Vallomásos alapon kezdve, valamiért szeretem a számvetéseket, mindig érdekes látni, hogy egy-egy kerek évforduló kapcsán ki miként látja mögötte álló időszakot. Ez onnan jutott az eszembe, hogy a Bécsből jelentjük blog szerzője éppen egy éve költözött az osztrák fővárosba. A számvetéseknél már csak az első időszak élményei az érdekesebbek, ezt éli éppen Heni Angliában. Végül ellátogatunk Japánba is, hogy kiderüljön: ott sem minden fenékig tejfel.

Immár hagyomány így, nyaranta, hogy arra kérlek titeket, küldjetek nyaralós sztorikat, fotókat, esetleg videókat. Ne szakítsuk meg ezt idén sem, szóval várom, hogy megmutassátok, merre jártatok, mi érdekeset, szépet láttatok! A cím a megszokott hataratkeloKUKAChotmail.com!

Nemrég volt egy éve, hogy a Bécsből jelentjük blog elindult, ami egyben azt is jelenti, hogy szerzője is egy éve él az osztrák fővárosban. Ennek örömére készített is egy kis számvetést, lássuk a végeredményt, azaz, hogy megérte-e a költözés.

„Szakmailag: V.-nek nagyon. Otthon talán soha nem tudott volna ilyen körülmények között és ilyen eszközökkel dolgozni, ahogy most.

Anyagilag: Igen. Mára pozitív az egyenleg, annak ellenére, hogy a kezdetekhez sok ezer eurót fektettünk be. (Költözés, kaució, provízió, néhány bútor, amit ide a lakásba vettünk, stb.)

Nyelv: Az tévhit, hogy a nyelv ragad az emberre és anyanyelvi szinten megtanul a nyelvi közegben egy év alatt, németet nem. Tenni kell érte és még akkor se lesz az ember anyanyelvi szinten, de halad. (...)

Gyerekek szempontjából: Nyitottak, érdeklődőek, a tudásszomjuk kielégítésére immáron három nyelv áll rendelkezésükre. Barátokat ugyan vesztettek, de hála a netnek, azért maradtak is, és tanév végére lettek bőven újak is.

Szociális kapcsolatok: Alakulnak itt is, főleg külföldiekkel és magyarokkal is, talán ezt a legnehezebb felépíteni. Osztrákokkal a legkevésbé alakul, de remélem majd változik ez is, csak ne beszéljenek nagyon tájszólásban. :)

Régi kapcsolatok otthonról: Ami, aki fontos volt, megmaradt, hála a netnek is. Meg a barátaink nagyobb része évek óta külföldön élt eddig is.

Család: Hála netnek és a Bécs-Budapest nem túl nagy távolságnak, azért bőven tudjuk tartani a kapcsolatot. (...)

Ami hiányzik otthonról: A kertes házunk. Ha lehetne, akkor szívesen áttolnánk Bécs mellé, vagy valamelyik külső kerületébe. A lakást idővel újra kell majd gondoljuk itt, de ez még a jövő zenéje.

Egy éve azt mondtuk, hogy semmi nem végleges, egy év „próbaidőre” jövünk. Ezt annyira így gondoltuk, hogy én fel sem mondtam munkahelyemen, fizetés nélküli szabadságon voltam. Azóta felmondtam. Maradunk."

A teljes posztot itt találjátok, olvassátok el!

Az első hónap Angliában

Az első hetek általában az ismerkedés jegyében telnek, az ember próbálja megtalálni a biztos pontokat. És nem mellesleg dolgozik keményen, mint a Heni utazgat blog szerzője, aki egyszerre három munkában is helyt áll.

„A takarítás mellett még be szoktam segíteni a pincéreknek, mikor több nagyobb rendezvény van a hotelban, általában esküvő és bál. Nem kell nagy dolgokra gondolni, itt mindig megvan előre a menü, csak le kell tenni az asztalra, utána meg letakarítani és jöhet a következő fogás.

Időnként megkérdezzük, hogy kinek van különleges kajaigénye (allergia, vegetáriánus, etc.), nekik megy a speckó étel. Végül pedig egy általános takarítás, és mehetek is aludni.

A másik munka pedig a mosogatás. Egy szerencsétlen baleset következtében az egyik mosogatónk lesérült, így az éppen ráérő unalmas időnkben, a magunk ledolgozott 8 órája után még be szoktunk állni mosogatni 4-5 órát.

Hozzáteszem, a pincérkedést is ilyen feltételek mellett vállalom. De itt legalább kifizetik, és még meg is köszönik a segítséget.

Szóval ilyesmikkel telik az idő, ha pedig már teljesen végkimerültem, akkor csak elindítok egy filmet és alszom egy jót.

Szerencsére közvetlenül a hotel mellett lakunk, szóval nem kell nagy távokat megtenni a szobám és a munkahely között.

Ha nem lenne délutánra plusz munka és marad energiám, akkor lemegyek az uszodába vagy az edzőterembe, hogy mégis csak meglegyen az elfáradás a nap végére. :)

A szabadnapokon pedig irány a város és annak felfedezése. Bevásárlás, kiegészítők a szobába (már van szekrényem), most egy új asztalt tervezek, bár azzal megvárom a költözést.”

A teljes írást (jó pár képpel kiegészítve) itt találjátok.

Lecsúszó japánok

Az onsen egy hagyományos japán forró, általában vulkanikus eredetű fürdő (ha az internet nem hazudik…), de jelenti azokat a fogadó- vagy fürdőházszerű létesítményeket is, amelyek pár évtizede még rendkívül népszerűek voltak, mára viszont alaposan megkopott a fényük. Ilyenbe látogatott el a Tokyo Reloaded blog szerzője, és írta meg tapasztalatait.

„Egész Japán tele van ehhez hasonló kopottas fürdőkkel, elhanyagolt kertekkel, omladozó, nem ritkán lakatlan szállodákkal, használaton kívüli sípályákkal, a 80-as évek nagy bulijainak másnapos, másévtizedes? mementójaival, amikor még hömpölyögtek a belföldi turisták és egy magára valamit adó cég évente legalább egyszer levonult egy onsenbe egy kiadós berúgásra és egy másnapi meditatív kijózanodásra forró vízben.

A pénz nem volt akadály és bármit építettek, és építetttek feszt! elkelt egy szemvillanás alatt. Emiatt nem is nagyon erőltették meg magukat, hogy szép legyen, ami épül, a 70-80-as években az nyert, aki gyorsabban lépett, nem pedig az, aki túl sokat spekulált azon, hogyan lehetne szebben megcsinálni valamit.

Manapság már 2-3 millió forintért is meg lehet venni egy apartmentet egy fürdőváros szélén épült házban, 20 éve egy ilyen még minimum 20 milla volt, és mégsem kapkodnak érte, de miért is tennék, amikor van ilyen bőven a piacon.

A csúcskategóriás szállodák köszönik szépen, jól megvannak, de kisebb onsenek láthatólag szenvednek, sok közülük bezárt, ami pedig nem, az szép lassan pusztul lefelé.

Súlyosbítja ezt az elvándorlás vidékről, hiszen ha belegondolunk: Japán lakossága általában is meredeken csökken, de ezen belül a legnagyobb városoké növekszik... na mi következik ebből a vidékre nézve? (...)

Látszik az igyekezet a ryokan tulajdonosai részéről, hogy helyrepofozzák a fogadót, csigatempóban ugyan, de folyik a munka. Ahhoz, hogy ez gyorsabban menjen, hitel kellene, de manapság a bankok már nem dobálják a kölcsönöket boldognak-boldogtalannak.

Saját erőből pedig kőkemény dolog egy ryokant felújitani, különösen, hogy egyre ritkább, és ezzel összefüggésben egyre drágább, az olyan mesterember, aki ismeri a régi technológiákat.

Marad a várakozás egy újabb aranykorra, amikor majd megint tömött buszok jönnek Tokyóból, újra indul a sose-halunk-meg életérzés, és ismét csak a legjobb lesz elég jó."

A teljes posztért ide kattintsatok, szerintem bőven megéri elolvasni!

HÍRMONDÓ

Őrületes méreteket ölt hamarosan az orvoshiány

Milliónyi orvos hiányzik majd Európában a rendszerből pár éven belül, ami nyilván a magyar egészségügyre is fokozott nyomást helyez majd. Erre időben fel kell készülni – mondta a Semmelweis Egyetem rektorhelyettese. Merkely Béla szerint például duplájára kellene emelni a hallgatók létszámát, a koncepciót hamarosan tárgyalja is a kormány. Részletek itt.

Egyre nehezebb magyar szakembert találni

A fiatalok közül egyre többen mennének külföldre, ami már egy akkora vállalatnak is gondot okoz, mint a Richter. A cég vezérigazgatója úgy tapasztalta, hogy az elmúlt években a fiatalokban felerősödött a mindenáron külföldre vágyakozás. Bogsch Erik szerint gondot jelent az is, hogy a náluk kiképzett munkaerőt pár év múlva külföldre csábítják a fejvadászok. Ha érdekel a téma, itt olvashatsz róla bővebben.

Felégettünk magunk mögött minden hidat

Ausztriába az uniós országok közül csak Romániából érkeztek tavaly többen, mint Magyarországról. A számok mögött azonban emberi sorsok vannak, például azé a magyar családé, akik a határ osztrák oldalán élnek, abban bízva, hogy a gyermekeknek több lehetőségük lesz Ausztriában. A gyerekek iskolájában pedig már több a magyar, mint az osztrák – derül ki a cikkből.

Szorul a hurok a britek körül

Nem sokat kertelt a francia államfő, amikor az új brit miniszterelnökkel folytatott találkozót követően kijelentette: ha az Egyesült Királyság szeretne az egyéges piac tagja maradni, akkor biztosítania kell a szabad mozgást is. Theresa May berlini és párizsi útjáról itt olvashatsz többet.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!