Mióta a külföldi munkavállalás és letelepedés ilyen fontos és gyakori beszédtéma lett, állandó találgatás tárgya, vajon hány magyar is választotta a határátkelést. Nos, az elmúlt napokban két, egymástól független felmérés is nagyon hasonló eredményre jutott, úgyhogy gondoltam, ideje írni róla.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. júniusban végzett egy ezer fős reprezentatív felmérést a témában, melynek az lett az eredménye, hogy adott pillanatban 250 ezer ember dolgozott legalább fél éve külföldön, ami a teljes munkakorú népesség valamivel több mint 4 százaléka.
Ennél az adatnál számomra az még megdöbbentőbb, hogy a háztartások 9 százaléka érintett, azaz nagyon durván leegyszerűsítve, minden tizedik magyar családban van olyan családtag, aki külföldön dolgozik (és jó eséllyel ezek egy része ott is él). Ez elég durván hangzik még akkor is, ha ezek egy része nyilván a nyugati határszélen ingázik.
Három év alatt 190 ezer ember
Ami ennél is elgondolkodtatóbb (és utal rá a GKI elemzése is), hogy egy 2010-es Kopint-TÁRKI felmérés három évvel ezelőtt 60 ezer főre becsülte a tartósan külföldön dolgozók számát, azaz három év alatt 190 ezer ember döntött úgy, hogy máshol képzeli el az életét, máshol keresi a boldogulást. Még egyszer: három év alatt négyszeresére nőtt a határátkelők száma.
Mielőtt áttérnék a KSH felmérésére, hadd idézzek a GKI-tanulmány rövid összefoglalásából: „a hazai foglalkoztatás 2010 óta jelentősen mérséklődött, még az ideiglenes munkásokat figyelembe véve is. A fokozódó „kitántorgás" pedig arra utal, hogy a hazai munkakeresők elégedetlenek az itthoni lehetőségekkel (miközben külföldön láthatóan kiválóan megfelelnek a követelményeknek)". (Most a korábban már itt is vihart kavart „kitántorgás" kifejezéssel ne foglalkozzunk.)
A KSH adata még keményebb
Ami a KSH-t illeti, a hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének minden eddiginél pontosabb kutatása szerint az állandó magyar lakhellyel rendelkező 18-49 éves magyar állampolgárok 7,4 százaléka tartózkodott 2012 és 2013 fordulóján tartósan külföldön, ami 335 ezer főt jelent.
Ez voltaképpen durvább adat, mint a GKI száma, hiszen egyfelől itt egy szűkebb korcsoportot vizsgáltak (értelemszerűen nem szerepelnek benne például a gyerekek, akik nyilván elég sokan lehetnek) és másfelől csak azokat vették figyelembe, akiknek van bejelentett magyar lakhelye.
Azt a szakemberek is hangsúlyozták (és logikusnak is tűnik), hogy ez a 335 ezres szám nem egyenlő a kivándorlók teljes számával, azaz alighanem ennél többen hagyták el Magyarországot.
Összefoglalva
Immár több, egymástól független felmérés is azt mutatja, hogy a külföldön dolgozók és élők száma minden bizonnyal meghaladja a 300 ezer főt, de valószínűleg magasabb ennél. A pontos számot szerintem soha nem fogjuk megtudni, hiszen az az itteni történetekből is kiderült, hogy az emberek igen jelentős része nem foglalkozik azzal, hogy hivatalosan bejelentse határátkelési szándékát.
Egy biztos, csak az én magyarországi ismerősi körömben van legkevesebb négy család, akik idén nyáron költöznek külföldre (Svájc, Németország, Skócia és az Egyesült Államok a cél), ráadásul minden családban van legalább egy, de jellemzően több gyerek.
A kérdés most már csak az, hogy lesz-e majd számukra visszaút is...
Utolsó kommentek