oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

  • fhdgy: @élhetetlen: "Csak a cím, tudod, hogy 17 különböző rendszerben hány féle képpen lehet leírni az A ... (2021.03.03. 18:50) Az érem másik oldala
  • élhetetlen: @fhdgy: Bocs, igazad van, de csak azt akartam írni, hogy a kommunikáció nem biztos, hogy nyelvtudá... (2021.03.03. 18:30) Az érem másik oldala
  • Shanarey: Az ONS, pont annyira hiteles, mint a KSH. Az egyetlen különbség az hogy az ONS egy zabhegyező klub... (2021.03.03. 17:28) Magyarok brit földön: melyik szám nem hazudik?
  • élhetetlen: @FutureFry: Igen, így kezdtük, volt vagy 20 programozó párokra osztva, de ennek nem volt meg a kul... (2021.03.03. 17:19) Az érem másik oldala
  • Buchhalter: @ChristineK: Egyszer volt erről valami infó talán tavaly . 2004-2019 között 8000 magyar szerzett B... (2021.03.03. 16:20) Magyarok brit földön: melyik szám nem hazudik?
  • Utolsó 20

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2017. április 14. 06:30,  Az angol jövőt építem 65 komment

2017. április 14. 06:30 Határátkelő

Az angol jövőt építem

Pedig mindenki jobban járna, ha rendes körülmények között a magyart építené Mick, de ezt már én teszem hozzá, és szerintem mire a poszt végére értek, ti is így gondoljátok majd. Elszántság, kitartás, tervezés – mindez együtt van a történetben, no meg a végén egy csattanó is. (A képeket köszönöm a szerzőnek.)

Hogyan telik nálatok a Húsvét? Mi kerül az asztalra? Küldjetek fotókat esetleg pár soros leírással a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!

csizma.jpg

0. Előzmények

„Csapásokat adunk és csapásokat kapunk.” (A tanú)

Nálunk 2014 októberére vált olyanná a helyzet, hogy a korábbi években (!!!) az El_Innen könyvtárba gyűjtött, határátkeléssel foglalkozó weboldalakat már célirányosan látogattam. 

A döntés még mindig nem született meg, nem szúrt eléggé a szög, de napról-napra érlelődött, hogy valaminek történnie kell, mert romló életkörülményeink, a kilátástalan jövő (egyéni és társadalmi) ellehetetlenítette magyarországi életünket. 

Címszavakban: kereskedelmi főiskola, felsőfokú német, középfokút meghaladó angol nyelvtudás, 5 év multi (értékesítési vezető), saját KKV, a 2008-as válság kezdetekor az addigi legjobb év 100 M Ft nettó árbevétellel. 

Onnan a lejtő: elmaradt céges fejlesztések, elhibázott üzleti döntések, végtörlesztéssel eladott CHF hiteles budai lakóparki lakás. Banki hitelek (céges és magán) visszafizetve, a lakás 10 M Ft-os önrésze elbukva, ahogy kell. 

Mivel első cégem volt, és szerelmes voltam bele, egy időnek el kellett telnie, amíg felfogtam, hogy a korábbi elképzeléssel ellentétben nem a cégemből megyek nyugdíjba, és bizony fogok még alkalmazottként dolgozni, bár ez sem szerepelt terveim között. 

Ha 2006-ban valaki azt mondja nekem, hogy 2016-ban tetőtől-talpig építőipari jelmezben (full PPE, lásd Diggerdriver posztjai) Anglia közepén General Site Operative-ként, kevésbé cizelláltan Labourer fogok tevékenykedni, csúnyán szemközt röhögöm. „Az élet nem habos torta, Pelikán.” 

A magyarországi munkakeresés csoportos interjúkat, ügynöki munkákat, csodálatos lehúzásokat hozott – úgy tűnik a munkáltatókban az maradt meg az önéletrajzból, hogy tönkrement a vállalkozása = alkalmatlan, és nem az a rész, hogy elindította, felfutatta, évekig működtette, munkahelyeket teremtett = tapasztalt, tulajdonosi szemléletű.

1. Országváltás menet közbeni országváltással

„Ahol nem vagyunk mi, ott az ellenség.”

További előzmény, hogy gyerekként 2 évet éltem német nyelvterületen és feleségem is jól beszél németül, így amikor 2014. októberben „véletlenül” megakadt a szemem a DHL Deutsche Post magyarországi toborzójának hirdetésén; Bajorországba kerestek csomagkiszállítót, a családi tanács elfogadta előterjesztésemet, hogy Németországba vagy Ausztriába költözünk. 

A toborzó első körben többszörösen túlképzett megjegyzéssel elhajtott, majd lebutított önéletrajzom újbóli elküldésével kvalifikáltam magam egy német nyelvű beszélgetésre, amelynek első mondata után leállított; ezzel nem lesz gond. 

Pár nap múlva kaptam egy e-mailt, amelyben szerepelt, hogy X.Y.-tól kérik az adatait (ezt én miért kaptam meg?), engem pedig nem kívánnak felvenni. Ezt követően voltam állás interjún egy hamburgi cégnél, jártam a budapesti interjú után a bécsi központban, salzburgi üzletvezető helyettesi munkakörre. 

Bár ezek a jelentkezések sikertelenek voltak, mégis több visszajelzést, pozitív megerősítést adtak, mint a korábbi magyarországi vergődések összesen. 

„Menet közben kell az önbizalmat megszerezni!” Ezeket a hirdetéseket magyar weboldalak külföldi ajánlatai között találtam, ill. ezen a német oldalon: jobboerse.arbeitsagentur.de. Ekkorra már az összes Németországgal és Ausztriával kapcsolatos posztot végigolvastam a Határátkelőn időrendi sorrendben. 

Aztán december elején német és angol nyelvtudással keresett építési ügyintézőt egy magyar/német cég Angliába. Elolvastam, nem hangzik rosszul, de nem Angliába készültünk, nincs is angol nyelvű önéletrajzom, soha nem dolgoztam építőiparban, magyar cégnek dolgoznék, magyar fizetéssel, magyar bankszámlára. 

Ugyanakkor kezdőtőke hiányában ez egy reális lehetőség a kijutásra… Amíg így tököltem, eltűnt a hirdetés a weboldalról, én pedig támadtam tovább a német cégeket, leginkább internetes kereskedőket, mert ezzel foglalkoztam korábban. 

Ehhez a részhez kívánkozik: „Legyél rugalmas és alkalmazkodó a napi életedben és a problémáid legördülnek a válladról.” (Bruce Lee) 

Pár nappal később ismét előkerült a hirdetés. Véletlen? Aligha. Angol nyelvű önéletrajz megírása után jelentkezés (ekkor már a cégben általam is végzett tevékenységek kerültek kidomborításra, hogy mellesleg enyém volt a cég azt nem reklámoztam), és puhatolózás a családnál: mi lenne, ha Angliában kezdenénk új életet és nem Németországban? 

Számomra azért tartott hosszú ideig a döntés meghozatala, mert mindig kivándorlásban gondolkodtam – először én, aztán a család – fel sem merült, hogy kizárólag a pénz miatt pár évig külföldön dolgozom, majd elégedetten hazatérek, ha még lesz valaki, aki vár rám. 

Pont emiatt bennem is van némi kirekesztés: számomra nem határátkelő, aki cégen belül kerül magyarországi munkahelyről külföldre, és oda-vissza kinyalják a fenekét, utazás, szállás, lakás, céges óvoda lezsírozva. 

Az én olvasatomban a határátkelő olyan ember, aki nekiindul és majdnem mindent nulláról kezd, ha szerencsés, akkor a korábbi szakmájában, mert olyan volt neki, amire a fogadó országban is van igény, ha kevésbé szerencsés, akkor talál magának olyan iparágat, amelyben új karriert indíthat, tanulhat, előre léphet. 

Mivel teljesen hidegen hagy a vendéglátás dolgozóként, ezért nálam szóba se jött, hogy a klasszikus mosogató> étterem/szállodalánc tulajdonos karriert fussam be. :) Sebaj, egy londoni mosogatóval kevesebb. 

A család rábólintott Angliára, így a Nagy-Britanniával kapcsolatos összes poszt átolvasása következett. Az események felgyorsultak. Skype-interjú németül, angolul, szerződés megküldése, aláírás, közvetlenül év vége előtt egynapos felkészítés a budapesti irodában, január elején indulás.

dover.jpg

Persze ekkor még fogalmam sem volt milyen fizikai és lelki megpróbáltatások várnak rám. Sokan elmondták már, hogy amin akkor sírtak, ma már nevetnek, ezt én is meg tudom erősíteni. 

Tehát megkaptam az irodában a már mások által használt munkaruhát (ez bakancs és gumicsizma esetében nekem nem tűnt annyira viccesnek), kiderült menetközben, hogy 1.) szombatonként is dolgozunk, ami havi bér esetén nem teljesen mindegy, 2.) a szerződés 3 hónapra szól, de ha nem tudna a cég munkát biztosítani, akkor korábban is felbonthatják. 

(A decemberi fizetéssel így év vége előtt kellett elszámolnom korábbi főnökömmel, aki a szerződésről hallván megjegyezte, hogy akkor már lehet, hogy áprilisban ismét jelentkezem dolgozni. Hogyne, persze. Milyen jó, hogy nem voltam bejelentve (csak viccelek), így csak össze kellett futni két ünnep között, és kezembe nyomott egy kis pénzt és elmondta, hogy érezte a vége felé, hogy nem vagyok teljesen ott szívvel-lélekkel, ezért levonna egy szolid összeget, ugye nem baj? Dehogy baj, éppen kérni akartam.)

2. Megérkezés az ígéret földjére

„Angol Park? Hogy az angol imperialista világbirodalom röhögjön a markába?”

Vasárnap utaztunk, hogy hétfőn már bele tudjunk csapni a húrok pengetésébe. Érkezés Lutonra, majd kétórás autóút. A szállás – „Luxurious Holiday Cottages” – tényleg rendben volt, de már első este betekintést nyertünk a cégkultúrába. 

terep.jpg

Az építési ügyintézőként hirdetett pozíciót a felkészítő napon már inkább irodavezetőnek titulálták, és ketten voltunk újak, akiket a cég legrégebbi hasonló munkakörben dolgozó munkatársa (nevezzük Tibornak) tanított volna be.

Vele eleinte nem találtuk a közös hangot (túl sokat kérdeztem, mielőtt ő befejezte volna, amit mondani akart), de ez menetközben megváltozott és azóta is tartjuk a kapcsolatot.

Annyit megtudtunk tőle, hogy ő jelezte a német vezetőség felé, hogy képtelenség két embert egyszerre betanítani, kérését figyelmen kívül hagyták, ám az élet gyorsan megoldotta ezt a problémát. 

Trénerünk elmondta, hogy a korábban ígért külön szobákat pár napig nem tudjuk elfoglalni, de hamarosan más területre kerül egy német kolléga, és akkor szétköltözhetünk. 

A másik új versenyzővel (mondjuk Sándor), akit pár nappal korábban a felkészítésen láttam életemben először megosztoztunk egy kétágyas szobán és a sok újdonságtól, utazástól lefáradva lefeküdtem aludni. 

Ő még tett-vett, számítógépezett, de engem ez nem zavart, szinte azonnal elaludtam. Új helyen, első éjszaka azért elég felszínesen aludtam, így azonnal felébredtem a kopogásra. 

Tibor állt az ajtóban: Bocs, de itt van Günther, a német Project Manager és szeretne megismerni benneteket. Mivel éjjel 2 után volt kicsivel, ezért magamban arra gondoltam, hogy azanyádatvernédteherbe, de nem osztottam meg senkivel ezt a gondolatot, hanem ahogy voltam pizsamában, félálomban lementem üdvözölni főnökünket. 

Mielőtt elindultam, Sándor fogvacogva annyit kért, hogy csukjam már be az ajtót, mert nagyon fázik. Ahogy leértem a lépcsőn és ráfordultam a nappali, étkező, konyha, bejárati ajtó célegyenesre már messziről rám üvöltött a nyitott ajtóban dohányzó Günther (nem dohányzom, gyűlölöm a füstjét is) aziránt érdeklődve, hogy milyen jól beszélek németül? 

Én visszaüvöltöttem, hogy én bizony nagyon jól beszélek németül, mert sikerült 2 évet ott élnem gyerekként. Neki ennyi nagyjából elég is volt, kézfogás, bemutatkozás, elköszönés. 

Hozzáteszem, mindkét nyelven (német, angol) anyanyelvi szinten beszélt emberünk. Valószínűleg még az afrikaans-szal sem lehetett gondja, mert évekig élt Dél-Afrikában. 

Visszatérve a szobánkba, a még mindig a ruhái között bogarászó Sándor feltette azt őt legjobban foglalkoztató kérdéseket: ki a faszom ez? Mi a faszt akar ilyenkor? 

Mondom neki, hogy én is csak most érkeztem, nem tudok sokkal többet nála, de érdemes lenne minél hamarabb lemennie, mert Günther Obersturmbannführer már alig várja, hogy megismerje. 

Ugyanis újdonsült főnökünk a „hogyan öltözködjünk szélsőjobbosként” katalógusból rendelte meg ruhatárát, és egyik kedvenc slágere a Panzerlied (A halál 50 órája). 

Sándor, aki korábban egy közép-angliai raktárban dolgozva tökéletesítette angol nyelvtudását az enyémtől teljes mértékben eltérő bemutatkozást választott, ezt részben hallottam, részben Tibor mesélte el másnap. 

Fuck you, man! Who the fuck are you? What the fuck do you want from me? Mindezt ordítva, így Günther jelezte, hogy még egy fuck és hazazavarja. A taktika persze nem engedte meg a visszakozást, így további fuck-okat követően elszívtak együtt egy cigit, és 15-20 perces beszélgetést követően ő is visszatérhetett ágyába. Persze nem zavarta haza senki.

3. Az első hét izgalmai 

„Én csak azt mondom, Pelikán elvtárs, a nemzetközi helyzet egyre fokozódik.” 

Gyerekkorom egy részét építkezéseken töltöttem, de felnőttként is csak kb. annyi volt az ismeretanyag, hogy emberek munkásruhában és sárban = építkezés. Miután megbeszéltük és kimondtuk, hogy elhagyjuk Magyarországot, számomra egy dolog volt holtbiztos: Sikerülni fog! Failure is not an option. 

Azt még nem tudtam, hogy pontosan mit fogok dolgozni, és később merre fogok továbblépni, de felépítettem magamban egy erős hitet az országgal, a lehetőséggel és magammal kapcsolatban. 

Az átolvasott posztok segítettek abban, hogy elhiggyem, ha másoknak sikerült, én is meg tudom csinálni. Természetesen a szürke hétköznapok, az elutasítások, a méltatlan helyzetek mérlegre teszik a hit, az elhatározás erősségét. 

Tehát mire is jelentkeztem és mit csináltam valójában? Építési ügyintéző / irodavezető / site supervisor. Az iroda a mező közepén lévő konténer, a mezőn napelem farm épül.

Mi tartozik hozzám? Jelenléti ívek, engedélyek, igazolványok, induction (a munkaterületre lépés előtti munkavédelmi tájékoztató), munkagépek dokumentációja, készletek beérkeztetése, folyamatos készletnyilvántartás, irodaszer és egyéb anyagbeszerzés, fogorvosnál tolmácsolás, építési napló vezetése, az elért eredmények (cölöpözés, asztalépítés, modulozás) napi nyilvántartása és lejelentése, és minden egyéb, ami felmerül részünkről (német és magyar dolgozók) és az angol fővállalkozók részéről. A kezdet nagyon másként indult. 

Mire beleéltem volna magam, hogy ezeket fogom megtanulni/csinálni szóltak, hogy Günther burnout tünetekkel küzd, és az orvos eltiltotta a vezetéstől, és mivel még úgysem tudtam átvenni a cég által számomra bérelt autót, ezért az ő balkormányos autójával szaladjak már fel vele Oxford mellé (2 óra oda, másik 2 vissza). 

Semmi gond, előtte kb. 5 kilométert vezettem Angliában, igaz, az is európai autó volt, de jött velem segítség, mert egy furgonból / minibuszból alig lehet kilátni, ha a rossz oldalon ül az ember. Le a kalappal az Angliában balkormányos kamiont vezető sofőrök előtt. 

Tehát egyik nap megjártuk Dél-Angliából az Oxford melletti építkezést. Az utazás maga úgy nézett ki, hogy Günther folyamatosan dohányzott / telefonált vagy dohányzott és német szélsőjobbos zenekarok művészetét döngette, ami csövön kifért. Nem a legnyugodtabb módja az itteni vezetés megszokásának. De legalább mélyvíz! 

Ez az út olyan jól sikerült, hogy Günther „megkért” pénteken, hogy másnap szaladjak már ki vele Stansted-re (2,5-3 óra oda, ugyanannyi vissza, de legalább egyedül), mert ő hazaugrik egy motoros találkozóra. 

Semmi gond, mikor indulunk? 2:30-kor hajnalban. Hogy mikor? Basszalak a falhoz! Szombaton?  Ja és vasárnap is szaladjak már el érte, mert akkor jön vissza, ráérek 4-kor indulni. Hát tényleg zavarodj meg ott, ahol vagy! 

A legviccesebb ezután jött: a vasárnapi visszatérést követően elmentünk Tiborral átvenni a bérautót, mert kezdett körvonalazódni, hogy merre fogok dolgozni. Átvettük, jobbkormányos, barátkozom vele. 

cim_21.jpg

Visszaérünk, kérdezzük Sándort, hát Günther merre? Hazament. Hova? De hát most jött meg? Igen, de telefonon összeveszett az egyik tulajjal, és bevágta magát a kocsijába és hazament Németországba. Soha nem láttam többé. 

Az első esték egyikén volt egy megbeszélés a mi szállásunkon. Minden érintett megjelenésére szükség volt, így távolabb dolgozó két kollégánk autózhatott 3,5-4 órát, hogy ezt követően egyikük, aki szintén régebb óta volt a cégnél folyamatos homofób megjegyzések céltáblája legyen. 

Ezt csak azért említem, mert a német érdekeltségű cég sem jelent garanciát semmire, ill. az angol cégeknél úgy érzem, hogy sokkal komolyabban veszik a diversity és equality meghonosítását. 

Ezen a megbeszélésen elhangzott, hogy Sándor csak angolul beszél, ezért ő olyan helyre fog kerülni, ahol a német részről jelenlévő munkatárs angolját fejlesztheti, én pedig német tudásommal segítek a nekem szánt helyen. 

Lehetséges, hogy Günther eltávolításával függött össze, de végül mindennek az ellenkezője valósult meg két nap múlva, és a szállás post code-jával felvértezve, a fizikai dolgozók csapatát vezető magyar kolléga telefonszámával a zsebemben (ők Magyarországról érkeztek autóval), az Isle Of Wight-ra tartó kompon kaptam az első SMS-t Vincenzo-tól, aki olasz neve ellenére német alvállalkozónk szerelést irányító szakembere volt, hogy mikor és hol legyünk másnap reggel. 

Aki próbált már tök ismeretlen vidéki helyen, sötétben, esőben, egy post code alapján megtalálni egy címet tudja, hogy rendkívül szórakoztató tevékenységről van szó.

4. Első lépések 

„Levágtam tegnap éjjel egy disznót, feketén. Ma már itt vagyok. Expressz munka, nem?” 

Ezen az építkezésen már valóban azzal kellett foglalkoznom, amit korábban leírtam, a dolog szépséghibája csak annyi volt, hogy a sofőrködés miatt szinte teljesen elmaradt a betanítás. 

Sebaj, úgyis minden munkáltató önálló munkavégzésre képes dolgozókat keres, itt megkapták. Szerencsém volt, mert jó csapat alakult ki nagyon rövid idő alatt: földmunkát végző helyiek, a fővállalkozó részéről angol (Cornwall), görög, lengyel szakemberek, bolgár villanyszerelők, német cölöpözők és szerkezet szerelők, magyar fizikai dolgozók és én. 

Csak az borzolta a kedélyeket, hogy időről-időre másik szállásra kellett költöznünk. Mire megszoktuk az egyiket, már mehettünk a másikra. 

Időm nagy részét az angol Site Managerrel (Freddie) töltöttem, és főként ennek köszönhetően vettem magamnak a bátorságot, hogy később az önéletrajz frissítésekor Site Supervisor-ként szerepeltessem magam. Azért írom angolul ezeket, mert nem tudom a pontos magyar megfelelőket, és nem azért mert két év alatt „elfelejteni mátyárul beszélni”. 

Megtudtam Freddie barátomtól, hogy ő 50-60.000 GBP-t keres évente, tehát rögtön elkezdett érdekelni a dolog. Akkor még a napelem farm építésére, mint „igazi” építkezésre gondoltam, és feladatainak döntő többsége a munkavédelemhez, különböző adminisztrációs teendőkhöz, és koordinációhoz kapcsolódott, így teljes mértékben meg voltam győződve arról, hogy ez nekem is menne, csak valamilyen angol képesítésre van szükségem.

part_2.jpg

Freddie-nek természetesen a legmagasabb szintű NEBOSH munkavédelmi végzettsége volt, de azt mondta, hogy első lépésként hajtsak rá az SMSTS megszerzésére. 

A Site Manager Safety Training Scheme egy 5 napos munkavédelmi tanfolyam, ami nélkül nem indulhat neki az ember. Kérdeztem én Freddie-től, hogy mi a helyzet az építőipari szaktudással, de megnyugtatott, hogy olyan neki nincsen. 

Említettem, hogy az eddig elért eredményt annak tudom be, hogy nagyon akartam, nagyon hittem magamban és teljes mértékben kizártam a kudarc lehetőségét. 

Utólag természetesen jókat szoktunk röhögni a korábban említett Tiborral, hogy ha ez ilyen egyszerű lenne, akkor mindenki elvégezné az 5 napos tanfolyamot, és már menne is Site Manager-nek. 

Freddie esetében a NEBOSH mellett volt egy olyan plusz, amit ő elmondott, de én csak a szavakat fogtam fel, a valódi értelmét, és az egész jelentőségét egyáltalán nem. 

Ő történetesen több évtizeden keresztül szolgált a hadseregben, kiképzőként megjárta Irakot és Afganisztánt, és a Royal Air Force vagy a Ministry of Defence színeiben versenyezni nem hasonlítható össze az általam korábban befutott magyarországi karrierrel. 

Szépen haladtunk a munkával, szabadidőmben böngésztem az álláskereső oldalakat, kerestem az SMSTS tanfolyamokat, de konkrét lépésekre még nem került sor, mert messze még március vége. 

Aztán február végén jött a telefon, hogy akkor neked itt lejárt a mandátumod, ülj már be a fiúkhoz a kocsiba és gyere haza velük együtt. Mondjuk úgy, hogy ekkor nem voltam nagyon boldog. Ez ugye pont egy hónappal korábban van a tervezettnél, tanfolyamra jelentkezés és pénzgyűjtés szempontból teljesen gáz. 

Itt ismét elszántnak kellett maradni, mert arra gondoltam, hogy ha most hirtelen visszamegyek, akkor tulajdonképpen újra el kell majd indulnom, olyan mintha nem léptem volna előre semmit. 

Pár nap alatt kellett találnom tanfolyamot nem túl messze, szállást, kisakkoznom hogyan adom vissza a cég által bérelt autót és küldöm haza a munkaruhát és egyéb céges eszközöket.

5. Az élet folyamatos tanulás

„Én ideológiailag nem vagyok elég képzett.”

Végül március 2-án Southamptonban a Knight Learning által szervezett tanfolyamon ültem, pénteken levizsgáztam, és azonnal elkezdtem jelentkezni az összes szembejövő Site Manager hirdetésre. 

Most már tudom, hogy bearanyozhattam egy-két fejvadász napját, amikor meglátták 2 hónapos magyar/angol munkatapasztalatomat, és összevetették a megpályázott Site Manager munkakörrel, amelyre született angolok is készülnek pár évig. 

Itt most egy nagyot ugrok előre az időben és elmesélem a happy end elejét, hogy a köztes időszak történéseit, a munkakeresés tanulságait másik poszt(ok)ban mondjam el.

6. Fényes jövő

„Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes jövőnkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes jövőnkben nem bízik, az áruló.” 

2016 szeptemberében napi 1-1 órát utaztam, hogy segédmunkásként (10 GBP/óra) szedjem a szemetet, állítsam vissza a munka során elmozdított korlátokat, amelyek a kialakított gyalogos útvonalakat határolták, takarítsam az állványzatot, hogy az állványozók át tudják szerelni, mossak fel az irodában, kantinban, és pucoljam ki a WC-t. Ezt a munkát nagy örömmel végeztem, mert tudtam, hogy valóban átmeneti időszakról van szó, már vágtam a centit. 

Ugyanaz a közvetítő küldött ide – legfőképpen azért, mert máshova nem tudott, és azért, hogy ne maradjak jövedelem nélkül – aki az első állandó, alkalmazotti interjúmra is bejuttatott, ahova fel is vettek.

2015 márciusától folyamatosan dolgoztam (egy félreértés miatt maradt ki két hét novemberben), hol lenn, hol feljebb, nagyságrendileg 300 helyre jelentkeztem, belesűrítettem egy újabb teljes irányváltást, ami később vakvágánynak bizonyult és végül minden szempontból beütött a happy end eleje.

2016. október 3-án kezdtem Trainee Assistant Site Manager-ként Anglia egyik legnagyobb volume housebuilder cégénél, amely országszerte 24 területi irodával rendelkezik.

Gyakornoki állásról beszélünk, tanuló vagyok. Hogy meddig, az elsősorban rajtam múlik. 2017 végéig szeretném lezárni ezt az időszakot, és 2018-tól elkezdeni Assistant Site Manager-ként dolgozni.

A betanulás alatt bruttó 24.000 GBP az éves fizetésem, plusz évi 3.600 GBP car allowance. Jelenleg kb. 50 perc autózással érek az építkezésre, így költségtérítést is kapok, amelynek egy része az üzemanyag miatt kerül kifizetésre, a másik fele az igénybe vett idő miatt.

Így már összeáll a korábbi posztokban sokak által említett – többek által kétségbe vont – nettó 2,000 GBP havi jövedelem, amit korábban megcéloztam kezdetnek.

napfelkelte.jpg

2016. október 8-án megérkezett a családom, megünnepeltük Nagylányom születésnapját, ő pár nap múlva visszament Magyarországra, a többiek (Feleségem, Fiam és Kislányom) maradtak.

Majdnem két év lett a távkapcsolat, de kitartottunk, mert hosszú távon gondolkodtunk. Másrészt távozásom óta egyre kevésbé tudtam elképzelni, hogy mihez kezdenék Magyarországon. A mozaikok már korábban közelítettek egymáshoz, de októberre állt össze minden: család, munka, lakás. 

Sok korábbi posztból köszön vissza, hogy külföldön megkapták azt a lehetőséget, amit Magyarországon valamilyen okból nem sikerült. Lehet, hogy többet tettek érte, jobban akartak bizonyítani, nem tudom a pontos okot. 

Lehet, hogy arról van szó, hogy külföldön szívesebben adnak lehetőséget annak, aki tesz érte? Akiben látnak fantáziát? Mindenkinek, akiben látnak fantáziát. Azt nézik, hogy mit tettél, és megkérdezik, hogy mit tennél, ha alkalmaznának. Nem nézik a faji hovatartozást, vallást, családi hátteret, szexuális irányultságot, életkort. 

Apropó életkor: április végén leszek 52 éves.”

HÍRMONDÓ

Ápolótól felszolgálóig

Ápolói, felszolgálói és művezetői munkákat is ajánlunk a hosszú hétvége első napján, érdemes körbenézni pihenésképpen. Hátha most jön szembe a megfelelő ajánlat.

Németországban az építőipar a nyerő 

Németországban az építőiparban dolgozik a legtöbb magyar, ennek az is az oka, hogy a hazai építőipar csak néhány éve normalizálódik, korábban nagyon elterjedt volt a feketemunka, és sokszor amellett, hogy nem jelentették be a dolgozókat, ki sem fizették őket rendesen.

Várják a magyarokat Burgenlandban 

Magyar és szlovák dolgozókat is vár az osztrákok mellett a most kibővített parndorfi bevásárlóközpont.

Tenerife, egy igazi életérzés 

A Kanári-szigetekről általában a pálmafás strandok és a jó idő jut először eszünkbe. Pedig a sziget több ennél.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: Nagy-Britannia

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr8912425241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Taxomükke (UK) 2017.04.14. 07:17:22

Remek poszt, tovabbi sok sikert itt, Angliaban!

Golf2 2017.04.14. 07:36:18

Panzerlied,jawohl!

33621 2017.04.14. 07:54:49

Már megint sárga gumicsizma! Ilyen volt már valamelyik posztban.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2017.04.14. 08:11:11

Ez kúrva jó vóóót...
Végre egy magyar az építőiparban aki ír ide.
Ismerem azt a munkakört amit most csinálsz. a fővállalkozónak a munkaterületen van 1-2 embere akik rendbentartanak mindent. Nálunk egy Morgan Freemanhoz megszólalásig hasonlító ember csinálja. Múltkor adtam neki egy csomag Negrót. Nem sértődött meg.:)))))))))))))))))))))))))

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2017.04.14. 08:14:47

@33621: Amúgy valójában ritkán használnak gumicsizmát de ha igen az acélbetétes orral kell hogy legyen. A főnökség úgynevezett rigger boots-ot használ ami egy közepes szárú egyencsizma ilyen:
www.google.co.uk/search?q=rigger+boots&espv=2&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwiTydq7paPTAhXCIsAKHeG_DC8Q_AUIBigB&biw=1222&bih=646

ChristineK · http://christine-jartamban-keltemben.blogspot.com/ 2017.04.14. 08:20:41

Kiadós írás, jó volt. Remélem olvashatunk még tőle máskor is.

ChristineK · http://christine-jartamban-keltemben.blogspot.com/ 2017.04.14. 08:25:42

@diggerdriver: Épp akartam mondani, hogy igazából az a sárga gumicsizma a szájtokon annyira nem elterjedt.

puhacica 2017.04.14. 08:59:20

hat ez fasza volt, olyan konnyed, laza, azt hittem vegig, hogy valami harmincas koma iromanyat olvasom. :)

DieNanny CH 2017.04.14. 08:59:36

Hát, ez nagyon tetszett. Élvezetesen van megírva, meg a happy end is jó!
Várom a többi történetet!

Asszonypajti 2017.04.14. 09:22:25

Kiváncsian várom a folytatást! Nagyon életszagú írás.

Mick Richards (UK) 2017.04.14. 10:02:11

Sziasztok!

Köszönöm a visszajelzéseket és a jókívánságokat. Ez a gumicsizma a más által már használt, a magyar cég által adott darab. A fénykép az első sokk után készült, amikor rádöbbentem, hogy nekem tényleg ebben a sárban kell mászkálnom. Anyukám szerint már gyerekként sem szerettem a sarat, sokakkal ellentétben inkább elkerültem.

Link elek 2017.04.14. 10:02:47

gratula
ha az elejen megtudtad volna, hogy a site managerséghez milyen a szokasos kvalifikacio, akkor meg sem probaltad volna, igy meg elobb-utobb meglesz
a bizkodo naivitas szukseges resze annak, hogy az ember megtalalja az a poziciot, amiben jol fogja érezni magát

Csodabogár 2017.04.14. 10:12:01

Remek írás, további sok sikert!

ChristineK · http://christine-jartamban-keltemben.blogspot.com/ 2017.04.14. 10:26:53

@diggerdriver: Mondjuk onnan hogy a férjem hat évig dolgozott ilyen helyeken, és mivel állandó a közléskényszere, így napi egy órát minimum hallgatom a munkahelyi élményeit. :))

Mick Richards (UK) 2017.04.14. 10:32:09

@Link elek:

"a bizkodo naivitas szukseges resze annak, hogy az ember megtalalja az a poziciot, amiben jol fogja érezni magát"

Tökéletesen egyetértek. Időközben dolgoztam olyan lengyel sráccal, aki 12 éve van itt és a labourer / finisher / finishing foreman / assistant site manager utat járta be. Ahhoz képest az enyém villámkarrrier.

SzZoole 2017.04.14. 10:49:31

Végre,egy nagyon jó poszt az utóbbi hetekbol.
Az előző posztoktól/kommentektol depressziós arcidegrangast kaptam....

macamuca [IHUN] 2017.04.14. 11:07:45

@Mick Richards (UK):
Remek írás, jó arányban és jó stílusban (!!!) vegyül benne az "általános" és a "konkrétum" rész.
Gratula az eddigiekhez, sok sikert a továbbiakhoz.
Ja, és folytatást nekünk, plíííz :)

macamuca [IHUN] 2017.04.14. 11:11:53

(amikor megláttam a nyitóképet a sárga gumicsizmával, pirinkót elfancsalodott a képem, de azért belekezdtem a poszt elolvasásába, reménykedve... Érdemes volt ellenállni az emlékek miatti menekülési késztetésnek :DDD )

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2017.04.14. 11:33:46

Hát ez nagyon f.sza volt, az anyját néki.
És gratula!

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2017.04.14. 11:54:03

@Nagy kámpics:
Akik az angol építőiparban dolgoznak azok jól írnak.
Csaxólok.
:)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

Nagy kámpics · http://akinemlepegyszerre.blog.hu 2017.04.14. 11:59:28

@diggerdriver:

Jajj, papa, egyem a kis húsod.
Meglásd, előbb-utóbb beír ide egy félanalfabéta építőmunkás, no, akkor mi lesz veled? ;-)

Shaktee 2017.04.14. 12:17:00

Jó irás Miki bá, kellemes húsvétot.

S mindenkinek.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2017.04.14. 12:22:20

@Nagy kámpics: :))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

SzZoole 2017.04.14. 13:47:22

@Határátkelő: na,azt pl végig sem tudtam olvasni,mondjuk az elejét sem nagyon....meg jó hogy most MO-on vagyok és nincs netem:)

De ez a mai nagyon jó volt,olvasmányos/humoros:)

Shaktee 2017.04.14. 13:51:10

@The Devil Himself as. Zoole: te vagy itt az etalon moncsicsi, követjük amit írsz, s érzel :))

Mick Richards (UK) 2017.04.14. 13:58:17

@swing gitan:

Koszonom, de imadkozz, hogy ne talalkozzunk a Miki bá miatt.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2017.04.14. 14:04:57

@Mick Richards (UK):
Ja. Elég gyík vagy hozzám képest az 52vel.
Az 53 az már balami. Az kor...
:)))))))))))))))

Shaktee 2017.04.14. 14:06:50

@Mick Richards (UK): :)

Gyerek vagy hozzám képest yellowboot ;)

SzZoole 2017.04.14. 14:07:27

@swing gitan: az etalon biztos,hogy nem én vagyok......
Nem is vágytam soha ilyen babérokra

SzZoole 2017.04.14. 14:21:34

@swing gitan: vannak bizony,egyet mondok;
Egy:)))
Vannak akik elfelejtik a rosszat és ugygondoljak hogy az idő mindent megszepit,meghat szép dolog az igazmondás is.....
Ezzel a vég szóval kiszálltam,van nekem jobb dolgom is mint itt baszni a legyet,goodbye

Shaktee 2017.04.14. 14:32:42

@The Devil Himself as. Zoole: Kellemest, s néha pillogj a telódra is.

geeeteee 2017.04.14. 17:57:48

Nem sikerült végigolvasni. Elvagyok a nedves szájtokon is, sőt. Megittam a nagypéntekes biztonsági tartalékokat. Unalmas volt, mint a szakszervezetes fizetett reggelek. Minden óra double time, reggel hatkor már túlórázol, mert este hatkor is a gépen leszel. Ne haragudjál digga. de egy közepes szájton is legalább 6-8-an vagytok minimum, nagyobb építkezésen több száz munkagép is dolgozik egyszerre, szóval nagyon fals érzés az a nélkülözhetetlenség. Rajt van a sárgán a fekete szám, azt hívod, ha egyáltalán látod. Ha egy ilyen posztból hiányzik a rádió, akkor az bullshit. Visszagörgettem beleolvasni, a havi kétezer is kib*ssza a biztosítékot. Ember, az hetente is kevés. Mikor eljöttem onnan két és félezer körül volt a minimum. Nem a menedzsernek, hanem a sofőröknek. Itt a világvégén meg a heti három hangzik hangzott jól. Semmi gond, vagytok valahol, eltapogattok, nem is kell több.

**mimi** 2017.04.14. 18:22:40

Nocsak milyen jo írás...jókat somolyogtam magamban, és a meglepődtem a végén...en is azt hittem valami kis fiatalka fenegyerek írta!

Herr Géza 2017.04.14. 19:45:23

@geeeteee: Te mégis milyen pénznemről beszélsz a heti kétezer emlegetésével? UK-ben, építőiparban, sofőr, heti 2.000 font ? Nem csaptál te bele nagyon a húsvétolásba???

Csodabogár 2017.04.14. 19:51:30

@Herr Géza: Szerintem svédkoronáról.

Herr Géza 2017.04.14. 19:53:36

@Mick Richards (UK): Well done, gut gemacht! Azért, amikor írtad a magyar céget a német-angol vonallal, már készültem a cifra sztorikra. Ahhoz képest még szolídan megúsztad....:)))
Ja, én is alábecsültem a korodat. A stílus, szöveg, fogalmazás, amiket megéltél, szűk 50-et mondtam magamban.:D

gabors 2017.04.14. 21:43:59

" 5 év multi (értékesítési vezető), saját KKV, "

ez a ketto egyszerre ??? mert pl ahol en dolgozom (munka vallalokent) ezert azzonnal felmondanak, ha kiderul (es kiderul mert adobevallasba belenezhet a ceg ...) ....

Benne van a szerzodesben hogy nem lehet mas munkjovedelmem (befektetes az OK) de nem lehet egy masik cegnel pozicio sem dontesi vagy vezetoi feladatom plane munka (ebben masodallas is benne van )

Csodabogár 2017.04.14. 21:50:37

@swing gitan: Most hallottam, hogy jövő juni egytől, high lesz az egész országotok. Jó buli lesz majd felétek állandóan.:-)))

jojó78. 2017.04.14. 22:09:30

@Mick Richards (UK): Jó írás! Remélem holnap jön a következő rész :)))))))))))

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2017.04.14. 22:59:56

@Csodabogár: "Most hallottam, hogy jövő juni egytől, high lesz az egész országotok. Jó buli lesz majd felétek állandóan.:-)))"

szoval jovo evtol az egesz nyugati part (CA, OR, WA) es BC is "epiti" a "szep" uj vilagot ...:/

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2017.04.14. 23:11:38

@Csodabogár: Congrats, Trudeau :/

dfaf.org/assets/docs/Medicinal%20and%20Recreational%20Marijuana_What%20are%20the%20Risks.pdf

"One of the greatest
misconceptions surrounding marijuana safety is a false
belief that the marijuana of the boomer generation is the
same marijuana that is being used by our youth today.
According to a report by the National Institute on Drug
Abuse, “The amount of tetrahydrocannabinol (THC) in
marijuana samples confiscated by police has been
increasing steadily over the past few decades. In 2012,
THC concentrations in marijuana averaged close to 15
percent, compared to around 4 percent in the 1980s."

Herr Géza 2017.04.14. 23:16:24

@gabors: Nem, a multi után jött a saját cég. Csak a fogalmazás egy kicsit kétértelmű.

gabors 2017.04.15. 00:07:15

@Herr Géza: OK ha mondod elhiszem de nem ugy tunt meg 3x-i olvasasra sem ... :-)))

amugy az iras tenyleg jo minden reszlet ott van amibol a posztolo kovetkeztetest von le ... szoval tenyleg az eggyik legjobb iras az elmult 2-3 honapbol ....

remelem a jovoje tenyleg fenyes ... es nem lesznek valami jugoszlav bekaemberek kesobb

Shaktee 2017.04.15. 00:58:00

@Zsuzsi65: ez legyen a kis világunk legnagyobb baja, n'est ce pas susanne? :)

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2017.04.15. 01:04:00

@swing gitan: Oui :)
hat, az teny, hogy ha mar ugyis a lejton vagyunk, ez mar nem sokat valtoztat a dolgon...;)

montroyal ( CAN qc) 2017.04.15. 01:13:41

2. mecs; Montreal Canadiens - NY Rangers .. nyerni kell!!!
mindjart
jon a pizza meg a csirke szarnyak ...

montroyal ( CAN qc) 2017.04.15. 01:18:21

beindul az uthenger? 1-0 Montreal ...

montroyal ( CAN qc) 2017.04.15. 03:46:30

3-2 Rangers... filet desert 17 second ... egyenlitettunk .. !!! prolongation ...

geeeteee 2017.04.15. 07:22:51

@Herr Géza: Hagyjál már mérgelődni. :D Nem emelkednek a bérek és kész, már több mint tíz éve, sőt inkább kevesebb lesz, vásárlóértéket nézve. A Frédié az ok, belepörgettem megint. A font árfolyamot nem követem, emlékeim szerint esett. A mi pénzünket meg néhány éve még egy az egyben váltották az amerikai dollárral, most meg valahol 75 cent körül. Persze túlórázni kell, máshogy nem is megy, de a heti háromezret meg lehet csinálni, évekig csináltam. Osztrák cégnél euróban három-három és fél volt havonta., amire jobban emlékszem az schillingben volt, 35001, ilyen majdnem kerek szám volt. Régi szép idők, most meg minden centért veszekedni kell :D. Nemrég a vendéglátósoktól elvették a túlóra pénzeket, szóval ezt kormányzatilag csökkentették. És akkor simán felteszik az olyan álláshírdetéseket, hogy FLAT RATE, és plenty of hours, 70-80+. Normális? Ahol meg kifizetik az ágazati minimumot, (award rates), nem hiszed el, állítgatják a pecsételő órát, reggel siet, este késik, komolyan üvöltöttem velük. És meg tudják csinálni, mert a birkáknak ketyeg a jelzáloghitel.

Mick Richards (UK) 2017.04.15. 09:04:13

Sziasztok!

@gabors:

Az egy zanzasitott felsorolas akart lenni, szoval egymast kovettek a leirtak.

@geeeteee:
Régen minden jobb volt, megyek is vissza rögvest, hogy az itteni tapogatás helyett otthon ne legyen semmi lehetőségem. A gyerekekről nem is beszélve. Ahogy írtam Trainee vagyok kb. év végéig. Jelenlegi cégem nem tartozik a legjobban fizetők közé, amit számos egyéb juttatással ellensúlyoznak. Jövő év elejétől Assistant Site Manager-ként a £35-45.000 sávba léphetek. A Freddie által leírt 50-60 freelance Site Manager-ként hozható össze, ami leginkább 3-6-18 hónapos projekt munkákkal érhető el. Találkoztam olyan idősebb úrral, aki alapvetően házak felújításával és eladásával foglalkozott korábban. Jelenleg szabadúszóként küldik helyettesíteni a szabadságolások időtartamára. Ez tapasztalt, sokféle építkezést látott embereknek való, én az inaséveimet töltöm.

@**mimi**:
@jojó78.:
Köszönöm, nekilátok a folytatásnak.

geeeteee 2017.04.16. 08:13:07

Jó az avatarod, én is Rollingos vagyok. Nem akarok igazsátalan lenni, empatikus típus vagyok, eszembe nem jut, dehogy akarlak hazaküldeni. Emlékszem még, amikor kikerültem huszonsokévvel ezelőtt, nekem is megcsipkedték a béremet meg a juttatásokat. Később átrágtam magam az apróbetűs részeken, kikupálódtam a bértáblákat meg az egyéb járulékokat illetően, ha valahol csak kompromisszumokkal, értsdd kevesebbért alkalmaztak, ott utólag hajtottam be, hol könyebben, hol nehezebben. Sokszor a hivatalig se jutott el az ügy, ha beleláttam a cég egyéb stiklis ügyeibe is, akkor simán ment. Az uniós csatlakozás körül vérfüdő folyt, sorra zártak be a volt vasfüggöny melletti nyugati cégek, a keletiek annyira leverték a díjakat, feléért meg harmadárt dolgoztak. Mekkorra lett az a kék-sárga cég Európában. Pont emiatt, kevesebb béreket fizettek, ha jól tudom, most is boldog, akinek megvan a havi 5-600EUR nettóban, az osztrák cégnél a legrosszabb is volt két és félezer.
"Lehet, hogy arról van szó, hogy külföldön szívesebben adnak lehetőséget annak, aki tesz érte? Akiben látnak fantáziát? Mindenkinek, akiben látnak fantáziát. Azt nézik, hogy mit tettél, és megkérdezik, hogy mit tennél, ha alkalmaznának. Nem nézik a faji hovatartozást, vallást, családi hátteret, szexuális irányultságot, életkort." Szomorú, de szerintem azt nézik, hogy ki az olcsóbb, az a leglényegesebb tényező, sajnos van abban igazság, hogy a népvándorlók elveszik a munkát, illetve olcsóbban megcsinálják. Eljöttem a világ végére, annak is a kevésbé lakott oldalára, és már itt is így megy. Mindenki próbál ügyeskedni, szürke-fekete utakra terelődik a foglalkoztatottság és nem csak az itt születettek, hanem még a korábbi bevándorlók is, mint én, érezzük a pénztárcánkon Volt ír mérnök munkatársam, 2dolláral kevesebbért dolgozott óránként, a főnök vigasztalásból mutatta meg nekem a payslipjét. Másik cégnél, ahol egy hosszabb körre fizettek 1500-at, az most csak 1200, ebből heti két fordulónál 600-zal rövidebb vagy. Persze ki lehet harcolni a járandóságat, de onnantól kereshetek másik céget, és ez elég fárasztó. Még titoktartási papírt is aláíratnak, nehogy a kollégák, vagy a konkurencia megtudja. Hogy néz ki, hogy legomboltál róluk tízezret. Nem egyedül a migráció az oka a problémának, ott van például a mining-boom lecsengése is, a fejlesztésekkel végeztek, maradt a kitermelés, a real estate, ingatlan is lassul.
Azt a rádiós dolgot talán már sikerült megfejtenem, ha nincs, nincs, de szerintem durvább, mint a gumicsizma. Biztos a bábeli zűrzavar miatt mondtak le róla, pedig rengeteget számít termelékenység és biztonság szempontokból. Én teherkocsin vagyok, de nálunk mindenhol kötelező, az összes munkagépen is van, a menedzsereknél, supervisoroknál, traffic-controlloknál. Nagyobb site-okon van prokoll oktatás, másutt csak ki van táblázva a call-up. Nehéz elképzelni a kommunikációt nélküle, mutogattok, vagy mobiloztok, esetleg dudaszó-füstjelek? :D Meg a sárban futkosás. Itt gyakori szabály, hogy a fülkéből kiszállni is csak egy adott helyen lehet, vagy csak a site-on kívül. Amikor az új stadion földmunkáit csináltuk, 10 másodpercenként követtük egymást szünet nékül, és csak annyi volt a megállás, míg aláírták a szállítót a kapuban az ablakból kihajolva. De amikor egy új suburb helyét gyalulják le, töltik fel, ott is van harminc utca, többféle anyag jön-megy ki-be, tíz fordulóból mind a tízet különböző helyre kell billenteni. Mindenkit a rádión keresztül írányítanak.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása