Hanem a nyelvüket is. Mindjárt megmagyarázom ezt az elsőre talán kissé talányosnak tűnő kijelentést, ám előtte megnyugtatnék minden aggódót, hogy a posztban egyetlen szó sem lesz a Brexitről, lesz viszont az angol nyelvről, és annak változásairól. És még itt sem kell feladnia senkinek, mert nem nyelvészkedni fogok (nem is tudnék), hanem egy (legalábbis számomra) nagyon izgalmas jelenségről írni.

Hadd induljak ki egy kérdésből: ha egy nyelvet anyanyelvként 360 millió ember beszél, összesen viszont 1 milliárd 750 millióan bírják, akkor melyik csoport határozza meg, miként is alakul az adott nyelv?

A helyzet ugyanis az, hogy míg a világon 360 millióan beszélik az angolt anyanyelvükként (ennek nagy része az Egyesült Államokban, aztán az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Kanadában…), addig 2020-re az angolul beszélők száma eléri majd a 2 milliárdot – azaz az angol lingua franca (közvetítőnyelv) lett, ennek minden előnyével és hátrányával együtt.

Mindez egy, a BBC oldalán olvasott cikk alapján jutott az eszembe, melyben megszólalt egy chicagói születésű férfi is. Ben Barron hét évvel ezelőttig csak amerikaiakkal dolgozott, majd 2009-ben a zürichi központú biztosítótársasághoz, a Zurich Insurance Company-hoz szerződött és el is költözött Svájcba. 

A kutya nem vadászik 

A cégnél az angol volt a kommunikáció nyelve, ám Ben Barron egyszer csak azon vette észre magát, hogy európai munkatársai sokszor nem értik, mit mond, neki pedig rá kellett jönnie, hogy muszáj megváltoztatni a nyelvhasználatát, ha szeretné, hogy meg is értsék. 

Ehhez meg kellett szabadulnia azoktól az idiómáktól, mondásoktól, szófordulatoktól, melyek megértése egy másik amerikainak semmilyen gondot nem okoz, a nem anyanyelvi beszélők viszont egyszerűen nem értik meg. 

„Például amikor azt mondtam, hogy „a kutya nem vadászik”, az egy olyan mondás, ami az amerikai délen nagyon elterjedt, de egyébként máshol nem értik, hogy azt jelenti: ez nem túl jó ötlet” – mesélte Ben Barron (aki egyébként azóta már megint Amerikában él). 

Ugyanígy ki kellett irtania a beszédéből a baseballos és amerikai focis utalásokat, poénokat, mert ezek sem mondtak semmit a sportágakat nem, vagy csak felületesen ismerő más nemzetbéli kollégáknak. 

Ki alkalmazkodjon? 

Ben Barron példája csak egy a sok közül, ami azt a furcsa helyzetet példázza, amiben az angol túlzott népszerűsége miatt az anyanyelvi beszélőknek kell újragondolni a nyelvhasználatukat.

Persze erre most mondhatjátok, hogy ez túlzás, de olyannyira nem az, hogy a British Council (ami ugye az Egyesült Királyság nemzetközi oktatási és kulturális testülete) külön foglalkozik a kérdéssel. 

Mi több, azon az állásponton van, hogy mivel az angolt nem anyanyelvként beszélők száma jócskán meghaladja az anyanyelvi beszélőkét, ezért utóbbiaknak kell alkalmazkodni. 

Idén szeptemberben például Szingapúrtól Dél-Afrikáig több országban is indítottak külön képzéseket az angol anyanyelvűeknek, melyben arra tanítják őket, hogyan változtassák meg a nyelvhasználatukat, hogy minél hatékonyabbak, érthetőbbek és sikeresebbek legyenek. 

A chinglish és a denglish 

„Ma már semmi egzotikus nincs abban, ha valaki egy globális, virtuális csapat tagja. Sok embernek ez mindennapi tapasztalat, és meglehetősen stresszes és nehéz is tud lenni” – mondta Robert Gibson, egy Münchenben élő nemzetközi konzultáns. 

„Az angol nyelv radikális változáson megy keresztül. Már nem csak kétfajta, amerikai és brit angol van, hanem sokkal több” – tette hozzá a szakember, példaként a chinglisht (ez a kínai angol) és a denglisht (ez pedig a német) hozva fel. 

„Mi több, az angol még a szervezeteken belül is különbözőképpen fejlődik. Egyes nagyvállalatoknak is megvan a maguk sajátos angolja, amit nem feltétlenül értenek meg az anyanyelvi beszélők. Folyamatosan távolodunk a standard, bevett angol nyelvtől és közelítünk a több bevett változat felé” – mondta Robert Gibson a BBC-nek. 

Ha ez nem lenne elég, az igazán sokkoló rész (legalábbis szerintem) most jön: a brit York Egyetem szociolingvisztika szakértője szerint ma már egyáltalán nem előny, ha valaki anyanyelvi angol, sőt. 

„Anyanyelvi beszélőként ugyanis nem kellett végig menned azokon a tanulási folyamatokon, melyeken a nem anyanyelvi beszélőknek igen. Így ők ugyanazokkal a tapasztalatokkal rendelkeznek, és az anyanyelvi beszélők lettek a furcsa kívülállók” – mondta Dr. Dominic Watt, aki szerint egész egyszerűen a beszélők száma miatt átbillent az erőegyensúly. 

A lelassult beszédtempó 

Így aztán az anyanyelvi beszélők azzal kénytelenek szembesülni, hogy míg otthon nagyszerűen sikerül egy előadás, addig (hiába beszélnek anyanyelviként) ugyanaz az üzenet külföldön már messze nem megy át olyan jól, és ugyanez igaz az üzleti megbeszélésekre is. 

Ami viszont érdekes, hogy (talán éppen azért, mert tanult nyelvről van szó) a nem anyanyelvi beszélők sokszor jobbak írásban, mint anyanyelvi társaik – mondta Cathy Wellings, a London School of International Communication igazgatója. 

Nem szeretném további nyelvészkedéssel húzni az időt, pedig az például nagyon érdekes, hogy a szakemberek szerint az anyanyelvi beszélők közel kétszer olyan gyorsan beszélnek, mint nem anyanyelvi társaik, így kénytelenek lesznek lassítani, ha azt szeretnék, hogy megértsék őket. 

Hogyan változik a nyelv? 

Szóval a helyzet úgy áll (hogy visszatérjek a címhez), hogy a bevándorlók, és általában véve az angol nyelv elképesztő sikere nem csak „a munkát vették el” a britektől, hanem bizonyos mértékben a nyelvet is. 

Külföldön már mindenképpen ez a helyzet (hiszen hiába anyanyelvi beszélők, a nagy számok törvénye alapján nekik kell alkalmazkodni), de egyre inkább ez lehet majd a helyzet azokban az országokban is, ahol az angolt hivatalos nyelvként beszélik. 

Az amerikai dél egyes államaiban a spanyol már legalább olyan fontos nyelv, mint az angol, ráadásul kölcsönhatásban is vannak egymással, tehát folyamatosan változtatják egymást. 

Ti hogyan látjátok, az angol teljesen nemzetközivé válása átalakítja a nyelvet? Aki közületek nagy nemzetközi multinál dolgozik, mit tapasztalt? És mi a tapasztalata annak, aki mondjuk Angliában dolgozik más nemzetiségűekkel, mégis angolul kommunikálnak?

HÍRMONDÓ 

Merkel rácsapta a britekre a kiskaput 

Nem lesz bankot adok autógyárért akció. Legalábbis erről beszélt a német kancellár. Legalábbis most. 

A trükkös norvég kormány és a fele adó 

Azért ezek a norvégok tudnak valamit. Úgy "vernek át", hogy örülsz neki. :)

(Fotó: pixabay.com/PDPics)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.