Nem minden határátkelés sikertörténet, előfordul, hogy valami nem kerek. Ilyenkor az ember egy ideig próbálkozik, de ahogy mondani szokták, ha valami nagyon nem megy, akkor nem kell erőltetni. Így volt ez Heni esetében is, aki végül négy hónap után költözött haza Angliából. Ezzel együtt sem bánta meg ezt az időszakot. (A képeket köszönöm!)
Te is visszaköltöztél Magyarországra külföldről? Esetleg azóta már ismét útnak indultál? Írd meg a történeted a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!
„Az én angliai történetem igen rövid, mindösszesen 4 hónap kellett ahhoz, hogy haza is költözzek onnan.
Még májusban írt egy kedves barátom, aki akkor már kint dolgozott egy vidéki hotelban, hogy lenne náluk munka, szobalányként. Annyira nem rajongtam az ötletért, hiszen pincér végzettségem és tapasztalatom van, de látva az itthoni erőviszonyokat, és amúgy is voltam már korábban szobalány, így úgy döntöttem, hogy elvállalom. Abban maradtunk, hogy amint lesz rá lehetőség, átraknak az étterembe.
A kérdéses napon elindultam, szerencsésen meg is érkeztem a hotelba. Megmutatták a szobámat, egy palotának éreztem a hajós kabin után, egyedül voltam és volt ablaka. Igen, ez nagy szó annak, aki másfél évig egy hajókabinban élt.
Másnap reggel kezdtem dolgozni, megismerkedtem a főnökömmel és a kollégákkal. Több magyar is van kint, így amit hirtelen nem értettem szakkifejezéseket, azt elmagyarázták.
Tudni kell rólam, hogy nem vetem meg a munkát, hiába nincs kedvem, fáradt vagyok, van bennem egy olyan fokú maximalizmus, hogy mégis mindig a legjobbra törekszem. Soha nem is volt rám panasz.
Munkahelyi gondok
Egy hét eltelte után az éttermesek megtudták, hogy van pincér tapasztalatom, így a saját napi 8 óra munkám után heti több estét is besegítettem vacsoráztatni vagy rendezvényeken felszolgálni; sőt néha még a mosogató mellé is beálltam.
Ez így ment egy ideig, amikor feltűnt, hogy valami nem kerek. Nem éreztem jól magam, és nem a honvágy miatt, az az óceánjárón sem volt soha gond. Nem. A kollégákkal volt gond.
Amikor már nem csak a munkára koncentráltam, mert volt benne annyira rutinom, hogy a körülöttem lévő dolgokra is tudtam figyelni, akkor tűnt fel, hogy nagyon megy az áskálódás egyes emberek ellen.
Menet közben barátnőm is kijött, így volt egy biztos ember mellettem. Időközben neki is feltűntek a belső feszültségek, unokatestvérek vitatkoztak, pontosabban az egyik mondta a magáét a főnöknek a másikról.
Sajnos náluk nem a főnök-beosztott viszony érvényesült, hanem „barátság” – a főnök mindig választott egy kedvencet, így mindig annak az egy embernek a szava számított és így kapott előléptetést is a leányzó, bár saját bevallása szerint sok mindent nem tudott, vagy épp nem volt kedve megcsinálni (szobaelosztás), így volt olyan, hogy valakinek több szobát kellett aznap kitakarítani, mint a többieknek.
Elmérgesedő helyzet
Aztán ez az áskálódás már ránk is átterjedt. A hajón szerencsére megtanulja az ember, hogy kiálljon magáért, különben eltapossák. Először próbáltuk egymás között elintézni a dolgokat, de a feszültséget keltő ember a „főnök embere” volt, így mindig mi jöttünk ki rosszul a dologból.
Sajnos ez már nem csak a housekeeping részlegén volt érezhető, hanem az éttermeseknek is feltűnt, illetve az egész hotelben megfigyelhető volt. Rövid idő alatt többen is felmondtak.
Addig-addig mérgesedett a helyzet nem csak velünk, hanem az unokatestvérek között is, hogy le kellett ülnünk a nagyfőnökkel és elmondani, hogy mi folyik az orra előtt, ő pedig megígért fűt-fát.
Mindenki a mi oldalunkra állt, de sajnos a nagyfőnök felesége volt a közvetlen főnököm, így persze nem történt semmi változás, eléggé elnyomás alatt volt az igazgató úr.
A reggeli gyomorgörcs
Én már éreztem, hogy ez így nem lesz jó, reggelente gyomorgörccsel mentem dolgozni, az egészségemet pedig nem akartam kockára tenni, annyit nem ért ez a munka számomra.
Így még próbaidő alatt felmondtunk barátnőmmel és mivel nem akartuk cserbenhagyni a hotelt, és a számunkra még megmaradt pár kedves embert, így 1 hónapot adtunk a főnökünknek, hogy találjon a helyünkre valakit. Rá egy héttel az unokatestvér is felmondott, így egyszerre három ember jött el, egy ember hibájából.
Az utolsó másfél hétre véglegesen átraktak az étterembe, imádtam ott lenni, az az én közegem, nem volt feszültség, kibeszélés, csak nyugalom. De ekkor már nem éreztem azt, hogy ott tudnék maradni, mindenképp ki akartam szakadni abból a környezetből.
Vigyázz a magyarokkal
Hazajövetelünk után az egyik supervisorunk is felmondott, ugyanazon ember miatt, őt is kikészítették a pletykákkal és rágalmakkal, szegény sírva járt dolgozni, pedig korábban legjobb barátnők voltak és imádta a helyet, ő volt ott legrégebben, még a főnök is utána érkezett. És még mindig nem tett senki semmit a problémás munkatárssal, aki azóta is éli világát boldogan.
Sajnos nálam bejött az a híres mondás, hogy Angliában vigyázz a magyarokkal. Mondhatjátok, hogy feladtam, de tudom, hogy milyen az, amikor az embernek jó a munkahelye, szeret bejárni, szereti az embereket, akikkel együtt dolgozik. Számomra, ha ez nincs meg, akkor tovább állok.
Tudom, hogy vannak, akik szeretik és bejött nekik a szigetország, kívánom, hogy maradjon így minden!
Azoknak, akik hasonló cipőben járnak, ne féljenek elmondani, hogy mi a gond, ha pedig végképp nem változik semmi, még mindig lehet váltani. Ketten is kint maradtak, mind a két ember másik helyre ment át, és nagyon szeretik az új környezetet és az embereket, szóval a változás lehet pozitív is, csak merni kell lépni.
Egy dolgot nem sajnálok: sikerült eljutnom újabb helyekre és kipipálni párat a listámról.”
HÍRMONDÓ
Százezrével segítették külföldre a fiatalokat
Nem is keveset, hiszen majdnem 700 ezer európai mehetett tanulni, dolgozni, és önkénteskedni 2015-ben az idén 30 éves Erasmus+ program keretében. Más előnye is van a programnak: a résztvevő fiatalok körében 23 százalékkal alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, mint az otthon maradók körében.
Ezért van szüksége Németországnak a bevándorlókra
Csak tavaly 600 ezer fővel növekedett Németország lakossága a bevándorlásnak köszönhetően. A vándorlási mérleg viszont minimum 750 ezres többletet mutatott. (A kettő közötti különbség nyilván a természetesen népességfogyásnak köszönhető.)
Ráfaraghatnak a Nagy-Britanniában élők
Londoni pénzügyi elemzők szerint a font gyengülése miatt meredeken gyorsuló infláció megállította az életszínvonal lendületes növekedését.
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek