Ma is szeretnék pár témát ajánlani nektek beszélgetni, olyanokat, amelyek ide, a blogra önálló posztként nem férnek be valamiért, de érdekesek és / vagy fontosak annyira, hogy beszéljünk róla, ha van kedvetek.

Nagyon billeg a görög euró

Kezdjük a legforróbb témával, ami most persze a görög kérdés, annál is inkább, mert a hétvégi népszavazás a várt eredményt hozta, azaz a görögök (61,3 – 38,7 százalékos arányban) nemet mondtak a hitelezőkkel való újabb megállapodásra, Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter pedig ennek ellenére lemondott.

A Határátkelő oldalon kis összeállítást olvashattok pár európai lap reagálásából, ezekből szemezgettem most.

Le Figaro (francia)

„Görögország hatalmas lépést tett az eurózóna kijárata felé” – írja a konzervatív lap, hozzátéve: „A referendum veszélyeivel szembeni ünnepélyes figyelmeztetések semmin nem változtattak: a görögök követték Cipraszt az őrült kalandba”.

Libération (francia)

A baloldali újság címlapján „Zeusz nemet mondott” felirattal jelent meg. „El akarunk-e egy népet taszítani, amely a szenvedésével legitimizálta a lázadását? Meg akarjuk-e szakítani az egységes Európa álmát, amelyet a humanista értékekre építve a háború óta több generáció képviselt?” - teszik fel a kérdést.

Financial Times (brit)

A brit pénzügyi lap szerint a Sziriza párt vezette kormány katasztrófába vitte Görögországot, hiszen a népszavazási eredmény után Görögország arra ítéltetett, hogy hosszú évekre Európa gyámsága alatt éljen, csakúgy, mint annak idején Bosznia-Hercegovina vagy Koszovó.

Corriere della Sera (olasz)

A legnagyobb példányszámú olasz napilap úgy vélte, 5 év pénzügyi agónia után a Ciprasz vezette Görögország a legnagyobb törést okozta az európai integráció 65 éves történetében.

„Görögország pofont adott a szabályok Európájának (...)”, de ezzel Athén még inkább egyedül maradt kiszámíthatatlan távlatokkal. A közös európai lakásban az EU és Athén „különélőként” lakik mostantól együtt.  

Der Standard (osztrák)

Az osztrák lap szerint Görögországnak újrakezdésre van szüksége, ehhez a népszavazás mutatja az irányt. A referendum emlékeztető Európának, hogy számos dolog tönkrement az utóbbi hetekben, ehhez mindkét oldal hozzátette a magáét – olvasható.

Die Presse (osztrák)

A szintén osztrák újság úgy véli, vagy Görögországnak kell bevezetnie olyan strukturális lépéseket, amely eredményeképpen középtávon lábra tud állni az ország, vagy az eurózóna országainak kell meglátnia, hogy miképpen tudják a lehető leggyorsabban és a károk minimalizálásával megoldani a helyeztet.

(A teljes lapszemlét a Határátkelő oldalon olvashatjátok el, ide kattintva.)

Hova lettek a kisgyerekes családok?

A kérdést a csongrádi önkormányzat tette fel magának, amikor össze szerették volna számolni, hány óvodás lesz jövőre a településen. Nagy megdöbbenésükre 70 családot nem találtak.

A történetet megíró Délmagyar szerint Bedő Tamás polgármester egy önkormányzati ülésen beszélt arról, hogy a járási hivatal segítségével sem tudtak 70 családot elérni. Nekik megvan a csongrádi állandó lakcímük, valójában azonban nem a településen élnek.

„A fiatal felnőttek elköltöznek a gyerekeikkel, feltételezéseink szerint döntően külföldön tartózkodnak” – fogalmazott a polgármester.

(A teljes posztot ide kattintva olvashatjátok el a Határátkelőn.)

Tele Csehország külföldiekkel

Végül arról egy rövid hír arról, hogy a cseheknél már több mint félmillió külföldi állampolgár él. Közel felük (45 százalékuk) az Európai Unió más tagállamaiból származik, a legtöbben Szlovákiából (160 ezer), Lengyelországból (25 ezer) és Bulgáriából (12 ezer) érkeztek.

A nem uniós államok polgárai közül a legtöbben Ukrajnából (127 ezer), Vietnamból (58 ezer) és Oroszországból (37 ezer) jöttek Csehországba. A Csehországban élő külföldiek száma az utóbbi tíz év alatt megduplázódott.

A statisztikai hivatal szerint az utóbbi 15 év alatt mintegy 50 ezer külföldi kapott cseh állampolgárságot. A külföldiek évente mintegy 20 milliárd koronát (231 milliárd forint) küldenek haza családtagjaiknak. (Minden további ebben az esetben is a Határátkelőn érhető el.)