A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy sokan igennel válaszolnak a címben feltett kérdésre, elindult ugyanis az uniós határátkelők elvándorlása az Egyesült Királyságból.

Te is meggondoltad magad az angliai munkavállalás kapcsán? Vagy mégis belevágsz? Esetleg visszaköltöztél Magyarországra a Brexit miatt? Írd meg a történeted a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!

A brit statisztikai hivatal friss és ropogós előzetes adatai szerint két és fél éve nem volt olyan alacsony a szigetországi nettó migráció (ez ugye az oda érkezők és az onnan elvándorlók számának különbözete), mint tavaly.

Mindez a számok nyelvén azt jelenti, hogy 2016-ban 588 ezren érkeztek és 339 ezren mentek el az Egyesült Királyságból – a 248 ezres különbség 84 ezerrel alacsonyabb, mint egy évvel korábban (azaz a Brexit népszavazást megelőző évben) volt.

Ez a 84 ezres szám gyakorlatilag pontosan felerészben áll össze a bevándorlás mérséklődéséből és az elvándorlás növekedéséből – magyarul kevesebben érkeznek, viszont többen mennek el.

Leginkább (érthető módon) az Európai Unióból érkező határátkelők száma csökkent (51 ezer fővel), a világ többi részéből 14 ezerrel érkeztek kevesebben, a maradék közel 30 ezer fő a britek fokozódó elvándorlása (hogy velük mi lesz, az is érdekes kérdés). 

A legnagyobb visszaesés (talán nem véletlenül) a 2004-ben csatlakozott országok körében volt, ezekből az államokból (Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia) csak 5000-rel több ember érkezett Nagy-Britanniába, mint ahányan elmentek – magyarul szinte leállt a bevándorlás, de legalábbis ez a csatlakozás óta mért legkisebb szám. 

Csak hogy el tudjátok helyezni ezt az ötezres számot: 2015-ben még 46 ezer volt a 2004-ben csatlakozott országokból érkezett nettó bevándorlás, azaz egyetlen év alatt gyakorlatilag a tizedére esett vissza.

Bejött a Brexit!

Ha csupán ezeket az adatokat nézzük, akkor azt kell mondanom, a Brexit működik, hiszen sikerült elrettenteni a Nagy-Britanniába vágyók jó részét (más kérdés, hogy ennek milyen következményei lesznek, de erről majd később). 

A tavalyi népszavazási kampány talán legfontosabb húzókérdése ugyanis pontosan a bevándorlás korlátozása volt, mert komoly feszültséget okozott a 2004-ben csatlakozott nyolc országból (plusz később Romániából és Bulgáriából) érkező munkavállalók tömege. 

A szinte majdnem pontosan egy évvel ezelőtt megrendezett referendumnak két következménye lett: egyrészt eluralkodott a bizonytalanság (a már Nagy-Britanniában élők körében is, bár köztük talán kevésbé, mert az azért sejthető volt, hogy erre valamilyen megoldás születik majd, de az oda vágyók közül sokan már nem indultak el), másrészt megszaporodtak az idegenellenes megnyilvánulások. 

Sajnos a brit statisztikai hivatal országok szerint nem bontotta le a bevándorlást, így csak számolgatni lehet, ezt a Portfolio tette meg, szerintük a nyolc kelet-európai tagállam népességarányát tekintve nagyjából 3000-rel kevesebb magyar vándorolhatott ki a szigetországba, miközben 2000-rel többen térhettek vissza, mint 2015-ben.

Ezek az adatok mindenképpen arra mutatnak, hogy sokan vagy feladták a szigetországi munkavállalást, vagy óvatosak, és megvárják, milyen irányba haladnak az kiválásról folyó tárgyalások. Egy év persze nem év, ráadásul 2016 ebből a szempontból a sokk éve is volt, de én meg lennék lepve, ha a tavaly megindult csökkenő tendencia megfordulna.

Nyilván akadnak meglepetések, nem is olyan régi hír, hogy az utóbbi hónapokban nőtt az Egyesült Királyságba kivándorolni szándékozó lengyelek száma. 

Az ok egyszerre meglepő és logikus – azért indulnak útnak, mert még az Európai Unióból való brit kilépés előtt akar letelepedni a szigetországban. Olyannyira igaz ez, hogy az Egyesült Királyságot célországnak tekintők száma 2015 ősze óta (amikor a konzervatív Jog és Igazságosság került kormányra) először ugrott meg. 

Ennek kapcsán készült egy felmérés, melyben megkérdezték az említett csoporthoz tartozóktól, hogy az Egyesült Királyságot a közeledő Brexit miatt tekintik-e célországnak – a válaszok 58 százaléka igenlő volt.

Szóval nem lehet semmit biztosra mondani, de várhatóan tovább csökken majd a bevándorlás.

Bejött a Brexit?

Ha a számokon túl a brit gazdaság egészét nézzük, akkor viszont a felkiáltójelet érdemes kérdőjelre cserélni Brexit-ügyben, mert rengeteg jele van annak, hogy a brit gazdaság nem feltétlenül jár majd jól a kilépéssel - rövid távon legalábbis biztosan nem.

A munkaerőhiány már így is komoly problémát jelent, amin nyilván nem segít majd, ha még kevesebb munkavállaló lesz. Ezt persze a brit kormány is látja, nem véletlenül merült fel például az uniós fiataloknak szóló speciális vízum lehetősége.

Ennek lényege, hogy két évre szólna, kiszivárgott információk szerint ezzel csábítanák az EU-s fiatalokat dolgozni a Brexit utáni Nagy-Britanniába olyan, alacsonyabb képzettséget igénylő szektorokba, mint az építőipar, a vendéglátás vagy a szociális ellátórendszer.

Az új vízumtípus kifejezetten a 18 és 30 közötti EU-s fiatalokat célozná, a jelentkezők csak hozzátartozók nélkül utazhatnának, és nem igényelhetnének szociális segélyeket, például lakhatási támogatást. Hasonló struktúra van érvényben jelenleg az ausztrál, kanadai, új-zélandi és monacói fiataloknak.

A munkaerőhiány 16 hónapja nem látott magasságokban van egy felmérés szerint, ami miatt a munkáltatóknak egyre nagyobb problémát jelent, hogy megfelelő munkaerőt találjanak. 

A The Recruitment & Employment Confederation (REC) vezetője, Kevin Green szerint összesen mintegy 60 szakmát érint az egyre súlyosabb munkaerőhiány, a skála a könyvelőktől a takarítókig terjed. 

„Egy dolog biztos: bárki is nyerje a június 8-i választásokat, ha az újdonsült brit kormány azt akarja, hogy a brit vállalkozások a jövőben is gyarapodni tudjanak, akkor a képzések mellett biztosítani kell egy olyan bevándorlási rendszert, ami megfelelő mennyiségű munkaerővel látja el az országot” – fogalmazott Kevin Green. 

Másik jel, hogy a brit kormány főtárgyalója márciusban kijelentette, a szigetország a Brexit után sem zárja be ajtaját egyik pillanatról a másikra az EU-ból érkező alacsonyan képzett bevándorlók előtt. 

Érdekes egyébként, hogy a legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov a The Times című konzervatív brit napilap megbízásából április végén elvégzett átfogó felmérésében feltette azt a kérdést, hogy a népszavazás óta eltelt időszakra visszatekintve a vizsgálatba bevont választók hogyan értékelik a referendum eredményét. 

A válaszadók 45 százaléka elhibázottnak nevezte, 43 százalék helyeselte a népszavazáson született döntést. Egy április eleji hasonló felmérésben egyébként még 46 százalék mondta azt, hogy jónak tartja a tavalyi referendum eredményét, 43 százalék nevezte rossznak a kilépésről hozott döntést, vagyis két hét alatt gyakorlatilag megfordult a népszavazás kimenetelét ellenzők, illetve helyeslők aránya.

HÍRMONDÓ

Angolul tudók, figyelem!

Az angol nyelvvel nem csak Nagy-Britanniában lehet boldogulni, hanem például lehet az Dániában házvezető(nő) egy magyar-lengyel-orosz családnál. OK, ennél azért hagyományosabb munkákat is ajánlunk.

Tényleg a gatyád is rámegy Londonban a lakhatásra

A Deutsche Bank tanulmánya alapján összehasonlítottuk az átlagkereseteket és az átlagos albérletárakat. Meglepő dolgok derültek ki.

Magyarországon is kötelező lenne az euró 2025-től 

Ha igazak az értesülések, az Európai Bizottság bekeményítene, és azt akarja, hogy legkésőbb 2025-ig minden EU-tagállam bevezesse az eurót.

Magyarország lemaradhat az európai gyorsvonatról 

Szétzilálhatja a visegrádi országok együttműködését a többsebességes Európai Unió, hiszen lesznek, akik felférnek a gyorsvonatra, és lesznek, akik lemaradnak – vélte a volt szlovák államfő.

(Fotó: Flickr.com/Vadim Timoshkin)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.