A tavalyi utolsó poszt Angliából érkezett (meg is kaptam rögtön érte az ilyenkor kötelező „már megint Anglia" beszólást... :D), ráadásul szokás szerint akadtak, akik „kamut" kiáltottak. Így aztán a szerző, Wall-E, írt egy másik, részletesebb posztot, amiből kiderül, mit is dolgozik pontosan, miként az is, hogyan jutott munkához Angliában és mire is megy el 3000 font.

„Az előző írásomhoz érkezett kommentekben kértétek, hogy írjak valamit magamról, arról, hogy milyen végzettségem van, hol dolgoztam, mit csináltam és hogyan készültem fel.

Angolul - hála szüleim "noszogatásának" :) - 14 éves koromra már jól beszéltem, általános iskolás korom óta érdekelnek a számítógépek és a számítástechnika. Ennek ellenére humán gimnáziumot végeztem és onnan egy olyan főiskola olyan szakára mentem, ahol számítástechnikát úgy mellékesen tanítottak. Innen ki lehet találni, hogy főiskolai diplomám van, amit egyébként gépész karon szereztem.

Programozni - a kötekedők kedvéért scriptelni - gimnázium alatt Perl-ben kezdtem, ehhez jött kicsit később a PHP, majd a HTML (és HTML5), CSS (na jó, csak kicsit), JavaScript, pici Java és Android. Tervezési minták, rakás pár betűs szóval rövidített eljárás és leírónyelv (nem önéletrajzot írok, úgyhogy nem másolom be) is megvan.

Hetedik éve dolgozom, eltöltöttem pár hónapot Indiában - nem, nem Goán - , dolgoztam félévet az államnak, de ezen kívül csak multinál dolgoztam. A legutolsó munkahelyemen 4 éve csak JavaScript-ben kódoltam, megszerettem, így főleg olyan ügynökségek / cégek megkereséseire válaszoltam, ahol ilyen munkakörbe kerestek embert.

A mikrocégem főállás mellett próbáltam építeni, naivan azt hittem, hogy kevés idővel, minimális tőkével és kemény munkával majd jutok valamerre. Dolgoztam néhány érdekes projekten, de be kellett látnom, hogy nem sikeres ez a modell.

Kezdjük az önéletrajzzal!

A felkészülés 0. lépése egy önéletrajz megírása. Erre sajnos mindenkinek magának kell időt szánnia, mert nincsenek általános szabályok, vagy sablonok. Ha ez megvan, akkor fel kell tölteni a megfelelő helyekre (londonjobs.co.uk, monster, jobsite.co.uk), esetleg direkt elküldeni cégeknek (én ezt kihagytam).

Itt jön a várás, ha érdeklünk valakit, akkor magyar számon is fel fognak hívni. Ha hívnak, akkor nyilván angolul kell beszélni, ez az első előszűrő. Elmondják, hogy van pozíció, elküldik a részleteket emailben és kérnek egy word / pdf önéletrajzot. Mivel a fejvadász az utánunk kapott pénzből él, érdeke, hogy összehozzon egy interjút, így itt az a lépés jön, amikor cégre kell szabni amink van. Ebben nekem minden segítséget megadtak.

Az interjú

Ha ez az önéletrajz tetszik a cégnek, akkor jellemzően skype / telefonos interjú. Nekem céges HR-essel nem kellett beszélni, egyből jöttek a szakmai kérdések. Ha még ezután is kellünk a cégnek, akkor jellemzően jön egy tesztfeladat, határidőre. A határidők, amiket én kaptam, teljesen emberiek voltak még munka mellett is.

Tesztfeladat beküldése és elfogadása után mondták azt, hogy menjek ki, beszéljünk személyesen is. A személyes beszélgetés mindegyik helyen komoly volt, rendesen belemásztak mindenbe (miért váltottam ennyiszer, miért akarok külföldön dolgozni, újabb tesztkérdések). Nem vettem sem öltönyt sem zakót, de azért nem is Dexteres vérfoltos pulcsiban mentem.

Egyik cég sem fizette a kiutazást és az áttelepülést. Szerződést postán és emailben kaptam és 2 hetem volt átnézni.

Mit is csinálok?

Egyrészt egy olyan JS motoron dolgozom, ami repülőgépeken fut, a géppel egyirányúan beszélget - nyilván nem direktben - és az utastérben lévő seat back-eken plusz utasok mindenféle kütyüjén a gépről kiszolgált weboldalakat szolgál ki, másrészt egy olyan eszközön, amivel ezeket a weboldalakat lehet összerakni, amolyan drag & drop szerűen.

Nagyon egyedi és nagyon élvezem, talán ezért is lehet, hogy rengeteget tanulok. Mivel nagyon durva repülésbiztonsági szabályok vannak, a kódot keményen tesztelik, optimalizálni kell, támadások ellen kell felkészíteni és meg kell felelni az adott légitársaság elvárásainak is.

Egy hónapja heti 7 napot dolgozunk és a belünket kidolgozzuk, cserébe olyan dolgot csinálunk, amit nem sokan (sőt, állítólag a konkurenciának egyszerűen nincs ilyen eszköze, míg a miénk már repült).

Számok

Sokan a "minimum 3000 font nettó / hó"-nál ill. a kezdeti költségeken akadtak meg. Nem titok, árfolyamtól függően 800 - 900 font állandó, magyarországi költségem van havonta (nem égettem fel a hidakat, hitelem van). Erre jön 1300 font állandó kinti költség. Akárhogy számolom ez 2100 - 2200 font / hó-ra jön ki. Kell enni, közlekedni, néha szórakozni és látni valamit az országból. Félreértés ne essék, nem panaszkodni akarok, csupán számszerűen leírtam, hogy mire mennyi megy el.

A kezdeti költségek álltak egyrészt az egy hét lakbér előre plusz 2 hét lakbér kaució plusz kulcs kaució kombóból, másrészt első hónap végén jön csak fizetés és forintból fontot venni nem a legjobb üzlet. A kivitt 400 ezer ugrott.

Minden következő hónapban ~560 font lakbér, 2 x 132 font hármas zónás metróbérlet (bizony, barátnőmnek is kellett a bérlet a munka után mászkáláshoz), étel és pár ruha (Primark). Legyen, mondjuk, 1200 / hó. Ehhez jön a 800 havi fix és máris ott vagyunk, hogy maradék pénz pont elég arra, hogy a 3 hónap múlva esedékes költözés kijöjjön belőle.

A minapi londonjobs hírlevélből íme az egyik példa (remélhetőleg még él). Nem kérnek emberfeletti dolgokat.

Ügyintézés

Többen kérték, hogy írjak valamit arról, hogy hogyan zajlik az áttelepülés, mit hol kell intézni. Szállásra sokan mondják, hogy iwiw-en az apróhirdetések között vagy a gumtree.com-on érdemes keresni. Viszont én nem szeretek úgy nekiindulni a világnak, hogy nem tudom, hol alszom, próbáltam olyan céget keresni, akikkel itthon tudok szerződni.

A Londoni Magyarokról írnak jót is és rosszat is, azt azonban még senki nem írta, hogy nem kapott volna valamilyen szállást, így őket választottam. Pontos összegre nem emlékszem, de azt hiszem, hogy itthon kértek 7000 Ft-ot, kint pedig 35 fontot fejenként. Van transzferjük is, ez fejenként 1x fontra jött ki, cserébe reptér - iroda - szállás megvolt belőle.

Nem mondom, hogy tökéletesek, de nekem nem volt velük komolyabb problémám. A lényeg, hogy olyan helyre menjünk, ahol legálisan lakunk, mert szükségünk lesz lakóhely igazolásra számlanyitáshoz és NI szám kéréshez.

Szállás pipa.

A munkához már csak két dolog kell. Bankszámlát munkaszerződéssel és anélkül is simán lehet nyitni a HSBC-ben, ez a Passport nevű csoda. Nem a legjobb, de kezdésnek megteszi.

Bankszámla pipa.

Ni számot mindenképp kell kérnünk, elkezdhetünk dolgozni nélküle is, de el kell indítani a folyamatot. Ez 3 lépcsőből áll. Be kell telefonálnunk legalább 24 órával azután, hogy az országba értünk. A híváskor kell adnunk elérhetőséget és be kell diktálnunk a lakcímünket.

Megmondják mikorra és hova kell mennünk. Ide mindent érdemes vinni, amink van (útlevél, lakcím igazolás, bankszámlanyitásról valami, munkaszerződés). Ha megvolt az interjú, jön egy levél, hogy intéződik a szám, majd jön még egy levél a számmal. Minden le van írva itt.

Ezek után gyakorlatilag mindenünk meglesz a munkavállaláshoz. Előfizetések kötésével érdemes megvárni az első bankszámlakivonatot, azzal tudjuk majd igazolni a lakcímünket.

Vélemények

Blog, internet, kommentek, kamu email cím, friss regisztráció. Persze, hogy simán rá lehet fogni, hogy kamu az egész. Én ettől még ezt csinálom, annyit keresek, amennyit, ott lakom, ahol, azok a költségeim amik. Így csináltam, így találtam állást.

A 800 fontos minimálbér a magyarországi semmihez képest nagyon sok, a 3000 fontos havi fizetés pedig a 800 fontos minimálbérhez képest sok. Ehhez képest Kensingtonban van, aki hetente 5000 fontot fizet egy lakásért."