Hazaköltözni (pláne több évtized után) nem is olyan könnyű, mint azt esetleg elképzeli az ember. Sok minden más, mint amilyennek emlékszik, és a hétköznapok apró bosszúságai is felnagyítódnak, nem hiába mondják, hogy a visszaköltözés legalább akkora kultúrsokk, mint az elmenetel. Azt hiszem, erre példa Nándor története is.

„Három évig tököltem, mit csináljak, 36 év után Ausztriát otthagyni nem könnyű. A város az enyém volt, nincs ház, ahol ne dolgoztam volna, 200 000 embert ismertem és a cégemet is ismerték-

A haverok, a csajok, a klubok, a majdnem fiatalságom, az utcák, a lámpák, a hatalmas garázsom, a rengeteg autóm és motorom – mind mint a mágnes, ott tartottak.

Igen ám, de közben 20 éve vettem a Balatonon egy kis házat, tökéletesen megcsináltam, padlófűtés, szigetelés, víz, gáz, csatornázás, madáretetők – élvezem, hogy a déli fekvés miatt reggeltől estig napsütés van, ezer madárral, csenddel, nyugalommal. Semmi forgalom, se villamos, se busz.

Üvöltözni szerettem volna

Végül három év után eldöntöttem, hogy ide költözök. Az autót lehonosíttattam, két hónapig veszekedtem a magyarországi biztosítóval, mert nem akarták elfogadni a 36 évi balesetmentes vezetésemet és a biztosításom.

Háromszor hoztam különböző biztosítóktól igazolást, hogy a 00-ás legalacsonyabb szinten vagyok, mire két hónap után elfogadták. Újabb ősz hajszálak jelentek meg a hajamban.

Majdnem minden hivatalnál üvöltözni szerettem volna, érthetetlen magyar szavakat kellett tanulnom, gonoszkodó emberek tucatjával találkoztam, és éreztem a rossz kisugárzást.

Csak pár dolog: elmentem egy borkiállításra, de annyira feje tetejére állították a szervezést, hogy nem is értettem, amikor a borokat bemutatták.

Vettem magyar mobilt, két hét után egy ismerős a faluból felhívott, hazugsággal kezdte, hogy a telefonkönyvből vette a számomat, és milyen hatalmas szerencsém van, de kellenének az adataim - adatokat akart halászni, de azonnal megismertem a hangját, kiakadtam.

A költözés miatt vettem egy nagy belső terű dízelautót, ami a magyar benzintől üzemanyagtól újabban nem indul. Visszamentem az ausztriai szervízbe, ahol kiolvasták a hibakódokat, amik semmit nem mutattak, tehát a benzin a ludas. Állítólag belekeverik az eladhatatlan szarságokat, én viszont nem tudok Ausztriába járni tankolni.

Mindenki okosabb

Egy magyar madaras fórumon egyszer beírtam, hogy mennyi madaram jön az etetőkre, és hogy egy alkalommal egy vércse is berepült. Többen megtámadtak, hogy az karvaly volt… nem is a madárfajtája a lényeg, hanem hogy azonnal megtámadják az embert, gonoszok, vitára, ugrásra készek, egy rossz szó, és belekötnek az emberbe. Ők az okosak, ők itt voltak nálam a kertben, és látták a madarat…

Mindez az egész országra érvényes, ez az én jobb vagyok, okosabb vagyok, majd én megmutatom stílus.

Amikor a gyors autómmal jöttem le a Balatonra, egy kis Suzuki a beláthatatlan jobbkanyarban 1 km/órás sebességkülönbséggel beelőzött.. majd ő megmutatja a hülye Porschésnak.

A legtöbb magyarra jellemző, hogy mindent megmagyaráz! Az a szó, hogy „mert” a legtöbbet használt.

A kőműves megmagyarázza, miért lett ferde a fal, a szerelő megmagyarázza, miért nem működik valami, de a pénzt elveszik. Számla? Ugyan, miről beszélünk? Többszázezer forintot fizettem, de semmi számla sehol.

A bankban primitívek, barátságtalanok, minden alkalommal más és más személyhez kell a szám húzása után mennem, akiknek elölről mindent el kell magyaráznom, mit, mikor és miért akarok.

Ausztriában ugyanaz az ember volt a bankos ügyintézőm évtizedekig, egyetlen telefon elég volt, és a dolog el volt intézve. Itt?? Semmi segítő infomációt nem kapok, ha szeretnék valakihez menni, akkor tovább küldenek, stb.

Reggel felébredek, bekapcsolom a rádiót, az első szó: probléma. Azonnal kikapcsoltam. Egyfolytában Erdélyről dumálnak (ami tudomásom szerint sosem volt Magyarország, mindig önállóságra, függetlenségre vágyakoztak), de minket ugródeszkának használtak, a papírok után azonnal mentek Németországba dolgozni.

Lehet, hogy megbántam?

Más itt minden, még a politika is. A kert és a jó levegő, ami vígasztal, és a csend, amúgy Magyarország nehezen elviselhető.

Ami még hiányozni fog, hogy otthon volt egy repülőtér, egy gondolat, és már repültem is a világba. Innen valahova eljutni egy extra kaland lesz, pedig most lenne időm, és pénzem, így kicsit bezártnak érzem magam.

Hát nagyjából ennyi. Viszont hála a multiknak, az élelmiszerellátás jó.

Lehet, hogy megbántam a költözést? Már nem sok van hátra, mindegy – majd kialakul.”

HÍRMONDÓ

Flór Ferenccel állítaná meg az elvándorlást a kormány

Flór Ferenc nem egy szupermen, mégis abban bízik a magyar kormány, hogy majd visszafogja az elvándorlást.

Lazítással menekülne meg az öngyilkos ország

A péntek lehet a kulcsnap, ami megmenti rengeteg japán életét. Vagy nem.

A világ egyik legdrágább utcája

Egy olyan utca ez, ahol 6 milliárd forint alatt ne is álmodozz arról, hogy lakásod lehet. Aligha sokkol bárkit is, hogy hol található.

(Fotó: pixabay.com/Steve001)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.