TROLLFIGYELŐ: Trollt láttál? Írj a hataratkelokommentKUKAChotmail.com címre és amint tudok, lépek az ügyben! Tegyünk együtt a Határátkelő kulturált hangnemének megőrzéséért! Történetedet továbbra is a hataratkeloKUKAChotmail.com címre várom!

„Magyarországról párom és én 2007. január 10-én költöztünk Angliába. Otthon mindketten viszonylag biztos és jól fizető állást hagytunk hátra, minket inkább a kalandvágy és az újdonság hozott ide, mintsem a szükség.

Barátokhoz érkeztünk, náluk töltöttük az első heteket, amíg saját szállást nem sikerült találni. Aztán jöttek az első önálló hetek, a munkakeresés és a szükséges papírok beszerzése. Sem én, sem a párom nem rendelkeztünk olyan szakmai képesítéssel, amivel könnyen munkát találhattunk volna, viszont mind a ketten jól beszéltünk angolul és ez nagy segítség volt már az elején.

Raktári munkákkal kezdtünk

Elsőre egy munkaerő-közvetítő cégnél regisztráltunk és így kaptunk minimálbéres munkát. Egyszerű raktári munkák voltak, de a minimálbér elegendő volt és még félre is raktunk egy keveset.

Aztán mind a ketten elkezdtünk jobban fizető állások után nézni. Párom a vendéglátásban helyezkedett el, a mai napig ott dolgozik, szereti csinálni. Nekem volt némi tapasztalatom biztonsági őrként, ezért aztán úgy gondoltam, itt is megpróbálkozom vele.

A tanfolyam gyors, a bürokrácia lassú

Először az engedélyt kellett megszereznem, ami különösebben nem volt nehéz, egy 4 napos tanfolyam és a sikeres vizsga után csak ki kellett váltani a papírt. Viszont elég drága volt, és sokat kellett az engedélyre várni.

Hamar találtam munkát kidobóként egy belváros klubban, ez volt az első security munkám Londonban. Hétvégi munka volt csak, de elég jól fizetett, az akkori óránkénti minimálbér dupláját kaptam kézhez.

Nem sokkal később lett egy másik munkám is biztonsági őrként. Nem kaptam sokkal többet a minimumnál, viszont annyit dolgozhattam, amennyit csak akartam. A sok órával viszonylag sokat is kerestem.

Így két munkával már összejött annyi, amennyiért érdemes volt kijönni. Ráadásul szeretek biztonsági őr lenni. Mint minden szakmának, ennek is megvannak a maga előnyei és hátrányai. Változatosak a munkahelyek és az időrendek is. Szerettem ide-oda ingázni és új helyeket megismerni.

Szerencsém volt, mert az engem alkalmazó cég kimondottan rövid távú ideiglenes szerződésekkel foglalkozott. Így 2-4 hónap után, a szerződés lejártával másik helyen kezdhettem. Dolgoztam különböző rendezvényeken is, ahol néha hírességek is megjelentek.

A hétvégi munkáim mindvégig megmaradtak extrának, így általában heti 7 napot dolgoztam, ami soknak tűnik, de annyira nem vészes, főleg, hogy a klubokba csak 5 órát kell dolgozni péntek és szombat este. Persze az se egy leányálom, van, amikor elég csúnya dolgokat látok.

Gyerekkel már saját albérlet kellett

Közben teltek az évek és párommal családot alapítottunk. Költöztünk is, eddig csak szobát béreltünk, viszont a kisbabával már saját albérletre volt szükségünk. Sok minden változott az életünkben. A munkámmal mindig meg tudtam annyit keresni, hogy eltartsam a családom. Viszont sokat voltak tőlük távol.

Most jutottam el arra a pontra, hogy szakmát kellene váltanom. Öt évnyi security munka után azt mondom: nem bántam meg, hogy ezt a szakmát választottam. Viszont családos emberként már nem olyan nagyon jó.

Röviden összefoglalva: ez nem egy rossz szakma. Akiknek nincs lehetőségük a szakmájukban elhelyezkedni, vagy éppen első munkahelynek kellene itt, tudom ajánlani."