozva” – indokolta a döntést. 

Más kérdés, hogy így viszont Dublinban az ingatlan törlesztőrészlete és a gyerekekre költött összeg azt jelenti, hogy az egyik fizetése mintha nem is lenne, egy az egyben elmegy ezekre a kiadásokra. 

Ami a fizetéseket illeti, a Payscale.com szerint Dublinban az átlagkereset évi 36 422 euró (11,2 millió forint). Ezen belül egy software engineer 43 627 eurót (13,4 millió forintot), egy irodai dolgozó 25 573 (7,85 millió forintot), egy nővér pedig 30 697 eurót (9,4 millió forintot) keres évente. 

Ugyanezen oldal szerint Londonban az átlagkereset évi 35 037 GBP (11,9 millió forint), egy software engineer 42 869 GBP-t (14,5 millió forintot) visz haza.

A döntés tehát mindenkin magán áll, gondolom, majd a kommentekben szokás szerint alaposan kivesézitek mindezt.

HÍRMONDÓ

Németországi munkák kakukktojással

Németországi munkákat ajánlunk ma, méghozzá hatot, de lesz köztük egy kivétel is, méghozzá meglehetősen érdekes kivétel. 

Rosszul járhat Magyarország az EU átalakulásával 

Immár hónapok óta napirenden van az Európai Unió átalakításának kérdése, és alighanem csak a német választásokat kell megvárni, hogy a dolog még jobban beinduljon. De mi lesz Magyarországgal, ha a magországok szorosabbra akarják fűzni a szálakat? 

Érdekes javaslat: regisztrálnák a határátkelőket 

Tony Blair egyike a Brexit leghevesebb angol ellenzőinek. Mióta nem kormányfő, több különböző projektben is részt vesz, ezek egyikeként vezeti a Változást a Világban Intézetet, ami most a bevándorlás kérdésével is foglalkozó jelentést tett közzé. 

Első körben megszavazta a Brexitet a brit parlament 

Nem történt meglepetés, a londoni alsóház elfogadta a brit EU-tagságról szóló törvény visszavonásának kormányindítványát. Ez még nem a végleges változat viszonylag sok víz lefolyik még a Temzén addig, amíg az is az alsóház elé kerül.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.