Csütörtökön Budapestre látogat David Cameron, aki azt reméli, az Európai Unió februári csúcstalálkozóján „teljes körű megállapodás” születhet a London által igényelt uniós reformokról. Közben Schengenről egyeztetett Németország, Dánia és Svédország. De hogy jönnek ide a pingvinek?

Ajánló a Határátkelő közösségi-információs oldal legfrissebb cikkeiből.

Kezdjük David Cameronnal, aki egyrészt csütörtökön egy villámturné keretében Budapestre látogat, feltételezhetően a győzködés nemes szándékával tárgyal majd Orbán Viktorral.

A brit miniszterelnök egyébként a minap a parlament alsóházában tájékoztatta a képviselőket az uniós kérdésekről, egyebek mellett arról, mit vár a németországi és magyarországi látogatásától.

David Cameron egyúttal kijelentette azt is, hogy a kabinet egyes tagjai egyéni meggyőződésük alapján alakíthatják ki saját álláspontjukat a brit EU-tagság jövőjéről, és akkor sem kell távozniuk a kormányból, ha a döntésük nem esik egybe a majdani kormányzati ajánlással.

A brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha mégsem sikerül megállapodásra jutni a London által igényelt EU-reformokról, „nem zár ki semmit”. A népszavazást a hivatalos tervek alapján 2017 végéig kell megtartani, de akár már az idén kiírhatják.

További részletek a Határátkelő oldalon.

„Schengent meg kell őrizni”

Eközben Brüsszelben német, dán és svéd szakpolitikusok egyeztettek az év elején bevezetett határellenőrzésekről az Európai Bizottság migrációügyi biztosa meghívására.

„Mindannyian egyetértettünk abban, hogy a schengeni szerződésben rögzített szabályokat, az uniós polgárok szabad mozgását, valamint a kereskedelem szabad áramlását meg kell őrizni" - közölte Dimitrisz Avramopulosz.

Inger Stoejberg dán bevándorlásügyi miniszter szerint országa nem lehet annak a sok ezer menekültnek végső letelepedési helye, akik jelenleg az országban tartózkodnak. Az elhelyezés ügyében közös megoldáson kell dolgozni.

Morgan Johansson svéd migrációs miniszter megerősítette, hogy a bevezetett intézkedések csak addig maradnak érvényben, ameddig szükségesek és a helyzet nem normalizálódik.

Ole Schröder német belügyminisztériumi államtitkár pedig arról beszélt, hogy a bevezetett határellenőrzések súlyos jelei a schengeni szabályozás sérülékenységének, és törékenynek nevezte az unió külső határvédelmét.

(Fotó: twitter.com/avramopoulos)

Ha bővebben is érdekel a téma, irány a Határátkelő oldala!

A hollandok megint nagyot húztak

A kerékpár és Hollandia összetartozó fogalmak, nem csoda, hogy ott születnek a legérdekesebb (és sokszor a leginkább előremutató) megoldások is. Hogy a következő melyik a kettő közül, azt mindenki döntse el magának.

Az átmenő (autós)forgalom sok kis utcában élő életet tudja megkeseríteni, és bár Magyarországon sok helyütt a fekvőrendőrt találták jó megoldásnak, nem mindenhol követik ezt az utat.

Hollandiában a süllyedő oszlopok mellett tették le a voksot, aminek lényege, hogy gyakorlatilag lehetetlenné teszik az autók behajtását, így zsákutca lesz a kisebb mellékutcákból.

Hertogenbosch közelében ugyanezt kissé tovább fejlesztették, hiszen egy autóútra pakolták ki a bóját, ami csak 45 másodpercenként tűnik el, azaz „enged át” egy autót.

Ezzel gyakorlatilag egyetlen lendülettel kinyírták az átmenő forgalmat, mert nyilván senkinek sincs kedve arra várakozni, hogy egyesével áthaladhasson egy úton. Azért az érdekelne, hogy ebből mi lesz…

(Fotó: bicycledutch.wordpress.com)

Hosszabban ugyanerről itt olvashatsz.

Minden idők legaranyosabb határátkelése

Végezetül jöjjön egy videó minden idők egyik legjobb határátkeléséről, legalábbis van abban valami szimbolikus, ahogyan az első bátor pingvin átlép egy határt, ami ebben az esetben egy kifeszített kötél. Aztán persze a többiek is követik – kicsit olyan ez, mint a határátkelés, amihez szintén kell egy adag bátorság, nem?

A moderálási alapelveket itt találod.