Nem túl jó hír azoknak, akik az Egyesült Államokban szeretnének munkát vállalni, hogy nemrég Donald Trump aláírt egy olyan elnöki rendeletet, melyben felkéri a szövetségi ügynökségeket a meglehetősen népszerű, ugyanakkor legalább annyira ellentmondásos H-1B vízum újragondolására. Ami a gyakorlatban szigorítást jelent. De miről is van szó?

A H-1B vízum azért jött létre, hogy megkönnyítse a magasan képzett munkaerő bevándorlását az Egyesült Államokba. Az elmélettel nem is lett volna semmi baj, ám ahogyan ez már lenni szokott, a gyakorlat kicsit más képet mutatott, emiatt rengeteg kritika is érte a programot az elmúlt években.

Ellenzői ugyanis azt állították, hogy az ezt igénybe vevő cégek egy része tulajdonképpen nem tesz mást, mint olcsó külföldi munkaerőt visz az országba ahelyett, hogy amerikaiakat alkalmazna.

„A munkalehetőségeket először amerikaiaknak kell felajánlani. Ez így logikus, nem? Jelen pillanatban a bevándorlási rendszerünk széleskörű megsértése lehetővé teszi, hogy amerikai munkavállalók helyett külföldieket alkalmazzanak, gyakran alacsonyabb fizetésért” – indokolta döntését Donald Trump egy gyárlátogatáson. 

Mi is a H-1B vízum?

A H-1B egy olyan, nem-bevándorló munkavállalói vízum, amit kifejezetten magasan képzett munkavállalóknak találtak ki, azaz minimum felsőfokú végzettség kell hozzá. 

A vízum három évre szól, viszont egyszer meg lehet hosszabbítani ugyanennyi időre. Utána minimum egy évre el kell hagyni az országot. Én is ismerek olyan magyart, aki már elég régen él és dolgozik egy ilyen vízum segítségével az Egyesült Államokban. 

A vízumkérelmet a leendő munkáltató („szponzor”) nyújtja be az amerikai hatóságoknak. A cégnek vállalnia kell, hogy a munkavállalót az adott munkakörben a Munkaügyi Minisztérium által meghatározott minimum fizetésnek megfelelő, vagy annál nagyobb összegért alkalmazza. 

Alaphelyzetben ennek a munkakörnek speciális foglalkozásnak kell lennie, emellett feltétel a már említett magas iskolai végzettség és a speciális szaktudás (valamint a tapasztalat). Olyan szakmákra kell itt gondolni, mint a mérnök, építész, orvos, tanár vagy éppen a programozó (utóbbira hamarosan visszatérek). 

Csak a teljesség kedvéért, H-1B vízumot kaphatnak még az egészen különleges szakmákban dolgozók, például elismert művészek, sportolók, modellek. 

Fontos, hogy nem bevándorló vízumról van szó, tehát elvileg nem lehet a végtelenségig maradni vele, arra lett kitalálva, hogy a bizonyos pozíciókra amerikai munkavállalót nem találó vállalatok külföldről tölthessék be pár évre az adott munkakört. 

A H-1B elég gyorsan népszerű lett, olyannyira, hogy jellemzően többen jelentkeznek, mint az éves 65 ezres keret (emellé jön még 20 ezer azoknak a külföldieknek, akik az Egyesült Államokban szereztek diplomát), így egyrészt erre is bevezették a lottórendszert, másrészt amikor minden év április elején megnyílik a lehetőség, akkor őrület van. 

Ennek mértékét illusztrálandó, idén 5 nap alatt 199 ezer kérelem érkezett be, és ez már sorozatban az ötödik olyan év volt, amikor túllépte az engedélyezett keretet a beadott kérvények száma. (Tavaly például 236 ezren jelentkeztek.) 

A csökkenést az amerikai bevándorlási hivatal (US Citizenship and Immigration Services - USCIS) igazgatója, Leon Rodriguez annak tudta be, hogy Donald Trump már korábban élesen kikelt a program „ellottósodása” ellen, mondván, hogy ha egyszer arra lett kitalálva, hogy a legképzettebb, legmagasabban fizetett munkavállalók kapjanak ilyen vízumot, akkor ne sorsolgassanak. 

Ki használja a H-1B-t? 

A legtöbb jelentkező a tudomány, a technológia területén dolgozik, illetve elég sok a mérnök közöttük (nem beszélve a már említett tanárokról, újságírókról, modellekről). 

A modelleket csak azért érdemes megemlíteni, mert maga Donald Trump, illetve cégei, a Trump Model Management és a Trump Management Group LLC is elég komolyan kihasználta a vízum előnyeit, összesen több mint 250 modellt szponzorálva. (Olyannyira, hogy még maga a First Lady, Melania Trump is ilyen vízummal dolgozott Amerikában a 90-es években, mielőtt 2001-ben megkapta volna a zöld kártyát.) 

Ami az országok szerinti bontást illeti, a legtöbb jelentkező indiai, elsősorban azért, mert alapvetően indiai vállalatok szponzorálják őket, olyanok, mint a Tata, az Infosys vagy a Wipro. Olyan magas az arányuk, hogy például 2014-ben 13 cég (ezek közül hét indiai) vitte el a H-1B vízumok közel egyharmadát. 

Miért ellentmondásos? 

Ha ez nem lenne eléggé ellentmondásos, a program kritikusai régóta állítják, hogy sok cég arra használja, hogy olcsó külföldi munkaerőt vegyen fel a drágább amerikai helyére. 

Mindenféle történetek keringenek arról, hogy a helyiekkel taníttatták be azokat a külföldieket, akik aztán a helyükre léptek nyilván alacsonyabb fizetésért. 

A program leghangosabb támogatói a Szilícium-völgy cégei voltak, mondván, egy ilyen dinamikusan fejlődő, az innovációra és tehetségre épülő iparágban ez segítheti a növekedést. 

A szövetségi törvények szerint a cégeknek nyilatkozniuk kell, hogy a H-1B vízummal foglalkoztatott munkavállalók nem veszik el a helyet az amerikaiak elől. 

Ez eddig rendben is lenne, csakhogy a szabályozásban volt egy kiskapu, mely szerint az évi 60 ezer dollárnál többet kereső külföldiekre ez nem vonatkozik. Mivel a techcégeknél dolgozó amerikaiak átlagfizetése ezt simán meghaladja, a vállalatok így még akkor is komoly bérköltséget tudtak megtakarítani, ha mondjuk 61 ezer dolláros fizetést adtak a vendégmunkásoknak. 

A Fehér Ház a napokban azt állította, hogy a H-1B vízummal foglalkoztatott munkavállalók 80 százaléka kevesebbet keres, mint munkakörének amerikai átlaga. 

Donald Trump már tavaly márciusban, a kampány során megígérte, hogy nem engedi, hogy a programot az olcsó munkaerő importjára használják. 

A kritikának van alapja, az adatok ugyanis azt mutatják, hogy 1994 és 2001 között, miközben komoly pozitív hatásai voltak az amerikai gazdaságra, a program 5,1 százalékkal lenyomta a béreket. 

Mik lesznek a következmények? 

A kérdés most már az, hogy mik lesznek a szigorítás következményei? A legrosszabbul kétségkívül India jár majd, nem véletlen, hogy a Szoftver és Szolgáltatások Országos Szövetsége már meg is szólalt, hangsúlyozva, hogy a vízum létjogosultságát az amerikai technológiai szektor krónikus munkaerőhiánya indokolja. 

Már meg is indult a lobbitevékenység az ország részéről, miközben más országok (például Kanada) ugrásra készen várják az így felszabaduló munkaerőt, olyannyira, hogy az Egyesült Államok északi szomszédja már be is jelentette, hogy újragondolja a magasan képzett külföldiekre vonatkozó vízumszabályait. 

Ami pedig minket, magyarokat érint, a következmény várhatóan az lesz, hogy az eddiginél nehezebb lesz ezen a módon kijutni az Egyesült Államokba.

HÍRMONDÓ

Angolul tudók figyeljenek!

Tegnap a németül tudóknak ajánlottunk állásokat, úgy igazságos, hogy most az angolosok kerüljenek sorra, és ígéretünk szerint a Brexitről egyetlen szót sem ejtünk majd.

Vagy család és nyomor otthon, vagy megélhetés egyedül külföldön

Amikor valaki évek óta külföldön él, gyerekétől, családjától, barátaitól távol, akkor sokszor elgondolkodik a hazatérés lehetőségén. Kérdés, van-e mire visszatérni.

Külföldi magyarok egymás közt: amikor dúl a negativitás 

Nyilván sok határátkelő találkozott már olyan, külföldön élő magyarral, aki valahogyan nem találta helyét új otthonában, nem beszélte (elég jól) a nyelvet, nehezen alakított ki kapcsolatokat. Mi következik ilyenkor?

Magyarország egyik gyengesége a kivándorlás 

Magyarország egyik legfőbb gyengesége az, hogy egyre jobban idősödik a társadalom, kevesen születnek, viszont elég sokan mennek külföldre. Mindez azt jelenti, hogy a régióban csak Csehországban lesz alacsonyabb a gazdasági növekedés, mint Magyarországon.

Valós veszéllyé válhat a Frexit, ha… 

A francia elnökválasztás második fordulója esélyesének számító független Emmanuel Macron szerint az Európai Unióban alapvető reformokat kell végrehajtani, ellenkező esetben…

(Fotó: pixabay.com/Unsplash)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.