Nyilván a kérdés leegyszerűsített, pontosabban úgy hangozna, hogy mely ország kínálja a legjobb feltételeket a kismamáknak és édesapáknak. Ma megnézzük, mi a helyzet Svédországban, Hollandiában, Dániában, Németországban, Spanyolországban, és hogy ne csak Európa legyen, Kanadában.
Jellemző a svédekre Kevin Godinho története. Az ír férfi 2013-ban költözött barátnője, Anna szülőhazájába. Gyermekük, Omie 2015 szeptemberében született meg, ám Kevin előtte meglehetősen ideges volt, hiszen éppen állásinterjúkra járt, és ugyan szerette volna igénybe venni a neki járó időszakot, erősen aggódott, hogy leendő munkaadója hogyan fogadja majd a dolgot.
Kár volt idegeskedni, (mint később kiderült: leendő) főnöke csak annyit mondott: „Ez Svédország, apaként minden jogod megvan arra, hogy a törvényben lefektetett időt a gyermekeddel töltsd”.
Az alaphelyzet az, hogy a gyermek megszületését követően jár 10 nap fizetett szabadság. Emellett a két szülő összesen 480 napra jogosult, amit úgy osztanak fel egymás között, ahogy akarnak a gyermek életének első 8 évében. Az egyetlen kikötés, hogy mindkét szülőnek legkevesebb három hónapot (ez ugye kb. 90 nap) otthon kell tölteni.
Az időszak nagy részében a fizetés 80 százaléka jár, és az első évben annyi fizetés nélküli szabadnapot is kivehet, amennyit akar.
Kevin és Anna először közösen voltak otthon a gyerekkel, majd ő pár hónapra visszament dolgozni, hogy utána „cseréljenek”, és ő maradjon otthon kettesben a babával.
„Az elején elég nehéz volt, mert akkorra már természetesen kialakult egy bizonyos rutin és kötődés köztük, de utána ez nálunk is kiépült. Azt hiszem, nem lenne olyan jó a kapcsolatunk Omie-val, mint amilyen, ha akkor nem tudtuk volna azt az időt kettesben tölteni” – mondta Kevin.
Hollandia
A terhessége 40. hetében járó Mary Johnson nagyon szereti a nyitott és progresszív holland kultúrát, ehhez képest viszont meglepő, hogy a szülést követően annyira azért nem nagyvonalúak.
Az anyának 16 fizetett hét jár, amiből négyet kötelező a szülés előtt kivenni. Gyermekenként 415 óra jár, ha teljes munkaidőben dolgozik az ember (ami Hollandiában nem feltétlenül alaphelyzet). Mivel ő tanár, a 415 óra „betegszabadságra” megkapja a fizetése 60 százalékát, de a munkahelyek általában nem szoktak fizetni.
Az apáknak még rosszabb a helyzete, hiszen a gyermek születése után öt nap jár nekik, de ebből három fizetetlen. Magyarán ha kicsit többet otthon szeretne lenni az újszülöttel és a párjával, akkor az éves rendes szabadságából kell beáldoznia.
A rendszert egy meglehetősen egyedi szolgáltatás egészíti ki. A kraamzorg olyasvalaki, aki a baba születése utáni első nyolc napban összesen 32 órát tölt a családdal, a szülőknek megtanítja a gyermekgondozás alapjait (fürdetés, pelenkázás, stb.), illetve segít az anyának a szoptatásnál.
Dánia
Caoimhe egy dán férfihez ment feleségül, 2004 óta él Koppenhágában, két kislányuk van, az ötéves Sif és a kétéves Róisín. Ő hat héttel a szülés előtt hagyta abba a munkát, ezt követően (egészen a gyerekek 9 hónapos koráig) a teljes fizetését kapta. Ezt követően az első év maradék három hónapjára nagyjából a korábbi fizetésének a fele járt.
A férje két hét fizetett szabadságot kapott, a második gyerek születésekor három hónapig maradhatott otthon, miközben kapta a fizetését. Mint Caoimhe mondta, a rendszer gyakorlatilag olyan, hogy a gyerekek első évében legalább az egyik szülő mindig otthon tudott maradni.
Az ír nő szülés utáni depresszióban szenvedett mindkét esetben, a dán állam ingyenes konzultációval, támogatói csoportokkal, terápiával, nővéri látogatásokkal segítette.
A gyerekek állami bölcsődébe járnak, a tényleges költségek nagyjából harmadát állja a család, a többit az állam fizeti.
Németország
A háromgyermekes Fionnuala férjével Németországban él. A német rendszer is megengedi, hogy a szülők döntsék el, mikor ki marad a gyerekkel, ami „egy ideális világban csodálatos dolog lenne, a valóság azonban kissé más”.
A német férfiak egy jó része például nem is él a lehetőséggel, például azért, mert a munkaadók nem feltétlenül lelkesednek azért, hogy több hónapra, vagy akár egy évre elveszítsék az alkalmazottjukat.
Ennek köszönhetően az apáknak körülbelül egyharmada veszi csak igénybe a lehetőséget. „Az én férjem összesen három hónapot töltött így otthon. Az első gyerekkel egyet sem, mert éppen abban a hónapban váltott munkahelyet. A második gyerekkel kettő, a harmadikkal pedig egy hónapot volt otthon” – mesélte Fionnuala.
„Férfikollégáim közül jó páran rettegtek attól, hogy le kell ülniük a főnökükkel megbeszélni az apasági szabadságot, mert tudták, milyen feszültséget fog ez okozni a munkahelyükön. A jutalékos rendszerben dolgozókat is hátrányosan érinti, hiszen a szabadság idejére járó összeget az alapfizetés alapján állapítják meg” – mondta, hozzátéve, hogy egy barátnőjének a férje például egyáltalán nem is használta ki a lehetőséget, mert nem engedhették meg maguknak a pénzkiesést.
Spanyolország
Két gyermek édesapjaként Diarmuid Hayes immár tíz éve él Madridban. Az ő helyzete azért is érdekes, mert első gyereke még Dublinban született, akkor három szabadnapot kapott, ráadásul fizetés nélkül, mert külsősként dolgozott.
A második gyerek, Christopher már Madridban született, rögtön járt is neki 15 fizetett nap, amit kicsit megtoldott a szabadsága terhére, így a születés utáni első hónapot otthon töltötte.
Tavaly Spanyolországban egy hónapra emelték az édesapáknak a gyerek születése után járó fizetett szabadság hosszát.
Kanada
Amikor Deirdre és férje gyermek megszületett Ontarióban egy fizetett év jutott, ezt a szülők feloszthatták egymás között. Erre az időszakra a fizetésük 55 százaléka jár. Más kérdés, hogy a rendszerről beszélő Deirdre férje nem tudta igénybe venni a munkája miatt, de a lehetőség megvan.
A kanadai tartományban nemrégiben másfél évre emelték a fizetett szülési szabadságot, és ugyan az az 55 százalék nem sok, de ha a család megengedheti magának, nem rossz. Ami ebben a rendszerben is jó, hogy a szülőkre bízza, miként osztják fel egymás között ezt az időt.
Az interjúkat az Irish Times készítette, itt olvashatjátok el az eredeti cikket.
HÍRMONDÓ
Szabad Magyar Nagykövetség Berlinben
Civil mozgalom indult Berlinben, melynek célja, hogy felhívja a németek és az Európai Unió figyelmét a magyar jogállamiság helyzetére.
Többet keresnek a lengyelek, mint a magyarok?
A Work Service szakértői a következő két évben még nagyobb bevételre tehetnek szert a lengyelek. Júniusban hat százalékkal nőttek a keresetek, az átlagfizetés pedig elérte a bruttó 4508 zlotyt, amely 340 ezer forintnak felel meg.
Nem értik, hogy egy illúziót kergetnek
Elég érdekes helyzet az, amikor már az Egyesült Királyság korábbi Európai Uniós képviselője sem számít sok jóra a britektől. Steven Bullock szerint a brit kormány egyszerűen mintha nem venné komolyan az európai vezetőket.
(Fotó pixabay.com PublicDomainPictures)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Az utolsó 100 komment: