A brit statisztikai hivatal nyilvánosságra hozta a legfrissebb migrációs adatokat, melyekből kiderült, hogy három éve nem volt ilyen kevés tartósan letelepedő külföldi a szigetországban, mint a márciussal zárult 12 hónapban. De mit jelent mindez valójában?
Te is Nagy-Britanniában élsz? Hogyan látod a helyzetet? Menni vagy maradni? Írd meg a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!
Abban nagyjából mindenki egyetért, hogy a rendkívül alacsony szám elsősorban annak tudható be, hogy visszaesett az Európai Unió kelet-közép-európai tagországaiból érkezők száma.
A BBC elemzését jegyző Dominic Casciani azt írta, hogy a tavaszi parlamenti választásokat megelőzően rengeteg kelet-európai munkavállalóval beszélt, és noha érezni lehetett a Brexit okozta idegességet, egyáltalán nem volt az a benyomása, hogy ők az első fapadossal haza szeretnének utazni.
Ugyanakkor a friss adatok elég jó, átfogó képet adnak a több ezer, vagy tízezer egyéni döntésről, amit a szigetországban élő uniós munkavállalók meghoztak.
A nettó bevándorlás (ez ugye a be- és a kivándorlás adatai közti különbség) ugyanis a népszavazás óta jelentősen zuhant. Míg 2016 márciusában (tehát a Brexit-referendum előtt) 330 ezer volt, addig most 246 ezer, ami három éves negatív rekord.
A brit statisztikai hivatal becslése szerint ennek a csökkenésnek a kétharmadát az uniós állampolgárok, ezen belül is leginkább a kelet-közép-európai munkavállalók adják.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy miközben kevesebben érkeznek, mint a megelőző 12 hónapban, a korábbinál jóval többen döntöttek úgy, hogy a maguk részéről elegük volt a nagy-britanniai életből.
Mi a helyzet a magyarokkal?
Itt érdemes egy kicsit kitérni a magyarokra, annál is inkább, mert talán meglepő módon, az ő számuk nőtt az Egyesült Királyságban. Nem is keveset, hiszen míg 2015-ben 80 ezren, addig tavaly már 91 ezren voltak az országban, döntő többségük (82 ezer ember) Angliában él, és ezen belül rengetegen (28 ezren) Londonban.
Az más kérdés, hogy minek köszönhető ez a növekedés. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy sokan megpróbálják kihasználni az utolsónak tűnő alkalmat arra, hogy munkát vállaljanak és letelepedjenek.
A másik elmélet szerint a növekedésben annak is szerepe lehet, hogy a tavaly nyári népszavazás után egyre többen igyekeznek regisztrálni magukat az országban, hogy az esetleges Brexit esetére bebiztosítsák magukat, és maradhassanak az országban. (Erről részletesebben itt olvashattok.)
Da szvidányija
Ha közelebbről megnézzük az adatokat, azt látjuk, hogy a kelet-közép-európai országokból 62 ezren intettek búcsút a briteknek, és 26 ezerrel kevesebben érkeztek.
A 2004-ben csatlakozott országok (ide tartozunk mi, magyarok is) esetében a visszaesés még szembetűnőbb. Míg 2016 márciusáig 39 ezerrel többen érkeztek, mint távoztak, addig egy évvel később a különbség már csak 7000 volt, ami gyakorlatilag elhanyagolható.
A londoni King’s College professzora ennek kapcsán azt mondta a BBC-nek, hogy most először látszik stabilizálódni a helyzet, ami egyben azt is jelenti, hogy a szigetország elvesztette korábbi vonzerejét.
„A 2004-es csatlakozás óta most először statisztikailag elhanyagolható a nettó bevándorlás ezekből az országokból. Ráadásul az új munkavállalóknak szükséges regisztrációs adatok is 12 százalékpontos esést mutatnak az uniós állampolgárok esetében április és június között az előző év azonos időszakához képest” - emelte ki Jonathan Portes professzor.
„Mindez megerősíti, hogy a Brexitnek már a konkrét kilépés előtt is jelentős hatása van a migrációs folyamatokra” - tette hozzá.
Pénzkérdés
Persze hiba lenne hosszú távú következtetéseket levonni, figyelmeztet a statisztikai hivatal is, azt viszont érdemes megvizsgálni, milyen egyéb hatások állhatnak a feltételezett Brexit-effektus mögött.
Ott van például a brit font árfolyamának kérdése. Az esés nyilván fájdalmas a briteknek is, de azok sokkal jobban megérzik, akik azért mentek a szigetországba dolgozni, hogy az ott megkeresett pénz egy (kisebb-nagyobb) részéből az otthon maradt családjukat támogassák.
Márpedig nekik nagyon nem mindegy, hogy egy font 6 vagy 4,6 zlotyt ér, márpedig nagyjából ekkora volt az árfolyamesés tavaly június óta. Nyilván forintban is.
Arról nem is beszélve, hogy közben a kelet-európai régióban (éppen az elvándorlás miatt) elkezdtek emelkedni a fizetések, legalábbis egyre több hiányszakmában – azaz a Brexit mellett immár két, erősen anyagi természetű érv is szól az angliai munkavállalás ellen.
A kormány győzelme, vagy így alakult?
Ha már így alakult, a brit kormány persze próbálja kihasználni az adódó lehetőséget, és a saját stratégiai győzelmeként beállítani a fejleményeket. Éppenséggel szüksége is van rá a nyár eleji félresikerült választást követően.
A Migrationwatch UK elnöke is azt hangsúlyozta, hogy ez egy komoly lépés a nettó bevándorlás csökkentésében, de azért jórészt a dolgok szerencsés összejátszásának köszönhető.
„A csökkenő migráció mögött elsősorban az áll, hogy 100 ezerről a felére esett vissza az érkező kelet-európaiak száma. Nem lenne szabad, hogy ez elhomályosítsa a tényt, mely szerint a bevándorlók száma még mindig az elfogadhatatlan évi 250 ezer fő” – mondta Lord Green.
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy az Európai Unión kívülről érkező bevándorlók jóval többen vannak, évente mintegy 180 ezer főről beszélhetünk, márpedig a migrációnak ez az a része, amit a kormány eddig is kontrollálhatott volna – hogy nem tudta, vagy nem akarta, ezen éppen el lehet vitatkozni.
HÍRMONDÓ
Irány Skandinávia (meg Ausztria)!
Svédországba keresnek házvezetőnőt, de mehetsz lovasiskolai gyakornoknak Dániába és még számtalan egyéb lehetőség is vár rád – nem csak északon, hanem jóval közelebb is. Nézzük csak!
Zseniális kiállás a határátkelők mellett
Sajátos módon tüntetett egy német szupermarket-lánc a külföldről érkezett munkavállalók mellet. Az Edelka egyik üzlete meglehetősen drasztikus lépésre szánta el magát.
Év végéig megoldhatják a külföldi munkavállalás gondját
Legalábbis ezt ígérte a francia köztársasági elnök, miután találkozott román kollégájával Bukarestben. Emmanuel Macron szerint szinte biztos, hogy az év végéig sikerül megállapodni a kiküldött munkavállalókról szóló európai uniós jogszabály módosításáról.
Deportálással fenyegettek nagy-britanniai határátkelőket
Durva körlevelet küldött a brit belügy mintegy 100, Nagy-Britanniában egyébként teljesen törvényesen tartózkodó uniós állampolgárnak. Ebben azzal fenyegették őket, hogy deportálják, ha egy hónapon belül nem hagyják el az országot.
Jobban szeretjük az EU-t, de nem eléggé
Érdekes kettősség jellemzi az Európai Unió megítélését: miközben az elmúlt egy évben valamennyit javult a megítélése, jól láthatóan ezzel együtt is bizalmi válsággal küzd a határain belül.
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek