Miközben Nagy-Britanniában állandósulni látszó vita a határátkelés korlátozása, sőt, sokan egyenesen az Európai Unió elhagyásáról is, mint lehetséges forgatókönyvről beszélnek, egy friss tanulmány szerint a brit gazdaságot nem hogy visszahúzzák az unión belülről érkezők, hanem nem kis összeggel járulnak hozzá annak sikeréhez. Azok a fránya számok már megint.

Nehéz olyan napot találni, amikor bizonyos, a témát előszeretettel futtató lapok (mint amilyen például a Daily Mail) ne írnának valamilyen, bevándorlókkal kapcsolatos botrányról. A cikkek végkicsengése általában finoman szólva sem támogató.

A téma a legmagasabb szinteken is hasít, David Cameron miniszterelnök az elmúlt hetekben például több nyilatkozatában is kijelentette, hogy kormánya álláspontja szerint nem lehet feltételek nélküli jognak tekinteni az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást.

A meglehetősen jó nevű University College London (UCL) két kutatója most alapos (51 oldalas) tanulmányban mutatta ki, hogy a hangulatkeltésnek sok pénzügyi alapja nincsen, ugyanis a brit gazdaság nagyon jól járt és jár az európai uniós társállamokból, köztük a közép- és kelet-európai EU-tagországokból érkezett munkavállalókkal.

Ezek a határátkelők 2001 és 2011 között több mint 20 milliárd fonttal (ami csaknem 8 ezer milliárd forint) többet fizettek be a brit költségvetésbe, mint amennyit a szociális ellátó szolgálatoktól igénybe vettek.

Szaktudás, adó

Christian Dustmann és Tommaso Frattini hangsúlyozta, hogy emellett a határátkelők ráadásul olyan mennyiségű és minőségű produktív szaktudást hoztak magukkal, amelynek oktatási költsége összesen 6,8 milliárd fontjába került volna Nagy-Britanniának.

Az elemzés (melyet itt olvashattok el teljes egészében, már akinek van kedve és ideje rá...) a Királyi Közgazdasági Társaság (Royal Economic Society) The Economic Journal című folyóiratában jelent meg, és kiderül belőle, hogy a vizsgált évtizedben a 15 régebbi EU-tagállamból érkezők 64 százalékkal, a 2004 óta felvett közép- és kelet-európai uniós országokból Nagy-Britanniába települt munkavállalók 12 százalékkal több adót fizettek be a brit költségvetésbe, mint amennyit onnan szociális ellátás formájában igénybe vettek.

Ha ez nem lenne elég, az általánosan elterjedt (tév)hittel szemben a legtöbb Nagy-Britanniába érkező uniós munkavállaló 43 százalékkal kisebb valószínűséggel folyamodik állami szociális ellátásért vagy adókedvezményért, mint a britek, és 7 százalékkal kisebb eséllyel él rászorulóknak fenntartott szociális bérlakásokban.

Az uniós határátkelők ráadásul jobban képzettek, mint a britek: a 2011-ben a közép- és kelet-európai tagállamokból érkezők 25 százalékának, a többi uniós társállamból betelepülők 62 százalékának volt egyetemi végzettsége, ugyanez az arány a briteknél 24 százalék.

A 2004-ben csatlakozott tagállamokból (így Magyarországról) érkezett munkavállalók ráadásul igen nagy arányban találnak munkát maguknak, ötből négyen dolgoznak (egészen pontosan 81 százalékuk), míg a britek esetében ez csak 70 százalék.

Mi lesz a többi országgal?

Persze akadnak, akik vitatják a tanulmány megállapításait. A jobboldali Civitas nevű kutatóintézet munkatársa, David Green például elég „haloványnak” nevezte a dolgozatot, elsősorban azt kritizálva, hogy az túlságosan az adókra és a segélyekre koncentrál, miközben elsiklik több fontos kiadás mellett.

„A migránsok általában fiatalok, jobban képzettek és energetikusak. Jó munkavállalók itt, ugyanakkor hazájuk számára veszteséget jelentenek. Ha az érintett uniós tagállamok gazdasága nem nő, mert a legjobbak és a legokosabbak Nagy-Britanniába költöznek, akkor mindannyian rosszul járunk” - hangsúlyozta a szakember. David Green szerint a jelentés amellett is elsiklik, hogy mekkora veszteséget jelent az, ha jól képzett, diplomás emberek pincérként vagy baristaként dolgoznak.