Az átlagmagyar (mondjuk én) nem sokat tud El Salvadorról, csak annyit, hogy elég nagy a bűnözés és gazdaságilag finoman szólva sem tartoznak a világ élvonalába, ennek megfelelően elég nagy az elvándorlás. A mai blogajánlóban emellett sok egyéb érdekesség is kiderül még, emellett ellátogatunk Botswanába (bizony!), és fény derül arra is, mekkora partiarc volt II. Károly.

A Mirador blogtól már megszokhattuk, hogy időről időre csinálnak egy összehasonlító posztot egy latin-amerikai ország és Magyarország között. Most El Salvador volt a soros, a kérdés tehát úgy hangzik: El Salvadorban jobb-e lenni salvadorinak vagy Magyarországon magyarnak? Lássuk!

1) Keresetek

2014-ben El Salvador GDP/fő mutatója 3854 US$ volt, ami alig 27 %-a a magyar adatnak (14 023 US$).

Az országot előszeretettel állítják párhuzamba Ecuadorral, mivel mindkét ország ugyanakkor, 2001-ben vezette be a dollárt fizetőeszköznek az elszállt infláció miatt. Amíg azonban Ecuadorban az átállás jól sült el (a GDP azóta a négyszeresére nőtt), addig El Salvadorban tulajdonképpen bebetonozta a problémákat. (...)

A hivatalos statisztikák szerint 1,1 millió salvadori él az Egyesült Államokban, de ennél valószínűleg sokkal többen vannak, hiszen minden hónapban illegális bevándorlók ezrei lépik át az amerikai határt.

Egyes kimutatások 2 millió salvadori bevándorlóról szólnak, ami az ország 6,5 milliós összlakosságának 30 %-a. Mivel az elvándorlók többnyire fiatalok, az ország több mint egy évtizede munkaerőhiánnyal küszködik.

A tartós munkaerőhiánynak köszönhetőn az amerikai nagyvállalatok elvitték a termelést El Salvadorból és újabban inkább Guatemalában és Nicaraguában próbálnak szerencsét.

El Salvadorban a megállapított minimálbér szektoronként más és más. 2016-ban az iparban dolgozók minimum 259 dollárt (kb. 72 500 Ft), a szolgáltatásban dolgozók minimum 263 dollárt (kb. 73 600 Ft), a mezőgazdaságban dolgozók pedig minimum 124 dollárt (kb. 34 700 Ft) vihetnek haza. Ezzel szemben Magyarországon a minimálbér egységesen nettó 73 815 Ft.

A problémákat jól szemlélteti, hogy bár a lakosság 30 %-a elhagyta az országot, még így is 7 %-os a munkanélküliség. Magyarországon az 5 %-ot súroljuk úgy, hogy messze nincs akkora elvándorlás, mint El Salvadorból.

2) Adózás és vállalkozás

El Salvadorban az ÁFA 13 %-os, de hogy ezt ki fizeti be, nem tudom, mert blokkot szinte sehol nem kaptunk.

Mindenkinek, akinek bejelentett munkahelye van, kötelessége társadalombiztosítást (ISSS) fizetnie, ami a fizetés 3 %-a. Emellett van nyugdíjjárulék (AFP), ami 6,25 %-a a bérnek.

Az országban létezik személyi jövedelemadó is, amit azonban havi 472 dolláros (kb. 132 000 Ft), már TB-vel és nyugdíjjárulékkal terhelt keresetig nem kell fizetni. Havi 895 dollárig 10, 2038 dollárig 20, afölött pedig 30 %-ot kell az államkasszába átutalni.

A munkavállalót innentől kezdve nem terheli tovább az állam, tehát az összes adó mindössze 9,25 % plusz az SZJA.

3) Árak

El Salvadorban alacsonyak a keresetek, de összehasonlítva a kontinens többi országával, az árak sem túl magasak. Costa Rica vagy Panama mellett egészen filléres országnak hat, nálunk azonban így is valamivel drágább El Salvador.

1 l tej: 390 Ft

1 kg kenyér: 350 Ft

1 kg rizs: 320 Ft

1 kg csirkemell: 1300 Ft

1 kg hagyma: 310 Ft

1 kg krumpli: 280 Ft

1 kg narancs: 310 Ft

1,5 l víz: 280 Ft

1 kg paradicsom: 370 Ft

1 db tojás: 40 Ft

0,5 l sör: 320 Ft

...és az éttermekben:

0,5 l sör: 400 Ft

menü egy kifőzdében: 770 Ft

közepes méretű pizza: 2000 Ft

Ami nagyon olcsó, az a ruha. El Salvador vezető ágazata a textilipar, ami mai napig tartja a lépést a kínaiakkal. Az elektronikai cikkek hasonló árban vannak, mint nálunk.

4) Lakhatás, építkezés

Az elmúlt pár évben Budapesten elszálltak a lakbérek, amit az Airbnb előretörésével magyaráznak. Nos, San Salvador nem a turisták álma, így errefelé az Airbnb sem érezteti úgy a hatását.

Ennek köszönhetően a salvadori fővárosban az albérlet nem drága, 250-300 dollár körül már egészen normális lakásokra lelhet az ember aránylag biztonságos környéken is, mint a Colonia Miramonte vagy San Benito. Mivel San Salvador egyetemi központ is, ezért rengeteg kiadó szobát is találni a piacon, amiket akár már 80 dollárért is meg lehet szerezni egy hónapra.

Vidéken még ennél is olcsóbb minden. El Salvador második és harmadik legnagyobb városában, Santa Anában és San Miguelben már 150 dollárért lehet találni kétszobás lakást, szobát pedig akár 50 dollárért is.

A rezsi olcsó. Elektromos áramra 30-40 dollárt kell fizetni havonta, gázra 10-15 dollárt, vízre kevesebb, mint 5 dollárt. Aminek horror ára van, az az internet. A legalapabb csomag ára 40 dollárnál kezdődik, ami közel négyszerese a magyarnak.

5) Közlekedés

A tömegközlekedés El Salvadorban olcsó. A városi buszokon 25 centet, kb. 70 forintot kell fizetni, a járművek azonban szakadtak és tele vannak zsebtolvajokkal. A távolsági buszok sem sokkal jobbak, viszont azok is olcsók. Egy egyórás, kb. 50 kilométeres útért 1 dollárt, vagyis 280 forintot kérnek el, ami kevesebb, mint harmada a magyar árnak.

Az úthálózat egészen jó. A Pánamerikai autóút, ami Guatemala és Honduras közt végigfut El Salvadoron, majdnem végig kétsávos, gyorsnak azonban nem mondható.

A benzin olcsó, egy liter ára kb. 75 cent (210 forint).

Bár a közlekedés ára töredéke az otthoninak, a minőség sajnos elég gyenge, ráadásul a biztonság sem az igazi.

6) Kultúra, szórakozás, szabadidő

Mivel El Salvadort tulajdonképpen elhagyta a középosztály, túl sok jóra az ember a kultúra terén nem számíthat. San Salvadorban, Santa Anában és San Miguelben van ugyan színház, csak minőségi darabokat nem játszanak bennük. Hiányoznak a zenei fesztiválok, viszont egyes régiókban minden hétvége falunap.

7) Közbiztonság

Ebben a kérdéskörben nincs vita, mivel El Salvador a Föld legveszélyesebb országa. 2015-ben 6650 gyilkosságot jegyeztek fel, ami Közép-Amerika összes halálos kimenetelű bűncselekményének a 35 %-a. Ezzel szemben Magyarországon évente csak kb. 100 ember hal erőszakos halált, ráadásul mi másfélszer annyian vagyunk.

Hogy minek köszönhető ez a horrorisztikus adat? Annak, hogy 2014-ben az állam a börtönök telítettsége miatt amnesztiát hirdetett több ezer fogva tartott bandatagnak, akik visszatérve az utcára felszították az erőszakot. Egyetlen év alatt 70 %-kal nőtt az országban a gyilkosságok száma.

8) Egészségügy és oktatás

El Salvadorban, aki fizeti az ISSS-t, ingyenes ellátásban részesül az ország 30 állami kórházában. Elmondások alapján ezek a kórházak egészen szörnyűek, nem elsősorban a kezelések minősége, sokkal inkább az infrastruktúra hiánya miatt.

A salvadori oktatás a térségben nem rossz, világszinten azonban gyenge. 2015-ben a Föld legjobb 500 egyeteme közé egyetlen salvadorinak sem sikerült beverekednie magát, bár ez elmondható a magyar felsőoktatási intézményekről is.

9) Nyugdíj és szociális háló

El Salvadorban a nyugdíjkorhatár férfiaknál 60, nőknél 55 év, vagy pedig 25 éven keresztül fizetett AFP. Ha tehát valaki 18 évesen munkába áll, 43 évesen már nyugdíjaztathatja is magát. Mondjuk nem fog sokat kapni, bár többet, mint egy magyar.

Amíg nálunk a minimálnyugdíj 28 500 forint, addig El Salvadorban 207 dollár, kb. 58 000 forint, bár ebből még vonnak a nyugdíjbiztosítók. Ez alapján a nettó nyugdíj csak 167,68 dollár, ami 47 000 forintnak felel meg.

Amúgy ugyanennyit kap az is, aki nem fizet SZJA-t, tehát a fizetése nem érte el soha a havi 472 dollárt. 28 500 vagy 47 000, édes mindegy, megélni egyikből sem lehet egyik országban sem.

10) Példa

Ahogy eddig, most is két fő minimálbérével fogunk számolni (El Salvador esetén a szolgáltató szektorban elhelyezkedve). Lássuk, hol jön ki jobban egy pár a pénzéből, San Salvadorban vagy Budapesten?

El Salvador-i minimálbér (2 fő): 147 280 Ft

- átlagos San Salvador-i lakás bérleti díja biztonságos környéken: 70 000 Ft

- rezsi+internet: 25 000 Ft

- kaja ára havonta 2 fő részére: 60 000 Ft

- napi 2 buszjegy a munkahelyre és vissza 2 fő részére: 12 300 Ft

MARAD: -20 020 Ft

Magyar minimálbér (2 fő): 147 630 Ft

- átlagos budapesti lakás bérleti díja külvárosi lakótelepen: 100 000 Ft

- rezsi+internet: 35 000 Ft

- kaja ára havonta 2 fő részére: 50 000 Ft

- havi bérlet 2 fő részére: 14 000 Ft (2/3-át állja a munkáltató)

MARAD: -51 370 Ft

11) Összegzés

Lássuk, miben győzött El Salvador és miben Magyarország.

- Amiben El Salvador nyert: adózás, lakhatás és építkezés

- Amiben Magyarország nyert: keresetek, vállalkozás, árak, közlekedés, kultúra, szórakozás, szabadidő, közbiztonság, egészségügy, oktatás, szociális háló.

- Amiben döntetlen: nyugdíj.”

A teljes posztot egy csomó érdekességgel és képekkel itt találjátok.

Irány Botswana!

Ha már ilyen messzire kalandoztunk Európától, maradjunk is távol még egy kicsit, látogassunk el Botswanába (oda úgysem megyünk olyan gyakran), méghozzá az Afrikaland blog segítségével. Igaz, az út 2014-ben történt, de a poszt most jelent meg, és bár nem ismerem behatóan Botswanát (sem), azért meg lennék lepve, ha azóta gyökeres változások történtek volna.

„Alig pár héttel Magyarországra költözésünk előtt látogatóba mentünk André egyik, mondjuk ki, kedvenc unokatestvéréhez. Rika és Richard Botswanában Francistown-ban élnek, nagyjából 800 km-re Midrandtól.

Ez nem egy rettentő táv az ottani viszonylatokban, lazán letudható kategória, de egy komoly felújításos szakasz és a botswanai körülmények miatt csak nagyon lassan tudtunk haladni.

Kora reggel indultunk és már sötétben, késő este értünk oda, mert bár az út kicsivel több, mint fele dél-afrikai utakon van, a határon átmenni nagyjából 1 óránkba tellett, onnantól pedig szinte csak vánszorogtunk ahhoz képest, hogy elvileg autópályán mentünk végig tovább.

Előzetesen a szokásos átlag 120 km/óra sebességünkkel szemben (pihenőkkel, tankolással átszámolt adat) 80km/órás haladással kalkuláltunk, és sajnos nem is lőttünk nagyon mellé...

A határ előtt nem sokkal érdekes szakaszra értünk, tele volt tűzdelve „vigyázz, varacskosdisznó” táblákkal. A táblák igaznak bizonyultak, elég sokat láttunk belőlük, főleg anyákat a kicsinyeikkel. Próbáltuk őket lencsevégre kapni, sajnos inkább kevesebb, mint több sikerrel, mert fineszes, és félős jószágok, akik amint egy autó lassít, már szaladnak is el.

A határon átkelni kifejezetten vicces volt, nem sokat találkoznak ugyanis az ügyintézők magyar útlevéllel. A reptéren biztosan, de a szárazföldi határátkelőnél, nos, nem nagyon.

A dél-afrikai intéző csak nézegette, forgatta az útlevelemet, és megkérdezte, hogy ahonnan én jövök mind ilyen csinos csajok vannak-e mert ha igen akkor jön ő is ide lakni, aztán betrancsírozta a pecsétet az útlevelembe, és továbbengedett.

Elvileg a helyi autópályán haladtunk tovább, ami inkább egy klasszikus 2x1 sávos autóút volt, mint autópálya, de legyen, hiszünk a térkép jelöléseinek. Mellettünk végeláthatatlan messzeségben csak száraz fák, keresgélő marhák és sziesztázó szamarak, néhol a kerítés megfelelő oldalán, néhol meg az út mellett közvetlenül álldogálva.

Az utolsó 100 km nagyon nyögvenyelősen telt, fáradtak voltunk és vaksötétben, útfelújítással, útszélesítéssel vegyített, erős forgalomban kellett haladjunk. Késő este értünk célba és már nagyon vártak minket! Sok puszi és ölelés, valamint egy kellemes vacsora után tértünk nyugovóra.

Másnap reggel André és Richard elmentek valami tyúktelep elektromos kapuját megszakérteni, mi addig vásárolni mentünk Rikával. Érdekes volt, a környék egyik legjobb spárjába mentünk, mégis lelakott, drága és közepesen feltöltött készlettel rendelkezett.

Nagyon más ez az ország, sokkal szegényebb vagy inkább szerényebb, mint Dél-Afrika, végig furcsa érzésem volt. Szegénység, kosz, káosz mindenhol, pedig azért akkor már az én szemem is szokta egy jó ideje ezeket a fogalmakat Johannesburgban és környékén.

Kora délután kimentünk a telekre, ahova már felhúztak egy kis házikót maguknak. Nem sok minden van, de az nagyon kellemes. Egy szép konyha, egy alvós rész és egy walk-in fürdőszoba, nagyon jó volt a hangulat is.

Nagyon szép hely Botswana, sokkal érintetlenebbnek tűnik, mind Dél-Afrika. Mintha szabadabb lenne a mozgás, persze lehet, hogy nem az, de úgy tűnik. Talán kevesebb a szögesdrót, kevesebb vagy legalábbis gyengébb a kerítés az utak mentén, de sokkal több a szegény, lepusztult környék. Egyértelműen rosszabbul élnek, mint déli szomszédaik, de valahogy mégis máshogy nyomasztóan.”

A teljes posztot itt olvashatjátok el, rengeteg fotó is van benne, szóval megéri kattintani!

II. Károly, a partiállat

Noha suliszünet van még pár hétig (az ifjúság legnagyobb örömére, a szülőket most hagyjuk…), azért egy jó oktatási blog ilyenkor is posztol, ráadásul nagyon érdekeseket. Így tett Békési Kálmán is, aki Londonban tanít, és legutóbbi posztjában azt mutatta meg, miként lehet felkelteni a tinik figyelmét egy-egy érdekes, fontos témára.

„Miközben az angolok oktatási módszereikben - a nyugati világ többi országához képest - nagyon is tradicionálisak, az oktatási tartalmak tekintetében rugalmasan modernek.

A fiatalabb, 14 év alatti korosztály történelemtanításában nem riadnak vissza attól sem, hogy kevés tényadatot és inkább élvezhető történeteket tanítsanak. A BBC évek óta tartó sorozata, a „Horrible Histories” (Szörnyű Történelmi Esetek) egy-egy adás és dal keretében ilyen érdekes történeteket tálal humorral leöntve.

Második Károly, akinek visszahívásával az újkori forradalom után Anglia visszaállította, restaurálta a királyságot, leginkább fergeteges partijairól és nőfüggőségéről emlékezetes a nem történész brit emberek számára. 

Az alábbi klipet és a Horrible Histories többi alkotását, az angliai iskolákban előszeretettel vetítik a diákoknak. Sajnos a legjobbakat a BBC letiltotta a YouTube-ról. Azonban ez a klip is kiváló zenei minőségben és jó angol humorral készült.”

A teljes posztot itt találjátok, az is kiderül, ki volt Erzsébet királynő kedvence.

HÍRMONDÓ 

Nem csak a pénz miatt mennek el az orvosok

A határátkelő orvos (általában véve: egészségügyi dolgozó) az utóbbi években kicsit a nyugati agyelszívás és a magyar egészségügy állapotának szimbóluma lett. De vajon miért mennek külföldre dolgozni? Ami meglepő: nem csak és kizárólag a magasabb fizetésért – hogy akkor miért, azt itt találod.

Ömlik haza a határátkelők pénze

Négy országból utalnak a legtöbbet Magyarországra a határátkelők. Az, hogy ezek között szerepel Németország és az Egyesült Királyság, tulajdonképpen várható volt (Ausztria alighanem azért nincs benne, mert onnan nem utalják, hanem simán hazaviszik), ám a két éllovas ország rendkívül meglepő. Hogy melyek ezek, az ide kattintva derül ki.

Tombol a Bregret

Az Ipsos-Mori közvéleménykutató 16 ország lakóit kérdezte meg, mit gondolnak a Brexitről. A felmérés alapján a legnagyobb, 49 százalékos arányban maguk a britek szomorúak, miközben csak 29 százalék örül. A magyarok is érdekesen viszonyulnak a dologhoz, a franciák viszont szívatnának. További érdekességeket itt olvashatsz.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!